Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1907 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1908 is jó alkalom arra, hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kérdéseiről szóljunk. A harmadik ötéves terv valóra váltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot ahhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erősíteni és hol kell esetleg a nem kívánatos irányzatokat kiigazítani. Továbbá, a párt kongresszusa után va­gyunk, ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, előkészítésének évében élünk. Ezért már az idei költségvetést is azzal a szemmel vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kong­resszuson elfogadott gazdasági, gazdaságpoliti­kai, gazdaságvezetési elvek a gyakorlati gazdál­kodás — így a költségvetési gazdálkodás — ele­mévé. A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik. A magam részéről teljes mérték­ben egyetértek a pénzügyminiszteri expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdál­kodását általában eredményesnek ítélte. Leg­főbb eredménynek meggyőződésem szerint is"— egyetértve az előttem szóló Varga Károly kép­viselőtársammal — azt kell tekintenünk, hogy a népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább foly­tatódták azok a kedvező folyamatok, amelyeket a Központi Bizottság 1964. évi decemberi hatá­rozatai indítottak el. E határozatok szellemében a tárcák, a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsi szervek a múlt évben is nagy figyelmet fordítot­tak, hatékonyabb erőfeszítéseket tettek azokra a feladatokra, amelyek a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a külkereskedelmi egyensúly javí­tását és a gazdasági hatékonyság fokozását cé­lozták. Bár még nem szűntek meg azok az ellent­mondások és aránytalanságok, amelyek a ki­egyensúlyozottabb fejlődést fékezik és amelyek továbbra is főleg a tőkés fizetési mérleg feszült­ségeiben jelentkeznek: mégis' az országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sikeresen teljesítettük. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeképpen a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél. Hogy csak a legfontosabb területeket említ­sem: az iioari termelés, az élelmiszeripar nélkül, 8 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése úgy követke­zett be, ho'gy az ipari foglalkoztatottság a terve­zettnél kisebb m.értékben, csupán egy százalék­kal nőtt, a termelékenység, az egy főre és egy napra jutó termelés pedig 7 százalékkal. Az élelmiszeripar 3 százalékkal termelt többet, mi­nimális létszámtöbblet mellett. Az állami építő­ipar termelése 8 százalékkal volt több. A terme­lés növekedését körülbelül háromnegyed részé­ben a termelékenység emelkedése révén érte el. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelem­re méltóbb eredménye az, hogy az ipari terme­lés növekedésének körülbelül 80 százaléka a ter­melékenység növekedéséből származott. Ez meg­felel annak a fő törekvésünknek, hogy a nem­zeti jövedelem alapjában a társadalmi munka termelékenységének emelkedése útján nőjön. Múlt évi gazdálkodásunk másik figyelemre méltó eredménye, hogy javult az összhang a ter­melés és a szükségletek között: az ipari terme­lés az előző éveknél jobban szolgálta a szükség­letek kielégítését. A termelés emelése elősegítet­te gazdasági célkitűzéseink valóra váltását. Az ipari termelés növekvő hányada jutott exportra, de túlteljesült a belföldi fogyasztásra szánt áruk átadásának terve is. A népgazdaság számára kedvező, hogy főként az energia és az alapanya­gok termelése haladta meg a tervezettet, ami elősegítette a feldolgozóipar anyagellátásának javulását. így az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése általában nem nö­velte az anyagellátási nehézségeket. Elég jó esztendő volt a mezőgazdaságban is. Kedvezően alakult a termelés, különösen a nö­vénytermesztésben. Búzából a katasztrális hol­danként! átlagtermés megközelítette a 12,5 má­zsát. Kukoricából valamivel meghaladta a 18 mázsát, — az eddigi legnagyobb termést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el burgonyá­ból: az átlagtermés felül van a 70 mázsán. Vö­rösheréből kereken 26, lucernából 25 mázsa a holdanként! termésátlag. Napraforgóból köze­pes, téli almából ugyancsak közepes, szőlőből gyenge-közepes, a gyümölcsfélék egy részénél, a zöldségfélék nagyobb részénél jó volt a ter­més. Ennek eredményeként az idénycikkek sza­badpiaci ára a kereslet-kínálat alapján hol ma­gasabban, hol alacsonyabban alakult az előző évinél, de átlagban körülbelül tíz százalékkal csökkent. A felvásárlás körülbelül három százalékkal nagyobb eredményt hozott, mint az előző évben. A fontosabb vágóállatokból és állati termékek­ből három százalékkal többet vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A tejfelvásárlás öt, a tojásé kettő, a baromfié 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export 11 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül az élőállat- és húsexport — baromfival együtt — tíz százalékkal növekedett, kereken 13 000 vagon export-import aktív egyenlegben. A SZÖVOSZ által bonyolított zöldség-gyümölcs export pedig 18 százalékkal lett nagyobb, 650 millió devizaforint összegben. Kedvezően alakult általában egész népgaz­daságunk külkereskedelmi tevékenysége is. En­nek kiemelkedő mozzanata, hogy a szocialista országok viszonylatában több százmillió deviza­forint aktívum keletkezett. Sikerült valamelyes javulást elérni a tőkés külkereskedelemben is, habár ez még nem nevezhető a kívánt mértékű­nek, összes exportunk négy százalékkal több, az import pedig két százalékkal kisebb volt a ter­vezettnél. A múlt év gazdasági eredményeiről szólva, úgy érzem, kötelességem a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni azoknak az ár- és bérintézkedések­nek a hatásáról, amelyet a kormány a múlt év első felében foganatosított. Egy év tapasztalatai alapján is teljes meg­győződéssel lehet megállapítani, hogy az intéz­kedések lényegében a számításoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően érvényesültek és érvé­nyesülnek. 1966-ban több területen javítottunk elosztási 83 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents