Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

967. január 26-án, csütörtökön 1934 1933 Az Országgyűlés 28. ülése 1 ELNÖK : A következő felszólaló Bali Zoltán képviselőtársunk. BALI ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1967. évi állami költségve­tés számadatainak tanulmányozása során meg­állapítható, hogy a költségvetés reálisnak, jól át­gondoltnak és megalapozottnak tekinthető. A költségvetésben szereplő összegek népünk és társadalmunk szükségleteinek kielégítését szol­gálják, összhangban vannak — ahogy az indo­kolás is megállapítja — harmadik ötéves tervünk céljaival. Úgy gondolom, a költségvetés ennél jóval többet mutat: tartalmánál fogva tükrözi pár­tunknak egész népünk érdekében folytatott po­litikai, gazdasági, kulturális tevékenységét is. Visszagondolva az elmúlt néhány évre, jól­eső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindazok a népünk jobb életét, társadalmunk fejlődését szolgáló reális kívánságok, amelyeket az ország­gyűlés ülésein, tanácskozásain esetenként felve­tettünk, ma már dolgozó népünk egyetértésé­vel és munkájával folyamatosan a megvalósulás útján haladnak. Különösképpen jelentős lépéssel mentünk előbbre a mezőgazdasági üzemek technikai fej­lődésében, a parasztság életkörülményeinek megváltoztatásában. Az elmúlt évek során a me­zőgazdasági munka fokozott gépesítése mind több erős fizikai munkát szüntetett meg és a szá­mos gazdaságban mutatkozó munkaerőhiányt segített pótolni. Azt is elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaság részére átadott gépek mind jobban megfelelnek a termelés adottságainak, kihasználásuk hatásfoka egyre • javul. A kalászosok termelésének komplex gé­pesítése szinte megoldottnak tekinthető. Ma már a mezőgazdaságban nem az aratás a legnehe­zebb feladat. A különböző növényápolási mun­kagépek, kémiai megoldások mind kisebb terü­letre korlátozzák a kézi kapálás nehéz munkáját is. Ha még nem is egészen oldódott meg, de je­lentősen haladunk előre a termények betakarí­tásához szükséges szállítóeszközökben is. A költ­ségvetés további lehetőséget ad gazdasagainknak traktor és pótkocsi beszerzésére. Űgy gondolom azonban, hogy szállítási nehézségeinket tovább lehetne csökkenteni, ha a szállítási kapacitás növelésével együtt, vele párhuzamosan és ará­nyosan az átvevő vállalatok terményátvételét is fokozni tudnók. Főleg a szemestermények, de a cukorrépa és ä burgonya átvétele sem kielégítő még. Számottevő átvevőhelyeken magas a szál­lítóeszközök állásideje, amivel csökken az amúgy is alacsony szállítási kapacitás. Az átvevő vállalatok mérlegelési lehetőségeinek növelésé­vel, a tárolóhelyek bővítésével és gépesítésével jelentősen lehet még elősegíteni a szállítások fo­kozását. Elkezdődött egyik fontos szemestermé­nyünk, a kukorica gépi betakarítása is. Az álla­mi gazdaságokban széles körben, de a termelő­szövetkezetekben is, ha még korlátozottan is, folyamatosan lehetővé válik a kukorica gépi be­takarítása. Megjelentek — egyelőre szerény ke­retek között — a régen várt cukorrépa- és bur­gonyakombájnok, amelyek elterjedésével az őszi betakarítási munkák is meggyorsulnak, s ezzel együtt meg lehet oldani egyik legnagyobb prob­lémánkat, az őszi mélyszántást is. Napirendre került az állattenyésztés gépe­sítése is. Ennek megfelelő szakszerű megoldásá­val újabb nagy lépést teszünk majd előre a kor­szerű mezőgazdasági üzemek megvalósítása felé. Az elmúlt országgyűlési ülésszakokon több képviselőtársammal együtt felvetettük a szövet­kezeti parasztság szociális ellátottságának prob­lémáit. Pártunk IX. kongresszusa ezt a paraszt­ság életében oly jelentős kérdést is megfelelő módon megoldotta. Nem is olyan régen a pa­rasztság körében még ismeretlen fogalom volt a nyugdíj, a betegsegélyezés és a családi pótlék. Ma már mindez megoldott kérdés. Tolna megye termelőszövetkezeti parasztságának köszönetét fejezem ki pártunknak és kormányunknak ezért a messzemenő szociális gondoskodásért. A pa­raszti munka elismerését és megbecsülését, a munkás-paraszt testvéri szövetség további meg­szilárdítását látjuk ezekben az' intézkedések­ben. Parasztságunk eddig is bizalommal volt pártunk politikája iránt. Ez a bizalom most az életszínvonal növekedésével tovább erősö­dött. Most a zárszámadások idején,, amikor a termelőszövetkezeti parasztság egész évi mun­kája és jövedelme kerül napirendre, több szó esik a termelőszövetkezeti nyugdíjról, a szövet­kezetek Önálló gazdálkodásáról, az új gazda­ságirányítási rendszerünkből adódó feladatok­ról, mint magáról a zárszámadásról.. Ma pa­rasztságunk közhangulata jónak mondható. Soha nem tapasztalt bizalommal tekint a jövő felé. Ez a fokozódó munkakedv a még jobb és eredményesebb gazdálkodást segíti elő, és ez a termelés növekedésében meg fog nyilvá­nulni. Községeinkben sok szó esik napjainkban a gazdaságirányítási rendszer reformjáról. Mező­gazdasági üzemeinkben a szakemberek a dolgozó parasztsággal együtt szorgalommal mérlegelik azokat a korszerű megoldásokat és lehetősége­ket, amelyek ' felhasználásával üzemeikben a legeredményesebben lehet gazdálkodni. Általá­ban fő célunk a folyamatos, zavartalan és biz­tonságos termelés, mert az új gazdaságirányí­tási rendszerből adódó követelmény a mennyi­ségileg több, minőségileg jobb és olcsóbb ter­mények előállítása. Ennek érdekében szeretném felvetni a Tolna megyei sárközi termelőszövet­kezetek és állami gazdaság problémáját. A Sár­köz megyénknek mezőgazdaságilag egyik leg­jobban termő területe. A Sárközben nem ritka a 20 mázsás búza, a 30 mázsás májusi mor­zsolt kukorica, a 45 mázsás kender, a 300 má­zsás cukorrépatermés katasztrális holdanként. Vagyis a Sárköz kiváló termelési adottságokkal bíró terület lehetne, ha nem jelentene évről évre visszatérő problémát a hosszan tartó bel­vizek okozta kár. Évente mintegy hatezer ka­tasztrális hold termőterület esik ki a terme­lésből úgy, hogy nagy nehézség?kkel meg­szántjuk, elvetjük a vetésterületek jelentős ré­szét, azután kiszántjuk. 1966-ban kétszer ve­tettük el, és kétszer ki is kellett szántani vete­mény einket a belvizek miatt. A sárközi termelő-

Next

/
Thumbnails
Contents