Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1931 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1932 miért kell mindig nekünk olyan kísérleteket végeznünk, olyan készülékeket kikísérletezni, amelyeket szocialista országokon belül évek vagy évtizedek óta üzemszerűen gyártanak és az ezen készülékeket gyártó üzemeik komoly tradíciókkal rendelkeznek. Az elmúlt év intézkedései között kiemelkedő helyet foglal el az új prémiumrendszer bevezetése is. Jelenlegi, azaz új prémiumrendszerünk ösztönzőleg hat az üzemek, a vállalatok termelésére, terveinek teljesítésére, mivel a prémium kifizetésének feltételei között szerepel az iparág, vagy a minisztérium által előírt nyereségrészesedési napok elérése is. így igen helyesen csakis az a vállalat fizetheti ki éves szinten dolgozói részére az előirányzott prémiumot, amelyik a népgazdaság által előírt feladatokat elvégezte, az előirányzott főbb mutatókat teljesítette és így a vállalat a nyereségrészesedést is ennek folyományaképpen kiérdemelte. Űj prémiumrendszerünk bevezetését csak üdvözölni tudtuk, bár • kiértékelése még alkalomadtán sok adminisztratív munkát igényel és itt-ott a bürokrácia útvesztőit tartalmazza. Az új gazdaságirányítási rendszer jegyében prémiumrendszerünk finomítható és finomítani is kell, mivel egy-egy vállalatnak nemcsak az éves munkája a lényeges, hanem igen alapvető, hogy a jövőt hogyan építi, hogyan készül fel a gazdasági reform elkövetkező éveire, hogyan veszi ki részét a népgazdaság fejlesztésének nagy munkájából, így javasoljuk, hogy prémiumrendszerünket tovább fejlesszük, reformáljuk. Azok a vállalatok vagy üzemek, amelyek az iparág vagy a népgazdaság érdekében az új, a jövő kikísérletezése céljából többet tesznek az átlagosnál, többet vállalnak, messzebbre tekintenek és áldozatokat hoznak, legyenek megkülönböztetve, és így magasabb prémiummutatóban legyen részük. { Ennek megfelelően a bérfejlesztésnek az átlagbér növelésére jutó részét — társvállalataiktól eltérően — felettes szerveik magasabb százalékos arányban állapítsák meg. Azon vállalatok vezetőivel szemben pedig, akik még mindmáig tanakodnak a gazdasági reform bevezetésének szükségességén, akik mindig a szomszédba tekingetnek, ugyanakkor megfeledkeznek a saját vállalatukon belüli problémákról, akik ímmelámmal veszik a népgazdaság, az ipar célkitűzéseinek végrehajtását, elhanyagolva a dolgozók érdekeit — és ezt teszik saját kényelmük m jatt —, akiknek a szomszédos vállalat által létrehozott népgazdasági többletproduktum rájuk jutó része, szaknyelven kifejezve mint egy söntön keresztül becsúszik a zsebükbe, az előzőekben elmondottakat negatív értelemben kellene alkalmazni. Tisztelt Országgyűlés! A villamosenergiaiparág vezetői kellő időben felismerték az új mechanizmus által támasztott igényeket és látták, hogy energiaelosztó iparunk szervezeti felépítése elavult, hosszabb ideig a mai szerkezetében "nem működhet. A szükségszerűségeket időben felismerve elhatározták, hogy korszerűsítik a több mint másfél évtizedes és sokkal kisebb feladatok megoldására kialakított gazdasági szerkezetet. Vállalatunknak, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak jutott az a megtisztelő szerep, hogy elosztóiparágunk szervezetének reformját elsőnek valósítsa meg. Meg kell említeni, hogy felettes szervünktől e reform végrehajtása érdekében a legmesszebbmenő támogatást tapasztaljuk. E szervezetfejlesztés az elkövetkezendő két évtizedre várhatóan megalapozza energiaelosztó iparágunk jövőjét, hiszen a szervezetfejlesztés megalapozott, távlati koncepciók alapján indul. Feladata, hogy az elkövetkezendő évtizedekben felmerülő és közel exponenciálisan növekvő energiaellátásunk és műszaki problémáink kielégítését egy, közel lineárisan növekvő eszközök lekötésével és létszámmal oldja meg. Ezen túlmenően a fogyasztóink részére fokozottabb rendelkezésre állást, jobb minőségű energiaszolgáltatást és gazdasági reformunk kezdetével olyan újszerű, vagy teljesen új szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyekre eddig alkalom nem volt. Meg kell említeni, hogy műszakilag decentralizált üzemegységeink, üzemigazgatóságaink elegendő számmal és megfelelő nagyságban el tudják látni feladataikat, kirendeltségeink számának növelése várhatóan a fogyasztókhoz való közeledést fogja eredményezni. Szervezeti felépítésünk lépcsőzete négyről háromra csökkent, a megmaradók hatásköre pedig bővülni fog. Ez azt eredményezi, hogy exponens szerveinknél, ahol a problémák, a műszaki megoldások szüksége jelentkezik, ugyanott születhessenek meg a döntések és ne kelljen emiatt külön lépcsőket megtenni. Űj szervezeti formánkban a nagyipari üzemmel nem rendelkező területeken a fogyasztói igényeknek megfelelően létrehozott üzemigazgatóságok mintegy 400 munkás tömörítését fogják eszközölni, így a munkásosztály képviselete jelenik meg mindazon területeken, ahol eddig lényegében erről nem lehetett ilyen mértékben beszélni. Üzemeink a munkásosztályt képviselik az adott területeken, jelenlétükön túl aktív társadalmi tevékenységgel meggyorsítják a szocialista vonások erősödését. így felszámolva a túlzott központosítást, kisebb, de mégis elég erős üzemegységeink alakulnak, amelyek hatékonyságuk fokozásával évtizedeken keresztül problémáink megoldását segíteni tudják. Kirendeltségeink, üzemigazgatóságaink közelebb kerülnek a gyakorlati élethez, közelebb kerülnek az alkotó munkához, újszerű, vagy teljesen új szolgáltatási ágazataikon keresztül pedig a villamosenergia fogyasztóihoz. Űj onnan alakított üzemigazgatóságaink létrehozásánál — figyelembe véve az önkéntesség elvét — olyan, politikai szemszögből is megfelelő kollektívát alakítottunk ki, amely kollektíva a gazdasági vezetéssel együtt a műszaki, gazdasági problémák megoldásában, elsősorban politikai vonatkozásban, nagy segítséget fog nyújtani. Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi állami költségvetést számszerűségében és főleg tendenciájában a magam részéről elfogadom, s tisztelt Képviselőtársaim részére elfogadásra ajánlom. (Taps.)
