Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

967. január 26-án, csütörtökön 1934 1933 Az Országgyűlés 28. ülése 1 ELNÖK : A következő felszólaló Bali Zoltán képviselőtársunk. BALI ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1967. évi állami költségvetés számadatainak tanulmányozása során megállapítható, hogy a költségvetés reálisnak, jól átgondoltnak és megalapozottnak tekinthető. A költségvetésben szereplő összegek népünk és társadalmunk szükségleteinek kielégítését szolgálják, összhangban vannak — ahogy az indokolás is megállapítja — harmadik ötéves tervünk céljaival. Úgy gondolom, a költségvetés ennél jóval többet mutat: tartalmánál fogva tükrözi pártunknak egész népünk érdekében folytatott politikai, gazdasági, kulturális tevékenységét is. Visszagondolva az elmúlt néhány évre, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindazok a népünk jobb életét, társadalmunk fejlődését szolgáló reális kívánságok, amelyeket az országgyűlés ülésein, tanácskozásain esetenként felvetettünk, ma már dolgozó népünk egyetértésével és munkájával folyamatosan a megvalósulás útján haladnak. Különösképpen jelentős lépéssel mentünk előbbre a mezőgazdasági üzemek technikai fejlődésében, a parasztság életkörülményeinek megváltoztatásában. Az elmúlt évek során a mezőgazdasági munka fokozott gépesítése mind több erős fizikai munkát szüntetett meg és a számos gazdaságban mutatkozó munkaerőhiányt segített pótolni. Azt is elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaság részére átadott gépek mind jobban megfelelnek a termelés adottságainak, kihasználásuk hatásfoka egyre • javul. A kalászosok termelésének komplex gépesítése szinte megoldottnak tekinthető. Ma már a mezőgazdaságban nem az aratás a legnehezebb feladat. A különböző növényápolási munkagépek, kémiai megoldások mind kisebb területre korlátozzák a kézi kapálás nehéz munkáját is. Ha még nem is egészen oldódott meg, de jelentősen haladunk előre a termények betakarításához szükséges szállítóeszközökben is. A költségvetés további lehetőséget ad gazdasagainknak traktor és pótkocsi beszerzésére. Űgy gondolom azonban, hogy szállítási nehézségeinket tovább lehetne csökkenteni, ha a szállítási kapacitás növelésével együtt, vele párhuzamosan és arányosan az átvevő vállalatok terményátvételét is fokozni tudnók. Főleg a szemestermények, de a cukorrépa és ä burgonya átvétele sem kielégítő még. Számottevő átvevőhelyeken magas a szállítóeszközök állásideje, amivel csökken az amúgy is alacsony szállítási kapacitás. Az átvevő vállalatok mérlegelési lehetőségeinek növelésével, a tárolóhelyek bővítésével és gépesítésével jelentősen lehet még elősegíteni a szállítások fokozását. Elkezdődött egyik fontos szemesterményünk, a kukorica gépi betakarítása is. Az állami gazdaságokban széles körben, de a termelőszövetkezetekben is, ha még korlátozottan is, folyamatosan lehetővé válik a kukorica gépi betakarítása. Megjelentek — egyelőre szerény keretek között — a régen várt cukorrépa- és burgonyakombájnok, amelyek elterjedésével az őszi betakarítási munkák is meggyorsulnak, s ezzel együtt meg lehet oldani egyik legnagyobb problémánkat, az őszi mélyszántást is. Napirendre került az állattenyésztés gépesítése is. Ennek megfelelő szakszerű megoldásával újabb nagy lépést teszünk majd előre a korszerű mezőgazdasági üzemek megvalósítása felé. Az elmúlt országgyűlési ülésszakokon több képviselőtársammal együtt felvetettük a szövetkezeti parasztság szociális ellátottságának problémáit. Pártunk IX. kongresszusa ezt a parasztság életében oly jelentős kérdést is megfelelő módon megoldotta. Nem is olyan régen a parasztság körében még ismeretlen fogalom volt a nyugdíj, a betegsegélyezés és a családi pótlék. Ma már mindez megoldott kérdés. Tolna megye termelőszövetkezeti parasztságának köszönetét fejezem ki pártunknak és kormányunknak ezért a messzemenő szociális gondoskodásért. A paraszti munka elismerését és megbecsülését, a munkás-paraszt testvéri szövetség további megszilárdítását látjuk ezekben az' intézkedésekben. Parasztságunk eddig is bizalommal volt pártunk politikája iránt. Ez a bizalom most az életszínvonal növekedésével tovább erősödött. Most a zárszámadások idején,, amikor a termelőszövetkezeti parasztság egész évi munkája és jövedelme kerül napirendre, több szó esik a termelőszövetkezeti nyugdíjról, a szövetkezetek Önálló gazdálkodásáról, az új gazdaságirányítási rendszerünkből adódó feladatokról, mint magáról a zárszámadásról.. Ma parasztságunk közhangulata jónak mondható. Soha nem tapasztalt bizalommal tekint a jövő felé. Ez a fokozódó munkakedv a még jobb és eredményesebb gazdálkodást segíti elő, és ez a termelés növekedésében meg fog nyilvánulni. Községeinkben sok szó esik napjainkban a gazdaságirányítási rendszer reformjáról. Mezőgazdasági üzemeinkben a szakemberek a dolgozó parasztsággal együtt szorgalommal mérlegelik azokat a korszerű megoldásokat és lehetőségeket, amelyek ' felhasználásával üzemeikben a legeredményesebben lehet gazdálkodni. Általában fő célunk a folyamatos, zavartalan és biztonságos termelés, mert az új gazdaságirányítási rendszerből adódó követelmény a mennyiségileg több, minőségileg jobb és olcsóbb termények előállítása. Ennek érdekében szeretném felvetni a Tolna megyei sárközi termelőszövetkezetek és állami gazdaság problémáját. A Sárköz megyénknek mezőgazdaságilag egyik legjobban termő területe. A Sárközben nem ritka a 20 mázsás búza, a 30 mázsás májusi morzsolt kukorica, a 45 mázsás kender, a 300 mázsás cukorrépatermés katasztrális holdanként. Vagyis a Sárköz kiváló termelési adottságokkal bíró terület lehetne, ha nem jelentene évről évre visszatérő problémát a hosszan tartó belvizek okozta kár. Évente mintegy hatezer katasztrális hold termőterület esik ki a termelésből úgy, hogy nagy nehézség?kkel megszántjuk, elvetjük a vetésterületek jelentős részét, azután kiszántjuk. 1966-ban kétszer vetettük el, és kétszer ki is kellett szántani vetemény einket a belvizek miatt. A sárközi termelő-