Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1939 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1940 lyen is kérem az ipari tárcák vezetőit, hassanak oda, hogy a minisztériumok felügyelete alá tar­tozó vállalatoknál újabb és jól felszerelt tan­műhelyek létesülhessenek. Az oktatási színvo­nal emelése, az emelt szintű képzés kiterjesz­tése és a demográfiai hullám levezetésével járó közel 8000 fős tanulólétszám-emelkedés is szükségessé, és indokolttá teszi az egyre több és jól felszerelt üzemi, vállalati tanműhely lé­tesítését, amit a Munkaügyi Minisztérium egy­maga nem tudhat megvalósítani. Befejezésül röviden szólni szeretnék még a Balassagyarmat városát érintő néhány prob­lémáról is. Az Ipoly folyónak az utóbbi három, igen árvizes esztendeje nagy kárt tett a város elavult és főleg vályogépületeiben. Igen sok családot kellett kilakoltatnunk, ideiglenesen el­helyeznünk, ami rendkívül nagy gondot jelen­tett városunk vezetőinek, mert az utóbbi évek során — sajnos — csak igen kis mértékű ál­lami lakásépítési keretet kaptunk. A város igen szűkös lakáshelyzetének meg­oldása érdekében fiataljaink a KISZ lakás­építő akció keretében lakótelepet létesítettek, aminek kapcsán eddig 120, földszintes, kétszo­bás, összkomfortos ikerlakás épült. Fiataljaink nagyon megkedvelték a lakásépítésnek ezt az igen előnyös lehetőségét és évről évre egyre többen szeretnének lakáshoz jutni. Erre az évre már eddig 80 fiatal házaspár jelentkezett, hogy részt vegyen ebben az akcióban. Fiataljaink havonta ezer forintos összeget fizetnek elő­takarékosságként az Országos Takarékpénztár­nak. Sajnos, időközben az Országos Takarék­pénztár a korábbi 70 000 forintos kölcsön­összeget lakásonként részükre 40—50 ezer fo­rintra csökkentette, azoknál is, akik erre már korábban jelentkeztek és már csaknem egy éve kezdték meg havi 1000 forintos előtakarékossá­gukat. Ezzel kapcsolatosan — ezen fiatalok nevében — azzal a kéréssel fordulok pénzügy­miniszterünkhöz: szíveskedjék intézkedni, hogy legalább azok részére, akik korábban kezdték meg a KISZ lakásépítő-akció keretében történt jelentkezésüket és az előtakarékosságot is meg­kezdték már, a korábbi gyakorlatnak megfele­lően 70 000 forintos kölcsönben legyenek ré­szesíthetők. A kölcsön csökkentésével kapcso­latos hírek máris igen sok fiatalt tartanak vissza attól, hogy ily módon a lakásépítő akció­ban részt vegyenek. Balassagyarmat iparosításáról is szeretnék néhány szót szólni. A város iparosítása Nógrád megye nyugati és déli térségének munkaerő­problémáját oldaná meg és ezen keresztül elő­segítené a város gyorsabb arányú fejlődését is. Amit ezzel kapcsolatosan meg szeretnék emlí­teni, az egyik budapesti gyár, a ' Budapesti Finomkötöttárugyár kihelyezésével lenne kap­csolatos. Az üzem Balassagyarmaton a volt me­gyeháza épületében nyert ideiglenes elhelye­zést. Értesülésünk szerint a létesítendő gyár beruházási programja már elkészült és ' az építkezés elkezdése 1968-ra van tervezve. Te­kintettel arra a körülményre, hogy mind váro­sunk területén, mind annak környékén — amint már említettem is — igen sok munka­84 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ erő-elhelyezési gondunk van, de az üzem cél­jára szolgáló volt megyeháza épületében már. nincs lehetőség a további bővítésre. Ennek a vállalatnak pedig szinte korlátlan az export­lehetősége, ami fizetési mérlegünk szempontjá­ból sem lehet közömbös. Az üzem által elfog­lalt épületre a város kulturális intézményeinek lenne szüksége és ezért is kérjük a Tervhiva­talt és az illetékeseket, hogy a Budapesti Finom­kötöttárugyár Balassagyarmaton telepítendő üzemének építkezését hozzák előre, hogy az még ebben az évben megkezdhető legyen. Ezt annál is inkább megoldhatónak tarta­nánk, mert a kezdéshez szükséges építési kapacitást erre az évre biztosítani tudnánk. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő­társaim! A Nógrád megyével és Balassagyar­mat várossal kapcsolatosan elmondottakat szükségesnek tartottam az országgyűlés elé tárni és az illetékesek szíves figyelmét a prob­lémák megoldására irányítani. Meg vagyok győződve arról, hogy az 1967. évi költségvetés végrehajtása kapcsán ezek a problémák meg­oldhatók lesznek és a végrehajtás feltételeit — amint a bevezetőben már említettem is — a most tárgyalt 1967. évi állami költségvetésünk tartalmazza, mert az 1967. évi gazdasági tevé­kenységünket, a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának határozatában sze­replő feladatokat és a gazdaságpolitikai célokat, valamint a harmadik ötéves tervünkben fog­lalt célokat is tartalmazza. Ezért az 1967. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavas­lattal egyetértek, azt elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bélák Sándor, képviselőtár­sunknak adom meg a szót. DR. BELÁK SÁNDOR: Tisztelt Ország­gyűlés! Népgazdaságunk fejlődésének üteme és az új gazdasági mechanizmusra való áttérés eredményessége két tényezőtől függ: egyrészt a műszaki-technikai fejlesztéstől, másrészt azok­nak az embereknek a hozzáállásától, akaratá­tól, akik a feladatokat végrehajtják. Általában többet szoktunk beszélni a műszaki-technikai feltételek fejlesztéséről, ezek biztosításáról, mint az utóbbiról. Most, amikor az 1967. évi költségvetést tárgyaljuk, érthetően a felszó­lalók többsége is a technikai előfeltételek biz­tosítása, a költségvetési javaslat egy-egy számszaki tételéhez kapcsolódóan mondja el gondolatait. Már pedig akármilyen helyes és jó is egy költségvetés, ha a végrehajtásba nem kapcsolódik be mindenki teljes tudásával és akaratával, az eredmények csak részben lesz­nek elérhetők. Gyakorta elfelejtkezünk arról, hogy minél magasabb egy gazdasági ágazat műszaki fejlettsége, annál nagyobb jelentőségű azon emberek hozzáállása, akik annak üzemel­tetését végrehajtják. Minél kevesebb emberrel és nagyobb eszközfelhasználással kell a terme­lési folyamatokat megoldani, annál nagyobb jelentőségű az emberekkel való foglalkozás kér­dése. Minden embert egyéniségként kell érté­kelni, az egyéneknek viszont közösséggé kell Összenőni a közös feladat megoldásához és

Next

/
Thumbnails
Contents