Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-19

1237 Az Országgyűlés 19. ülése 1965. november 12-én, pénteken 1238 BERTA MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a mezőgazdasági szakoktatás' egyes kérdéseivel kívánok foglalkozni járásunk, a ceglédi járás vonatkozásában. Járásunk kifejezetten mezőgazdasági jellegű járás. Területünkön 23 mezőgazdasági nagyüzem tevékenykedik, ebből húsz termelőszövetkezet és három állami gazdaság. A mezőgazdasági nagyüzemek termelési szintjének korszerű színvonalra emelése és főleg a termelőszövetkezetek megszilárdítása, megerősítése megfelelő számú szakembert igényel. Ezt az igényt hivatott biztosítani a mezőgazdasági szakoktatás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a mezőgazdasági technikumokról szóló 1956. évi 10. számú törvényerejű rendelete a technikumok célját a következőkben jelöli meg: „Mezőgazdasági technikumnak, mint szakmai középiskolának az a célja, hogy a mezőgazdaság számára egész dolgozó népünk érdekeit odaadóan szolgáló, művelt, hazaszerető, szocialista szakembereket neveljen, és ennek megfelelően a mezőgazdaság meghatározott területén a termelési folyamatokról, a termelőeszközök szerkezetéről és kezeléséről, termelési folyamatokra ható tényezőkről, a berendezések üzemben tartásáról szilárd középfokú szakmai elméleti ismereteket adjon, tanulóit szakmájuk területén a legkorszerűbb gyakorlati ismeretek és készségek elsajátításához a képzés útján hozzásegítse, a kellő általános műveltség megszerzését biztosítsa." Ezek a mezőgazdasági technikumok viszonylag fiatal iskolák, a felsőfokú technikumok még fiatalabbak, ezért még jelenleg is sok segítségre szorulnak. Járásunkban Cegléden működik mezőgazdasági technikum, amelynek nappali tagozatán évenként 280 fiatal tanul. A nappali hallgatók mellett jelenleg 420 felnőtt dolgozót tanítanak a levelező tagozaton. A levelező tagozaton 22 csoport működik, ezek egy része a járás területén, egy része pedig a környező járások, így a nagykátai és a monori járás területén. A hallgatók száma bizonyítja a technikum létjogosultságát és szükségességét is. Az oktatási reformtörvény célkitűzéseinek megvalósítása a mezőgazdasági szakoktatási intézményekben, így a technikumokban az iskola sajátosságainak megfelelően eddig viszonylag nagyobb nehézség nélkül sikerrel járt. Az őszi és tavaszi időszakban hetenként két napon gyakorlati oktatásban vesznek részt a tanulók a tangazdaságnak kijelölt állami gazdaságban vagy termelőszövetkezetben, s ezeken a gyakorlatokon a tantervben előírt gyakorlati témákat dolgozzák fel A három-három napig tartó naposi szolgálatok is jól segítik a tanulók növénytermesztési, állattenyésztési és gépesítési ismereteinek bővítését. A mezőgazdasági technikumok életrevalóságát a túljelentkezéseken kívül az is bizonyítja, hogy a végzett tanulók többsége a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, különböző mezőgazdasági szakvállalatoknál helyezkedik el. Mind több és több termelőszövetkezet köt társadalmi szerződést egy-egy tsz-tag gyermekével a technikumi tanulmányok idejére, hogy az iskola elvégzése után a tsz-ben hasznosítsa szakmai ismereteit. Szükségük van erre, egyrészt a közismert szakemberhiány miatt, másrészt a jól képzett, fiatal szakembernek a szövetkezetbe kerülése újabb lendületet ad a korszerű eljárások gyakorlati bevezetésére. Az iskola-reformtörvény nagyon helyesen írja elő az elméleti oktatásnak és a gyakorlatnak egymáshoz való kapcsolását is. Ezt szolgálják a mezőgazdasági technikumokban folyó különböző naposi és összefüggő gazdasági gyakorlatok. - / A mezőgazdasági technikumokban végzett fiatalokról többségükben elmondhatjuk, hogy a kezdeti nehézségek után középvezetési posztokon helyt tudnak állni és a rájuk bízott feladatokat eredményesen el is tudják végezni. Járásunk termelőszövetkezeteiben, bár az utóbbi években némileg javult a szakember-ellátottság, még mindig általánosan jelentkezik a hiány. Ez a-körülmény is indokolja, hogy a mezőgazdasági technikumokra a jövőben is megfelelő figyelmet fordítsunk. A ceglédi mezőgazdasági technikum pár éves működésével bebizonyította, hogy a szakember-utánpótlás, -képzés terén ráháruló feladatokat képes jól megoldani. Viszont meg kell állapítanom, hogy az iskola jelenlegi elhelyezése semmiképpen sem megfelelő, szükség lenne a korszerű követelményszintnek megfelelő iskolát építeni, és abban elhelyezni az intézményt. A jelenlegi túlzsúfoltság sokszor akadálya a legjobb szándékú kezdeményezések megoldásának is. A tanári kar jelenlegi túlterheltsége miatt sajnos sok mindenre, így a termelőszövetkezetekben folyó szakmunkásképzés segítésére sem jut megfelelő idejük, pedig járásunkban a tsz-tagok szakmunkássá való képzésére rendkívül nagy szükség van. Évenként több mint 300 felnőtt dolgozót vontak be a szakmunkásképzésbe. Ez a képzés tanfolyami keretekben folyik, és nagy szükség lenne arra, hogy a technikum szakemberei folyamatosan tudják elméleti és gyakorlati vonatkozásban is segíteni az itt folyó munkát. Közismert tény az is, hogy termelőszövetkezeteink tagsága életkor szempontjából bizonyos elöregedést mutat. Szükség lenne arra, hogy az általános iskolát végző fiatalok nagyobb számban válasszák élethivatásul a mezőgazdasági pályát:-A. pályaválasztást illetően jó hatású lenne, ha a mezőgazdasági tanulóképzés megfelelő szinten folyna az egyes termelőszövetkezetekben. Ehhez pedig a mezőgazdasági technikum tanári kara esetenként sok segítséget adhatna. Az elmondottakkal azt kívántam kihangsúlyozni, hogy a termelőszövetkezetek szakemberszükségletének kielégítése , a továbbiakban is igényli a jól működő mezőgazdasági technikumok létét. Ezek az iskolák korszerű körülmények közé kell, hogy kerüljenek, hogy oktatóés nevelőmunkájukat zavartalanul és akadálytalanul végezhessék, és az onnan kikerülő fiatal szakemberek úgy elméleti, mint gyakorlati felkészültségükkel eredményesen szolgálhassák a mezőgazdaság előtt álló termelési feladatok megoldását. Tisztelt Országgyűlés! Én a miniszter elv-