Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1905 Az Országgyűlés 28. ülése 19t elvtársat, segítsenek nekünk a rendcsinálásban és lehet, hogy most már arra is kell kérnem, hogy az előzetesen biztosított kiviteli kapacitást továbbra is biztosítsa, mert most már esetleg azzal lesz hiba, mivel nem volt terv. Van az építőiparral amúgy is elég gond (derültség), kevés a kapacitás — utalt rá a- referátum is —, imitt-amott anyaghiány is van, kerüljük tehát el azt, ami emberi gondossággal elkerülhető. Tisztelt Országgyűlés! Megismétlem, meglevő problémáink, gondjaink és a hibák ellenére az a jellemző, hogy a munka javul. Mennyiségi és minőségi előrehaladás fémjelzi munkánkat, van miért lelkesednünk. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy mintegy bizonyításul elmondjam: egy bonyolult, számos főhatóság megértését és hozzájárulását, közreműködését igénylő, megyénk majdnem valamennyi községének, termelőszövetkezetének és egy sor más szervének érdekét szolgáló ezek anyagi-műszaki-társadalmi összefogásával megoldható nagy munkát milyen szervezetten, mondhatnám óramű pontossággal sikerült megindítani. Megyénk vízgazdálkodási, belvízrendezési gondjainak megoldásáról van szó. Ismeretes, hogy Hajdú-Bihar megye egyike azoknak a megyéknek, ahol az elmúlt két évben a legsúlyosabb belvízkárok keletkeztek. Csupán 1966-ban mintegy 140 millió forint kár keletkezett a mezőgazdasági termelésben, több mint 38 000 holdat nagyon súlyosan érintett a belvízkár, és — talán ezt kellett volna előbbre 'helyeznem •— további 238 millió forintra becsüljük az épületkárt. Csak lakóház mintegy négyezer rongálódott meg, ebből 2335 összedőlt. És hogy ez mennyire komoly gondot okoz, arra még egy számot mondok: az összedőlt lakóházak helyébe új lakóházak építésére eddig 144 millió forint hitelt folyósított, illetőleg nyitott meg az OTP. Van tehát bőven tennivalónk. Elkészítettük komplex vízgazdálkodási, belvízrendezési tervünket. A terv készítésében, Öszszehangolásában, a műszaki feladatok kimunkálásában, a költségek, fedezeti források megjelölésében és biztosításában valamennyi főhatóságnál és érintett szervnél a legnagyobb megértéssel találkoztunk. Elkészültek és ütemezés szerint tovább készülnek a létesítmény-jegyzékek és tervdokumentációk. Az 1967. *évi ütemhez megvan a szükséges 50 millió forint pénzfedezet és a kiviteli kapacitás. A munka megindult, minden remény megvan arra, hogy 1970-re az alapvető, összesen mintegy 220—230 millió forint költséget igénylő rendezési munkákkal elkészülünk. Az 1966-ban elszenvedett belvízkárok alig kétharmadát kitevő összeggel elérünk tehát egy olyan, viszonylag elfogadható, a további károsodás elhárítását nagyban elősegítő megoldást, amely megnyugtató. Csak lelkesedéssel tudok beszélni róla. Csak köszönetet tudunk mondani mindezért az Országos Tervhivatalnak, a Vízügyi Főigazgatóságnak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak, . s ebben a nagy munkánkban közreműködő valamennyi szervnek, üzemnek és személy szerint is azoknak, akik segítettek. Felszólalásom végére azt hagytam, ami megítélésem szerint a legalapvetőbb, a leglényegesebb. Olyan időszakban tárgyaljuk és hagyjuk 7. január 26-án, csütörtökön 1906 jóvá az 1967. évi költségvetést, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa ismét hosszabb szakaszra jelölte meg az utat, a tennivalókat és ennek nyomán olyan politikai közhangulat, olyan közvetlen légkör van kialakulóban, amely gyorsítja is a munkát és mind több minőségi elemet visz bele. A legnagyobb erő az a megértés, az az egyetértés, amellyel az ország népe, köztük megyénk dolgozói is fogadták és fogadják a tervet?, az elgondolásokat. Hajdú-Bihar megye, mint tudjuk, a nagy területű mezőgazdasági megyék közé sorakozik. Ha végigjárják falvainkat, városainkat, azt látják, hogy igen tartalmas, sokrétű elemző, tervező munka folyik most ott. Az utóbbi évben és hónapokban néhány hosszú évek óta húzódó probléma rendeződött. Gondolok a tsz-nyugdíjra, a hitelelengedésre és egy sor egyéb dologra. Ezt parasztságunk megfelelően értékeli. Azt hiszem, sok százezer tsz-gazda véleménye egyező azzal, amit pár héttel ezelőtt az egyik nagylétai tsz-tag így fogalmazott meg: ír már az újság jót nekünk, parasztoknak is. így utalt arra, így fejezte ki helyeslését azzal kapcsolatban, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezésére vonatkozó javaslatot. De a csillogó szemek, a derű, ahogyan ezt kimondta, arról tanúskodott, hogy a kormány döntésében a nyugdíjkorhatár körüli tsz-gazda nemcsak anyagi rendezést lát, hanem mint mosolya elárulta, azt is j óné ven vette, jólesik neki, hogy az ország szocialista építésében becsületesen dolgozó paraszttestvér megkapta egyúttal a megérdemelt erkölcsi megbecsülést. Mindehhez hozzáteszem, hogy valamennyi termelőszövetkezetünkben nagy önállósággal és felelősséggel, az új körülmények adta lehetőségek gondos kihasználásával készítik elő az 1967. évi termelési, jövedelemelosztási, üzemszervezési • terveket. Ha csak egy számmal bizonyítom a gondos gazda igyekezetét, azzal, hogy 1966 második felében termelőszövetkezeteink takarmáhyhelyzetük javítására — most ne hallgasson ide, Kovács elvtárs — nem kevesebb, mint 1387, vagon kukoricát vásároltak fél a közös állomány számára, több mint kétszer annyit, mint bármely más megelőző évben, bár takarmányhiányuk azokban az években sem volt kevesebb, ez beszédes bizonyíték arra, hogy helyeslik a kormány politikáját, új távlatokat látnak és nagy felelősséggel terveznek. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló költségvetés terveink megvalósításához biztosítja a szükséges pénzeszközöket. A költségvetést jónak tartom, elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket . 90 percre felfüggesztem. (Ebédszünet: 13.38—15.15. Elnök: POLYÁK JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Fehér Lajos elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét Illeti a szó. FEHÉR LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az idei állami költségvetés vitája két szempontból
