Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-18
1209 Az Országgyűlés 18. ülése 19t ismert dolog, hogy Miskolc a borsodi iparvidék centruma, az ipari munkások, munkásmozgalmak fellegvára volt ősidők óta. Felszabadulásunk előtt az uralkodó osztályok céltudatosan nagy gondot fordítottak arra, hogy Miskolc, illetve környéke nehogy komolyabb kulturális központtá alakuljon. Könnyű ezt megállapítani, hiszen ha összehasonlítjuk az akkori Miskolcot Magyarország többi nagy városával, párhuzamot vonunk, így megállapítható, hogy mindaddig, amíg többi városaink, bár mezőgazdasági jellegűek, mégis a vidék kulturális centrumaiként szerepeltek a nagy magyar parlagon, Miskolc minden vonatkozásban elmaradt a többi város mögött. Mivel Miskolc nagyipari jellegekkel rendelkezik, úgy ez a jelleg érezteti hatását az oktatás, a kultúra fejlesztése tekintetében is és sok problémát rejt magában. Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, úgy megállapíthatjuk, hogy a közoktatás, a kultúra terjesztési területén igen lényeges eredménynek mondhatjuk az iskolareform bevezetését. Maga az iskolai reform teljes szélességében belenyúlt iskoláztatásunk problémáiba, sok területen komoly eredményt hozott. Ezek közül a következőkben szeretnék foglalkozni a felnőtt oktatás kérdésével. A felnőtt oktatás, a felnőttek nevelése, pártunk művelődéspolitikai irányelveinek szellemében sokágú mozgalommá fejlődött városunkban. E munkák fontosságát csak megerősítette az iskolarendszerünk továbbfejlesztéséről szóló 1961-es III-as számú törvény, amely az ügy fontosságára való tekintettel külön fejezetben foglalkozik a felnőtt oktatás kérdésével, a felnőtt oktatás feladataival. Városunkban ez is nagy jelentőséggel bír és általában mondhatjuk azt, hogy sok eredményt értünk el a felnőtt oktatás területén. A műszakhoz igazodó tanítás megkönnyíti dolgozóink iskolába járását, szoros kapcsolatot teremt az üzem élete, valamint az iskolában dolgozó oktató-nevelő között. Hiszen az általános és szakmai műveltségnek az elsajátítása nemcsak rendeskorú fiataljainkra vonatkozik, hanem ez az igen fontos kulturális politikai feladat minden aktív munkában részt vevő dolgozóra érvényes. A munkahelyen igen sok szakmában nagyobb tudással rendelkező, logikusan gondolkodó öntevékeny embertípust kívánnak és a fokozott követelményeknek, tudásuk gyarapításával tudnak csak eleget tenni. Sok fiatalnak szociális és családi helyzete miatt csak a felnőtt oktatás biztosíthat továbbtanulást és alakíthatja általános műveltségét. Városunk dolgozói mindinkább érzik a továbbtanulás szükségességét, ezt igénvlik, mégis mondhatjuk, hogy az e területen található elmaradás felszámolására több évtizedre van szükség. Az iskolareform bevezetése óta a felnőtt oktatásban részt yevők száma 85 százalékkal emelkedett, azaz 5900-ról 10 900-ra alakult városunkban. Megyénk viszonylatában ez a szám évi 11 000—12 000-es emelkedést mutat. Állandónak mutatkozik a felnőtt oktatásban részt vevő tanulók összetétele is. Az idősebb korosztályok 45től 50 évig képviselik az egyik csoportot, amelynek tagjai között találunk olyanokat, akik szorgalmasak, jó képességűek, igénylik a tanulást, viszont megtalálhatók közöttük olyanok is, akik í. november 11-én, csütörtökön 1210 beosztásuk megtartása érdekében és nem a tudás iránti vágy miatt járnak iskolába. Ezeknek kevés a kitartásuk, a szorgalmuk silány, és örvendetes, hogy ezek száma csökkenő tendenciát mutat. A felnőtt oktatásban részt vevők zöme • a 30—40 éves korosztályból tevődik össze. Ez a korosztály tanul a legkomolyabban, eredményeik megnyugtatóak és tartósan, megfelelő színvonalon sajátítják el tanulmányaikat. Az utóbbi években nagymértékben megnőtt a fiatalabb generációkból jelentkezők száma. Ezek nagyon vegyes tulajdonságokkal rendelkeznek, többségük inkább gyenge képességű, a korábbi években különböző okokból kimaradtak a rendes oktatásból. Közöttük is vannak olyanok, akik komolyan veszik a továbbképzést, a felnőtt oktatást, ezek részére az élet már bizonyos komolyságot kölcsönzött. Ezeknél nincs baj a tanulással, vannak azonban sokan, akiknek szorgalma gyenge, bukdácsolnak, lemorzsolódnak. Sajnos ezekkel igen sok baj van. A felnőttoktatás komoly problémájaként jelentkezik az elég nagyfokú lemorzsolódás. A lemorzaolódás okai között sok, mélyebbről induló problémát találunk. így például a hallgatók hivatali, társadalmi, családi elfoglaltsága, problémái sokszor nehézséget okoznak tanulásukban. Ezeknek a hallgatóknak a pihenés leszűkítésével és a szórakozás teljes felszámolásával kell időt biztosítaniuk a tanulásban. Ez a harmadik műszak természetesen nem lehet mentes az előbbiek figyelmet elterelő hatásától és a kifáradás jelenségeitől. Ezen hallgatók tanulása érdekében szükségesnek tartjuk a megfelelő intézkedéseket megtenni. Így feltétlenül lehet és kell segíteni, hogy az üzemi beosztásokban, munkakörülményekben ne legyen egy tanév alatt lehetőség semmiféle változásra. Sok helyen bevonják a dolgozókat, helyesen és célszerűen, üzemi tanfolyamokra, szakmai továbbképzésekre. Ugyanakkor nem mérlegelik, hogy a felnőttoktatásban részt vevők ezen kétirányú igénybevételt nem nagyon tudják elviselni. Meg kell mondani azt, hogy a tanulók zöme elég nehezen birkózik meg az előbbi okok miatt a ráháruló anyaggal, hiszen a tanulók egy részének nagyon gyenge az előképzettsége, vagy régen járt iskolába. A lemorzsolódás különösen az első osztályokban tapasztalható, amikor a beiratkozott dolgozó az első hónapok után látja az iskola követelményeit, megijed, fél, hogy nem tud vele megbirkózni és így jobbnak látja, ha félbeszakítja iskolai tanulmányait. Nagy általánosságban mondhatjuk, hogy a felnőttoktatásban részt vevők tanulmányi eredményei elfogadhatók. A beszámolókra való felkészülésnél határozottan mutatkozik a kampányszerűség, ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a vizsgákra rendszeresebben, komolyabban tanulnak. így összegezve, a felmerült problémák ellenére, a tanulmányi eredmények megfelelőek, azonban ezzel nem elégedhetünk meg, mivel feltétlenül szükséges magasabb képzettségi szintet elérni. Mivel a közoktatásunk területén található problémákat rövid pár év alatt nem lehet megoldani, és a felnőttoktatás tartós oktatási forma. 53»
