Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1973 Az Országgyűlés 29. ülése deklődők számszerű olyan növekedését a képviselők között is, hogy igazi vitafórum legyen a parlament, és az azt megelőző állandó bizottságok ülései is. Ennyit talán általában. Kicsit részletesebben szólnék szakágamról, az egészségügyről, a költségvetés számadatainak tükrében, aminek gyakorlati elemzését tegnap Petri professzor, ma Noszkay képviselőtársam felszólalásában hallottuk. Ehhez még csak annyit: a minőségi fejlesztés elmaradását talán még jobban érezzük a járási intézmények vonatkozásában minden vonalon. Öt év alatt az egészségügyi, szociális és kulturális ágazat kiadásainak összegéből 66 százalékot fordítottunk egészségügyi és szociális, 34 százalékot kulturális célokra. Ha most úgy nézem meg, hogy öt év alatt mennyi volt az egészségügyi és szociális célokra fordítható öszszeg és az hogy oszlott meg, akkor abból 30 százalék esik az egészségügyre, 2,7 százalék .szociális, 66 százalék társadalombiztosítási és egyéb, 1,8 százalék üdültetési* célokra. Ha még tovább elemzem a számokat, akkor azt kapom, hogy az öt év alatt egészségügyi, szociális és kulturális ágazat címen biztosított összegből egészségügyre csak 19—20 százalékot fordíthattunk, szociális célokra 2 százalékot, társadalombiztosítási és egyébre 44 százalékot, kulturális célokra 34 százalékot. Ezután úgy érzem, azt kell mondanom, hogy a tisztán egészségügyi célokra fordítható százalék kevés, mivel az nagyrészt a mennyiségi és az abból eredő minőségi fejlesztésre adott eddig módot egészségügyi területen. Ezért örülök a szociális és egészségügyi állandó bizottság egészségügyet minőségileg fejlesztő javaslatának már 1967. évre is. Szükséges lenne — véleményem szerint — a jövő években is az új gazdasági mechanizmus keretében, annak kidolgozásakor az egészségügyi ágazat magasabb százalékos részesedését elérendő feladatként előirányozni, aminek támogatására kérném pénzügyminiszter elvtársat. Nem arra gondolok, hogy más ágazatból vegyük el az összeget, de például a nagyfokú gyógyszerpazarlás megszüntetésében is nagy tartalék rejlenek erre, ha intézkedés történne ezen a vonalon, ami már az országgyűlésen is elhangzott Babies professzor felszólalásában a múlt évi költségvetés tárgyalásakor. Csak érdeklődő bepillantás miatt említeném meg, hogy a tisztán egészségügyi célokra fordítható összegből 52 százalékot fordítottunk a fekvőbeteg-intézmények, 21 százalékot a járóbeteg-, 14 százalékot anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, 13 százalékot közegészségügyijárványügyi ellátásunk fejlesztésére és fenntartására. Végül engedjék meg, hogy várakozásaim elősegítő tevékenységeként — mivel befejeződött négyéves ciklusunk — elmondjam észrevételeimet, tapasztalataimat. Ezzel kapcsolatban említeném meg, hogy várom és javaslom az országgyűlés ügyrendjének olyan változtatását a következő ciklusra, hogy minden képviselőnek módja, illetve joga legyen ne csak az országgyűlésen, de az állandó bizottságokban is a tanácskozási joghoz. Az állandó bizottságok ne le1967. január 27-én, -pénteken 1974 gyének ennyire leszűkítettek, mert akkor remélhető, hogy még aktívabbak lesznek. Esetleg itt nyíljon mód minden képviselő számára arra is, hogy a megjelenő rendeletekről még. az előkészítés szakában betekintést, tájékozódást kapjon. Azért mondom el ezeket a dolgokat, mert az eddigi ügyrendünk szerint minden képviselőnek csak akkor volt joga az országgyűlés állandó bizottságában tanácskozási joghoz, ha ő tett javaslatot, egyébként csak megjelenhetett, mert csupán ez jelentette számára az ülés nyilvánosságát. Véleményem szerint — ahogyan Biszku elvtárs is elmondotta —, négyéves munkánk eredményét nem szabad lebecsülnünk, de befelé nem lehetünk megelégedve magunkkal, még akkor sem, ha a napilapok hasábjain ciklusunkról dicsérőbb sorok vannak, mint az előzőkről. A megelégedés felelősségérzetünket is csökkentené. Mert felfoghatom a dicsérő sorokat úgy is, hogy: nem nagyobb kritika-e ez az előző ciklusokra, mint amekkora dicséret a mostanira? Sok szép élményem mellett volt lehangoló is, amelyet szóvá kell tennem. A jövőben ne le^gyének panaszügyekben, vagy közügyekben megválaszolatlan levelek sem az alsóbb, sem a felsőbb hatóságok részéről. Ennyire becsülnünk kell egymást. Sőt szeretnénk, ha a miniszter elvtársak sok. irányú elfoglaltságuk mellett is jobban találnának módot arra, hogy fontos ügyekben, közügyekben a képviselőcsoportokkal, vagy egyes képviselőkkel személyesen is tárgyaljanak, ha ilyen igényt támasztanak velük szemben a képviselők, de ezen túl, választóik is. A tartalék felhasználására vonatkozólag az állandó bizottságok előterjesztett javaslatait, s az 1967. évi költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Következő felszólalónk Gombaszögi Jenő képviselőtársunk. GOMBASZÖGI JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetésből az 1967. évben 8,7 milliárd forinttal részesül a mezőgazdaság. Ezzel kapcsolatban két kérdéssel kívánok foglalkozni. A beruházások összegéből jelentős rész.jut a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a férőhelyek további szaporítására. Mint tsz-elnök, magam is elsődleges feladatnak tekintem a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, a cél elérése azonban a férőhelyek biztosítása mellett takarmányozási problémákat is felvet. Nálunk mindenekelőtt az olcsó szálastakarmányok biztosítása jelent nehéz feladatot. { Szövetkezetünk a Dráva Somogy megyei szakasza mellett terül el, és köztudott, hogy réteink, legelőink nem jók. Termelőszövetkezetünk rétterületeinek mintegy 70 százaléka vizenyős, ingoványos területen van és csak gyenge minőségű sásszénát terem. Történtek ugyan már eddig is intézkedések ennek a megváltoztatására, az állam is jelentős támogatást ad ehhez, de még nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A vízrendezés kérdésével már több képviselőtársam is foglalkozott, mégis szükségesnek tartom, hogy a mi körülményeinknek megfelelően is felvessem ezt a problémát. Termelőszövetkezetünk a Rinya menti vízI