Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-19

1229 Az Országgyűlés 19. ülése 1965. november 12-én, pénteken 1230 tát, sőt a kapitalizmusról a néha inkább csillogó oldal képe jut el hozzá, mint az árnyoldala. Az ifjúság a kapitalizmus valóságos harcát, a kegyetlen, kíméletlen kizsákmányolást nem ismeri, mert nem született bele, de még amibe beleszületett, az sem a teljes 'szocializmus, hanem az épülő, a formálódó, váló. így fiataljaink látnak önzetlen, a társadalom ügyéért odaadóan dolgozó embereket, de találkoznak még a közös célok iránt közömbös, a maga életével törődő, magának gyűjtő emberrel és előfordul az is, hogy ezek sokszor könnyebben élnek, mint a közösség érdekében tevékenykedő, munkálkodó ember. Nem ismernek munkanélküliséget, de láthatnak még munkafegyelem lázítókat, láthatnak még elvtelen alkalmazkodást és a magatartás kettőzöttségét is. Ezért a hatékonyabb nevelés érdekében el kell kerülnünk két végletet, a torzítás veszélyét: egyrészt nem szabad lakkozni.a jelent, nem szabad az átmenetet problémamentesnek, valami sima útnak feltüntetni; másrészt nem szabad megengedni a hibák és nehézségek összefüggés nélküli kiragadását sem, olyan szemlélet eluralkodását, amely kizárólag hibakereséssel foglalkozik. Mindkét jelenség negatívan hat az ifjúság nevelésére. A mi iskoláinkban tudományos világnézetre •es szocialista erkölcsre neveljük társadalmunk fiatal nemzedékét, de hatnak rá más nézetek is, például a kispolgári életszemlélet, a burzsoá erkölcs maradványai, tudománytalan nézetek és szokások, köztük a vallásos szemlélet is. E kettős hatást, amikor az új már nagy vonzást gyakorol, de megvan még a régi és bár annak hatása csökken, de itt van még és különböző csatornákon keresztül hat is, általánosan fogalmazva kettős nevelésnek nevezzük. És mert nem akarjuk, hogy gyermekeink belső konfliktusban éljék,le iskolai éveiket, mert nem akarjuk, hogy munkásemberré fejlődve belső világukban törés legyen, ezért kötelességünk hatékonyabbá tenni iskoláinkban a tudományos világnézeti nevelést. Tisztelt Elvtársak! Az utóbbi években többször esett sző az ifjúság politikai, erkölcsi és világnézeti arculatának alakulásáról. Erről viták is folytak. Erre a kérdésre, ha röviden is, a teljesség igénye nélkül, válaszolnunk kell. A mi ifjúságunk alapjában véve reálisan gondolkozik, magabiztos, nyíltszívű. Iskoláinkban döntően szocialista hatások érik, gondolkodásmódját főképpen .a szocializmus élményei alakítják, magatartásukban egyre jobban érvényesülnek a szocialista erkölcs elvei és normái. A fiatalok mentesek a konzervatív gondolkodásmódtól, mindinkább elszakadnak a vallásos, tudománytalan szemléletitől is. Ha összehasonlítjuk az előző nemzedékkel, azt állíthatjuk, hogy a mai fiataljaink tudásban, felkészültségben is fejlettebbek. Az iskolából kikerülő fiatalok eredményesen kapcsolódnak be az építő, alkotó munkába, az iskolában szerzett ismeretek jó alapok, lehetővé teszik, hogy rövid gyakorlat után. teljes értékű dolgozóvá váljanak. Látnunk kell ugyanakkor tanulóifjúságunk egyes megnyilvánulásaiban az iskolai nevelés fogyatékosságát is. Az általános iskolák, a középiskolák, felsőfokú intézmények között egyenlő tárgyi feltételek mellett is à nevelés hatékonyságában — a vezetéstől, a tantestület munkájától függően — vannak különbségek. Valljuk be, van olyan középiskolánk és néhány egyetemünk, ahol a nevelés nem eléggé céltudatos, nincs kellő igényesség, elmosódik a kötelességteljesítésre való nevelés és a tanulási fegyelem és ez különféle egészségtelen tulajdonságokat enged felszínre törni az ifjúság egy részében. A nevelés csak abban az intézményben lehet hatékony, ahol a kapitalista ideológiát, a kispolgári életszemlélet maradványait, ezek hatását az ifjúságra nem becsülik le és különböző megnyilvánulásai elvi, megalkuvás nélküli ellenállásba ütköznek. Szembe kell fordulni velük azért, hogy tőlünk idegen nézetek, tudománytalan szemlélet, elavult szokások ne mérgezzék az iskola levegőjét. Az utóbbi hónapokban egész népünk, benne az ifjúság politikai aktivitásának növekedését tapasztaljuk. Az ifjúság is meg akarja érteni és részt akar venni a maga módján társadalmi, gazdasági, kulturális feladataink "és gondjaink megoldásában. Pártunk jelenlegi politikájának eredményeként nagyszerű, szabad légkört alakítottunk ki hazánkban. Ezt akartuk. Ebben a légkörben az ifjúság is szenvedélyesebben vitatkozik társadalmi, ideológiai, erkölcsi kérdésekről, bátran elmondja gondolatait. Mivel azonban nem kielégítően ismeri, nem látja eléggé az adott történelmi helyzet összefüggéseit, fejlődésünk bonyolultságát, gyakran helytelenül általánosítja ,az egyes eseteket, nem egyszer saját szája íze szerint felnagyítja azokat. Ilyen körülmények között növekszik az iskoláink, különösen a felsőoktatási intézményeink nevelő munkájával kapcsolatos követelmény. A tanulóifjúság azt a tanítót, azt a tanárt becsüli» aki örül hazánk gyarapodásának, lelkesedik népünk felemelkedésén és a lelkesedés lángját fel tudja gyújtani azokban, akiknek körében dolgozik, az ifjú szívekben. Az ifjúság lelkesedik a hősökért és a forradalmi tettekért. De hősök nemcsak rendkívüli helyzetben születnek, hanem .a békés építés viszonyai között is. Ezek a hősök, az egyszerű emberek, megtalálhatók társadalmunk minden dolgozó rétegében, velünk együtt élnek, köztünk járnak. Az iskolában ne csak a „Jókai hősöket" kérjük tőlük számon, mert a mi hazánkban ma az építő, az alkotó munka hősiessége az igazi forradalmiság kifejezője. Kedves Elvtársak! Második ötéves népgazdasági tervünk végéhez közeledünk. Már most is kirajzolódik, hogy ebben az időszakban a közoktatás területén jelentős eredményeket értünk el. Ugyanakkor látnunk kell, hogy számos feladat, nehézség leküzdése áll még előttünk. Ezek megoldásához fokozatosan, népgazdaságunk fejlődésével megteremtjük a feltételeket. A harmadik ötéves tervben el kell érnünk, hogy a kormány és a tanácsok hatékonyabban, gazdaságosabban használják fel az iskola-fejlesztésre szánt anyagi eszközöket. Az alapműveltséget adó általános iskola fejlesztésének biztosítása mellett célszerű lesz elsősorban a szakmunkásképzés, a szakközépiskolák fejlesztésére, a felsőoktatási intézmények okta-