Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1937 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1938 népgazdaság további fejlődését szolgáló felhald mozás is. Miután az új gazdasági mechanizmus rendszerének teljes bevezetésére az 1968. évi január hó 1-én kerül sor, így a most tárgyalt 1967. évi költségvetésünk — az új gazdasági mechanizmus előkészítő éve —* még a jelenlegi gazdaságirányítási ' módszereink keretei között megy végbe. Engedjék meg tisztelt Képviselőtársaim, . hogy az elmondottak tükrében mutassak rá a Nógrád megyét érintő néhány igen fontos kérdésre. Mindenekelőtt megyénk egyik legnagyobb problémájáról, a szénbányászattal kapcsolatos kérdésekről szeretnék beszélni. Szénbányászatunk 100 éves múltú és 1965-ben az országos széntermelés 12 százalékát adta, ez a szénbányászat foglalkoztatta a megyei munkáslétszám 45—50 százalékát. A belépő új munkaerők foglalkoztatásának az évi 800—1000 fős felvétel pedig fő forrása volt. Mindezek meghatározták megyénk iparának jellemző vonásait. Ismeretes kedves Képviselőtársaim, hogy a ( szénnek, mint energiatermelő tényezőnek a jelentősége évről évre csökken és egyre inkább előtérbe kerül az olajnak, a földgáznak és az atomerőműnek energiát termelő igénybevétele. A technikai fejlődésnek ez a megállíthatatlan egészséges és törvényszerű folyamata a nógrádi szénbányászatot a szénmedencék között elsőnek és legjobban érinti. A nógrádi szénbányászat 2750 kalóriás szenet termel. A termelés geológiai és természeti adottságai miatt is igen kedvezőtlen és ezeket a feltételeket, adottságokat megváltoztatni sajnos nem lehet. Ennek következtében a 100 forintos termelésre 47 forint összegű állami dotáció esik és ezért megyénk bányászatának visszatartására már közel két éve kellett megfelelő intézkedéseket tenni. Amíg 1964-ben évi 3,8 millió tonna szenet termeltek, addig az 1967. évi terv csaknem egymillió tonnával lesz kevesebb. A bányászatban foglalkoztatottak száma ennek következtében eddig ezernyolcszáz

1 fővel csökkent és ez a csökkenés még tovább tart. Megyénk vezetői az érdekeltekkel együtt minden lehetőt elkövetnek annak érdekében, hogy gazdaságosabban termeljenek és a lehetőségeken belül versenyképesek, is legyenek. Komoly tervek születtek ' a racionális létszámgazdálkodással, az anyagtakarékossággal, a műszaki fejlesztéssel, valamint a munkahelyek koncentrálásával kapcsolatban és javítják a széntermeléssel kapcsolatos versenyképességüket is. A megyei pártbizottság javaslatára a Központi Bizottság titkársága még 1965. november 9-én határozatot is hozott a megye fejlődéséről. A határozat igen helyesen tárta fel a nógrádi szénbányászat fejlődését is. A határozatban foglaltak reálisak és jól kifejezik a párt ezzel kapcsolatos gondoskodását és utat mutatnak ennek a . megyénkre nehezedő igen súlyos problémának a megoldására is. A megoldás utal egy esetleg Kisterenye—Nagybátony térségébe telepítendő kohászati centrolit üzem létesítésére, amely hivatva lenne részben a bányákban feleslegessé váló, részben pedig az iskoláinkból kikerülő fiataljainknak minél nagyobb számban való elhelyezésére. Megyénkből már így is 9600 fő jár más megyékbe dolgozni és ebből 6000 a szécsényi, a balassagyarmati és a rétsági járásból. Munkaerőforrásunk az 1966. évi január 1-i felmérés • alapján mindössze 76,6 százalékban volt kihasználva és így megyénk a megyék sorrendjében a 17. helyen áll. Megyénk képviselőcsoportja nevében is arra kérem az ebben érdekelt tárcák vezetőit, kövessenek el minden lehetőt a titkárság határozatában foglaltak végrehajtása és mielőbbi megvalósítása érdekében. Kövessenek el minden lehetőt és segítsenek nekünk ennek a nem könnyű feladatnak a megoldásában. Lássák az embert, a sorsokat, adjanak, megfelelő időt, hozzanak esetleg közbeeső intézkedéseket, amelyek enyhítik a felmerült igen súlyos gondjainkat. A tudományos technikai forradalom által felvetett kérdés, amely a fűtőanyag és energiahordozók szerepében bekövetkezett változás következményeként — mely egyébként világjelenség, — megyénket ilyen nagymérteidben érintette, ezért ez sürgős és hathatós intézkedéseket igényel és ismételten kérjük az érdekeltek mielőbbi szíves segítségét. De egységes és határozott állásfoglalást kérünk az összmegyei beruházásokkal kapcsolatban is. például a Salgótarjáni Acélgyári Huzalmü és Kovácsológyár, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepének, a Kábelgyárnak, a Nógrád megyei Vasipari Vállalatnak, valamint a Finomkötöttárugyárnak a beruházásával kapcsolatosan, amely utóbbival még kissé részletesebben is kívánok foglalkozni. Mert a határozat értelmében meggyorsult ugyan a tervezési munka az ipari üzemeink rekonstrukciójánál, végleges döntések azonban a továbbfejlesztés irányát illetően — az említett üzemeknél — még a mai napig sem történtek meg. Ezek már régóta húzódó beruházásaink, melyek megyénknek — a már említettek miatt is, — de ezen túlmenően, jelentős politika^ kérdést is jelentenek és ezért ezekben is hat-' hatos és sürgős intézkedéseket kérünk. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mint a szakmunkásképzés dolgozója is, megragadjam ezt az alkalmat, s köszönetet mondjak pártunknak és kormányunknak, azért a 122 millióért, amely összeggel a most tárgyalt költségvetésünk többet biztosít ebben az évben a szakmunkásképzésre, mint' 1966-ban. A szakmunkásképzésre háruló egyre nagyobb feladatok, az emeltszintű képzés minél nagyobb mértékben való kiterjesztése igen nagy feladatot ró a Munkaügyi Minisztériumra, mint a szakmunkásképzés legnagyobb részével foglalkozó minisztériumra. Az emeltszintű képzés a szaktárcák felügyelete alatt álló vállalatokkal még szorosabb kapcsolatot tesz szükségessé. Mint az országgyűlés ipari bizottságának legutóbbi ülésén is már említettem, illetve kértem, e he-