Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1935 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1936 szövetkezeteknek a belvizek évente átlagosan mintegy tízmillió forint kárt okoznak. A belvizek megszüntetése érdekében az érdekelt termelőszövetkezetek vízgazdálkodási társulatot szerveztek. A társulat a korlátozott lehetőségek-' hez képest folytatja a belvízrendezési munkákat. Minden erőfeszítésünk meddő marad azonban mindaddig, amíg az ezen a területen húzódó Szekszárd—bátai befogadó csatorna tisztítását és szabályozását a vízügyi igazgatóság megfelelően el nem készíti. Mert hiábavaló lesz a termelőszövetkezetek minden erőfeszítése, a vízgyűjtő árkok rendbehozása, ha ezekből az árkokból a « befogadó csatorna nem képes az összegyűjtött vizet elszállítani. Ezzel a módszerrel csak tovább nőnek a termelőszövetkezetek kiadásai. Hasznos lenne, ha a jövőben a vízügyi igazgatóság a termelőszövetkezeti vízgazdálkodási társulattal összehangoltabb, hatékonyabb együttműködést folytatna, mert ez nagymértékben növelné a már elvégzett munkák gazdaságosságát is. A sárközi termelőszövetkezeteknek az a kérésük, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság vizsgálja meg a Sárköznek ezt a jelentős problémáját, és a lehetőségek határáig mielőbb tegyen intézkedéseket a belvizek okozta károk megszüntetésére. Ezekből az okokból adódóan egyetértek az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának azzal a javaslatával, hogy az országos költségvetésben nagyobb összeget fordítsunk a belvizek rendezésére. Helyes volna, ha a rendelkezésre álló összegeket folyamatosan a legjobban termő területek mentesítésére használnák fel elsősorban, mert az így ráfordított .költségek gyorsabban megtérülnének azzal, hogy a termelés biztonságossá válnék ezeken a jó termőterületeken. Tisztelt Országgyűlés! Ezekben a napokban a községekben járva mind több esetben találkozunk azzal a kérdéssel, mi az oka annak, hogy az Országos Takarékpénztár az eddig szokásos családiház-építési kölcsönök helyett 1967-ben mintegy 30—40 százalékkal kevesebb kölcsönt folyósít az építeni kívánó családoknak. Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságán érdeklődésemre elmondták, hogy a családiház-építésekkel kapcsolatos rendelkezések nem változtak, a megengedett felső határ most is 50 000—70 000 forint, attól függően, hogy kiemelt, vagy nem kiemelt községben kívánnak-e családi házat építeni. A megnövekedett igény miatt azonban a rendelkezésre álló . keretet az igazgatóság több építtető között kívánja elosztani, ezért a kapható kölcsönök összege csökken, a saját hozzájárulás pedig növekedik. Az a véleményem, hogy az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságai részére kiadott rendelkezések néhány jelentős gyakorlati kérdést nem vettek figyelembe. Az eddigi többéves gyakorlat az volt, hogy aki családi házat kívánt építeni, az általában adható kölcsön felső határáig kapta az állami kölcsön összegét. Éveken át - propagáltuk, hogy érdemes családi házat építeni, mert az Országos Takarékpénztár az építési összegek nagyobb részére kölcsönt biztosít, és ha valaki érdeklődött, hivatalosan is azt a választ kapta, hogy 50 000 —70 000 forintig kaphat kölcsönt. Ezért az érdeklődők többsége sokszor évekig takarékoskodott, hogy a kölcsönhöz még szükséges mintegy 30 000—40 000 forint össze-. get összerakja és a megtakarított összeg birtokában elkezdhesse az építkezést. Azonban most, amikor kölcsönért jelentkeznek, elmondják részükre, hogy nekik kell az 50 000—70 000 forintot összespórolniuk és az Országos Takarékpénztár ad 30 000—40 000 forint kölcsönt. Az évekig takarékoskodó emberekben nagy csalódást okoz ez az intézkedés, mert ha építeni kívánnak, esetleg további évekig kell még takarékoskodniuk, hogy saját eszközeik elérjék a jelenleg kívánt szintet vagy — ami roszszabb — nem építenek és a megtakarított pénzt más családi beruházásokra fordítják. Véleményem szerint a megnövekedett családiház-építési igényeket is az eddigi kedvező gyakorlat — a magasabb kölcsön lehetősége — segítette elő. örvendetes az, hogy több családi házat kívánunk építeni, de felvetődik, hogy építési anyaggal ebben az évben jobban el tudjuk-e látni az építtetőket, mint az elmúlt évben, mert 1966-ban az egyik legnagyobb probléma a családiház-építésnél a cement, -az épületfa, a nyílászáró szerkezetek hiánya volt. A javaslatom az, hogy helyes volna felülvizsgálni a jelenleg kiadott intézkedést és továbbra is az elmúlt évek gyakorlata szerint adni állami kölcsönöket a családi házak építéséhez az építtetők kívánságára. Felszólalásomban röviden e néhány kérdésre szerettem volna az illetékes főhatóságok szíves figyelmét felhívni abban a reményben, hogy megfelelő megoldásra módot találnak. Az 1967. évi állami költségvetést a magam és Tolna megyei képviselőtársaim nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Schuchmann Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. SCHUCHMANN ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztett és a tárgyalást képező 1967. évi állami költségvetés — mint a költségvetés indokolásában is olvashattuk, és erről a pénzügyminiszter expozéjában is említést tett,— az ország elmúlt évi gazdasági és pénzügyi helyzetére épült és az összhangban van az 1967. évi népgazdasági tervünk előirányzatával. Az 1967. évi népgazdasági tervünk a harmadik ötéves tervünk második éveként a tervvel összhangban kidolgozott állami költségvetés, az ötéves tervünk gazdaságpolitikai célkitűzéseit szolgálja. Ennek megfelelően az ipari termelés 4—6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékkal, kivitelünk hozzávetőlegesen 3 százalékkal nő, nemzeti jövedelmünk pedig előreláthatólag magasabb lesz az 1966. évinél. A lakosság fogyasztási alapja mintegy 3,5 százalékkal emelkedik és bővül à
