Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1939 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1940 lyen is kérem az ipari tárcák vezetőit, hassanak oda, hogy a minisztériumok felügyelete alá tartozó vállalatoknál újabb és jól felszerelt tanműhelyek létesülhessenek. Az oktatási színvonal emelése, az emelt szintű képzés kiterjesztése és a demográfiai hullám levezetésével járó közel 8000 fős tanulólétszám-emelkedés is szükségessé, és indokolttá teszi az egyre több és jól felszerelt üzemi, vállalati tanműhely létesítését, amit a Munkaügyi Minisztérium egymaga nem tudhat megvalósítani. Befejezésül röviden szólni szeretnék még a Balassagyarmat városát érintő néhány problémáról is. Az Ipoly folyónak az utóbbi három, igen árvizes esztendeje nagy kárt tett a város elavult és főleg vályogépületeiben. Igen sok családot kellett kilakoltatnunk, ideiglenesen elhelyeznünk, ami rendkívül nagy gondot jelentett városunk vezetőinek, mert az utóbbi évek során — sajnos — csak igen kis mértékű állami lakásépítési keretet kaptunk. A város igen szűkös lakáshelyzetének megoldása érdekében fiataljaink a KISZ lakásépítő akció keretében lakótelepet létesítettek, aminek kapcsán eddig 120, földszintes, kétszobás, összkomfortos ikerlakás épült. Fiataljaink nagyon megkedvelték a lakásépítésnek ezt az igen előnyös lehetőségét és évről évre egyre többen szeretnének lakáshoz jutni. Erre az évre már eddig 80 fiatal házaspár jelentkezett, hogy részt vegyen ebben az akcióban. Fiataljaink havonta ezer forintos összeget fizetnek előtakarékosságként az Országos Takarékpénztárnak. Sajnos, időközben az Országos Takarékpénztár a korábbi 70 000 forintos kölcsönösszeget lakásonként részükre 40—50 ezer forintra csökkentette, azoknál is, akik erre már korábban jelentkeztek és már csaknem egy éve kezdték meg havi 1000 forintos előtakarékosságukat. Ezzel kapcsolatosan — ezen fiatalok nevében — azzal a kéréssel fordulok pénzügyminiszterünkhöz: szíveskedjék intézkedni, hogy legalább azok részére, akik korábban kezdték meg a KISZ lakásépítő-akció keretében történt jelentkezésüket és az előtakarékosságot is megkezdték már, a korábbi gyakorlatnak megfelelően 70 000 forintos kölcsönben legyenek részesíthetők. A kölcsön csökkentésével kapcsolatos hírek máris igen sok fiatalt tartanak vissza attól, hogy ily módon a lakásépítő akcióban részt vegyenek. Balassagyarmat iparosításáról is szeretnék néhány szót szólni. A város iparosítása Nógrád megye nyugati és déli térségének munkaerőproblémáját oldaná meg és ezen keresztül elősegítené a város gyorsabb arányú fejlődését is. Amit ezzel kapcsolatosan meg szeretnék említeni, az egyik budapesti gyár, a ' Budapesti Finomkötöttárugyár kihelyezésével lenne kapcsolatos. Az üzem Balassagyarmaton a volt megyeháza épületében nyert ideiglenes elhelyezést. Értesülésünk szerint a létesítendő gyár beruházási programja már elkészült és ' az építkezés elkezdése 1968-ra van tervezve. Tekintettel arra a körülményre, hogy mind városunk területén, mind annak környékén — amint már említettem is — igen sok munka84 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ erő-elhelyezési gondunk van, de az üzem céljára szolgáló volt megyeháza épületében már. nincs lehetőség a további bővítésre. Ennek a vállalatnak pedig szinte korlátlan az exportlehetősége, ami fizetési mérlegünk szempontjából sem lehet közömbös. Az üzem által elfoglalt épületre a város kulturális intézményeinek lenne szüksége és ezért is kérjük a Tervhivatalt és az illetékeseket, hogy a Budapesti Finomkötöttárugyár Balassagyarmaton telepítendő üzemének építkezését hozzák előre, hogy az még ebben az évben megkezdhető legyen. Ezt annál is inkább megoldhatónak tartanánk, mert a kezdéshez szükséges építési kapacitást erre az évre biztosítani tudnánk. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Nógrád megyével és Balassagyarmat várossal kapcsolatosan elmondottakat szükségesnek tartottam az országgyűlés elé tárni és az illetékesek szíves figyelmét a problémák megoldására irányítani. Meg vagyok győződve arról, hogy az 1967. évi költségvetés végrehajtása kapcsán ezek a problémák megoldhatók lesznek és a végrehajtás feltételeit — amint a bevezetőben már említettem is — a most tárgyalt 1967. évi állami költségvetésünk tartalmazza, mert az 1967. évi gazdasági tevékenységünket, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatában szereplő feladatokat és a gazdaságpolitikai célokat, valamint a harmadik ötéves tervünkben foglalt célokat is tartalmazza. Ezért az 1967. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslattal egyetértek, azt elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bélák Sándor, képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. BELÁK SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődésének üteme és az új gazdasági mechanizmusra való áttérés eredményessége két tényezőtől függ: egyrészt a műszaki-technikai fejlesztéstől, másrészt azoknak az embereknek a hozzáállásától, akaratától, akik a feladatokat végrehajtják. Általában többet szoktunk beszélni a műszaki-technikai feltételek fejlesztéséről, ezek biztosításáról, mint az utóbbiról. Most, amikor az 1967. évi költségvetést tárgyaljuk, érthetően a felszólalók többsége is a technikai előfeltételek biztosítása, a költségvetési javaslat egy-egy számszaki tételéhez kapcsolódóan mondja el gondolatait. Már pedig akármilyen helyes és jó is egy költségvetés, ha a végrehajtásba nem kapcsolódik be mindenki teljes tudásával és akaratával, az eredmények csak részben lesznek elérhetők. Gyakorta elfelejtkezünk arról, hogy minél magasabb egy gazdasági ágazat műszaki fejlettsége, annál nagyobb jelentőségű azon emberek hozzáállása, akik annak üzemeltetését végrehajtják. Minél kevesebb emberrel és nagyobb eszközfelhasználással kell a termelési folyamatokat megoldani, annál nagyobb jelentőségű az emberekkel való foglalkozás kérdése. Minden embert egyéniségként kell értékelni, az egyéneknek viszont közösséggé kell Összenőni a közös feladat megoldásához és