Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1955 Az Országgyűlés 29. ülése 1967. január 27-én, pénteken 1956 szüntelen fejlesztésé egész munkánknak továbbra is fontos alkotó része. A mai nemzetközi helyzetnek vannak olyan elemei, amelyek vagy távlatban, vagy közvetlenül veszélyeztetik a békét. Közvetlen és súlyos veszélyt jelent az Egyesült Államok véres agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Nincs a világnak olyan szöglete, ahol ne ítélnék el az Egyesült Államok imperialista köreit ezért a durva beavatkozásért a vietnami nép belügyeibe, és azért a vandál népirtásért, amelyet az amerikai hadsereg ott napról napra elkövet. Meg vagyunk győződve arról, hogy a tiltakozás növekvő ereje és áradata, a világ közvéleményének nyomása és az a segítség, amelyet a szocialista országok nyújtanak vietnami testvéreinknek, végül is nem marad hatástalan. A magyar nép és kormánya, és azt hiszem határozottan kijelenthetem: a magyar országgyűlés is, újból és mélységesen elítéli ezt az agressziót. A vietnami nép ügye igazságos ügy, és mi teljes mértékben a vietnami nép mellett vagyunk. Erőnkhöz képest minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy segítsük a vietnami nép harcát és enyhítsük azokat a mérhetetlen szenvedéseket, amelyeket az amerikai imperialisták okoznak. A világ valamennyi népével együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget a vietnami háborúnak, amely a világbékét veszélyezteti. A magyar nép ezekben az években történelmének legszebb és legígéretesebb feladatán dolgozik: a szocializmus teljes felépítésén. Ezért kellő figyelemmel tekintünk a nemzetközi helyzet valamennyi nyugtalanító elemére, amelyek a békére és az európai biztonságra nézve veszélyek forrásai. A magyar nép és kormánya — a többi szocialista országgal összhangban — békés és termékeny kapcsolatokra törekszik az európai nem szocialista országokkal is. Az ilyen együttműködést ösztönzik a mai Európában kialakult valóságos viszonyok, közöttük a két Németország léte. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikáját — amely nem hajlandó tudomásul venni ézt a történelmi tényt — nem tartjuk ésszerűnek és az európai biztonság megszilárdításának irányába ható politikának. A leghatározottabban ellenezzük a nyugatnémet revansizmust, a jelenlegi országhatárok megváltoztatását óhajtó törekvéseket, a Német Demokratikus Köztársaság létének figyelmen kívül hagyását és a nyugatnémet fegyverkezést, és különösen az atomfegyverek birtoklásának szándékát. Viszont szívesen fejlesztenénk tovább a már meglevő, kölcsönös előnyök biztosításán nyugvó kapcsolatainkat — beleértve államközi kapcsolataink rendezését — a Német Szövetségi Köztársasággal is, a békés egymás mellett élés elvének következetes érvényesítése alapján. A magyar kormány diplomáciai úton is azon fáradozik, hogy hozzájáruljon az európai biztonság megszilárdításához, új típusú kapcsolatok kifejlesztéséhez a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ez megfelel népünk érdekeinek, összhangban van belső építő munkánkkal, egész tevékenységünkkel. Az európai biztonság számunkra konkrétan azt jelenti, hogy itthon nyugodtan és sikeresen akarunk dolgozni és munkánk eredményét biztonságban akarjuk tudni. Tisztelt Országgyűlés !• Az 1967-es év nagy feladatokat tartogat mindannyiunk számára és rendkívül fontos lépcsőfokot alkot a magyar nép felfelé vivő útján. Az 1967. évi terv hárma- ' dik ötéves tervünk időarányos része. A költségvetés biztosítja a terv megvalósításának pénzügyi feltételeit. Idei állami költségvetésünk, meggyőződésem szerint, jól fogja szolgálni és elősegíteni ezt a nagy munkát. Ezért az 1967. évi költségvetést a magam részéről elfogadom és a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Klujber László képviselőtársunk. KLUJBER LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az 1967. évi állami költségvetés tervezetét áttanulmányoztam, a pénzügyminiszter elvtárs és Fehér Lajos elvtárs előterjesztését is igyekeztem nagy figyelemmel kísérni. Együttesen az a véleményem, hogy az 1967. évi állami költségvetés tükrözi pártunk IX. kongresszusának határozatait, gazdaságpolitikánkat, reális célkitűzéseinket. Én a költségvetés mezőgazdasági részéhez kívánok egy-két megjegyzést fűzni, röviden, mert előttem több, tegnap felszólaló képviselő elvtársam foglalkozott vele és ismételni pedig nem szeretnék. A törvényjavaslat tárgyalása és tanulmányozása során örömmel tapasztaljuk, hogy a bevétel forrásai között a mezőgazdaságból származó bevétel is summásan szerepel. Azt is nagy megelégedéssel tapasztalom, hogy a tervezett kiadásokból, ami a költségvetés 49,1 százalékát teszi ki, a mező- és erdőgazdaságok termelésének fejlesztésére is megfelelő arányban jut fedezet. Mivel az én választókörzetem a móri járás, amelynek felét, pontosan 50 százalékát erdő borítja, engem együtt érint a mező- és erdőgazdaság fejlesztésének, jövőjének sorsa és gondja. . A törvénytervezetnek az erdőgazdasági beruházási és erdőrendezési kiadási számaival egyetértek. Helyesnek és biztosítottnak látom belőle az erdőgazdálkodás jövőjét, valamint az új gazdaságirányítási rendszerünknek megfelelően több valamilyenfajta faipari feldolgozás lehetőségének megalapozását. Tisztelt Országgyűlés! A harmadik ötéves terv szerves részeként kezelve az 1967-es évet, az idénre mintegy 2—3 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedést tervezünk. Meggyőződésem, hogy ez sikerülni is fog. Bátran mondom ezt azért, mert az előttünk fekvő és a tárgyalás tárgyát képező állami költségvetés mezőgazdasági részét, amit még az országgyűlés nem emelt ugyan törvényerőre, termelőszövetkezeti parasztságunk már elfogadta, és azt maga megszavazta. Ahogy több képviselőtársam is már előttem elmondotta, én is ismerem termelőszövetkezeti parasztjaink véleményét, hozzáállását, munkakedvét. Ez érthető is, hiszen a tárgyalást képező költségvetés több olyan intézkedés pénz-