Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1907 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1908 is jó alkalom arra, hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kérdéseiről szóljunk. A harmadik ötéves terv valóra váltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot ahhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erősíteni és hol kell esetleg a nem kívánatos irányzatokat kiigazítani. Továbbá, a párt kongresszusa után vagyunk, ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, előkészítésének évében élünk. Ezért már az idei költségvetést is azzal a szemmel vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kongresszuson elfogadott gazdasági, gazdaságpolitikai, gazdaságvezetési elvek a gyakorlati gazdálkodás — így a költségvetési gazdálkodás — elemévé. A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik. A magam részéről teljes mértékben egyetértek a pénzügyminiszteri expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását általában eredményesnek ítélte. Legfőbb eredménynek meggyőződésem szerint is"— egyetértve az előttem szóló Varga Károly képviselőtársammal — azt kell tekintenünk, hogy a népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább folytatódták azok a kedvező folyamatok, amelyeket a Központi Bizottság 1964. évi decemberi határozatai indítottak el. E határozatok szellemében a tárcák, a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsi szervek a múlt évben is nagy figyelmet fordítottak, hatékonyabb erőfeszítéseket tettek azokra a feladatokra, amelyek a népgazdasági egyensúly szilárdítását, a külkereskedelmi egyensúly javítását és a gazdasági hatékonyság fokozását célozták. Bár még nem szűntek meg azok az ellentmondások és aránytalanságok, amelyek a kiegyensúlyozottabb fejlődést fékezik és amelyek továbbra is főleg a tőkés fizetési mérleg feszültségeiben jelentkeznek: mégis' az országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sikeresen teljesítettük. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeképpen a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél. Hogy csak a legfontosabb területeket említsem: az iioari termelés, az élelmiszeripar nélkül, 8 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése úgy következett be, ho'gy az ipari foglalkoztatottság a tervezettnél kisebb m.értékben, csupán egy százalékkal nőtt, a termelékenység, az egy főre és egy napra jutó termelés pedig 7 százalékkal. Az élelmiszeripar 3 százalékkal termelt többet, minimális létszámtöbblet mellett. Az állami építőipar termelése 8 százalékkal volt több. A termelés növekedését körülbelül háromnegyed részében a termelékenység emelkedése révén érte el. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelemre méltóbb eredménye az, hogy az ipari termelés növekedésének körülbelül 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Ez megfelel annak a fő törekvésünknek, hogy a nemzeti jövedelem alapjában a társadalmi munka termelékenységének emelkedése útján nőjön. Múlt évi gazdálkodásunk másik figyelemre méltó eredménye, hogy javult az összhang a termelés és a szükségletek között: az ipari termelés az előző éveknél jobban szolgálta a szükségletek kielégítését. A termelés emelése elősegítette gazdasági célkitűzéseink valóra váltását. Az ipari termelés növekvő hányada jutott exportra, de túlteljesült a belföldi fogyasztásra szánt áruk átadásának terve is. A népgazdaság számára kedvező, hogy főként az energia és az alapanyagok termelése haladta meg a tervezettet, ami elősegítette a feldolgozóipar anyagellátásának javulását. így az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése általában nem növelte az anyagellátási nehézségeket. Elég jó esztendő volt a mezőgazdaságban is. Kedvezően alakult a termelés, különösen a növénytermesztésben. Búzából a katasztrális holdanként! átlagtermés megközelítette a 12,5 mázsát. Kukoricából valamivel meghaladta a 18 mázsát, — az eddigi legnagyobb termést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el burgonyából: az átlagtermés felül van a 70 mázsán. Vörösheréből kereken 26, lucernából 25 mázsa a holdanként! termésátlag. Napraforgóból közepes, téli almából ugyancsak közepes, szőlőből gyenge-közepes, a gyümölcsfélék egy részénél, a zöldségfélék nagyobb részénél jó volt a termés. Ennek eredményeként az idénycikkek szabadpiaci ára a kereslet-kínálat alapján hol magasabban, hol alacsonyabban alakult az előző évinél, de átlagban körülbelül tíz százalékkal csökkent. A felvásárlás körülbelül három százalékkal nagyobb eredményt hozott, mint az előző évben. A fontosabb vágóállatokból és állati termékekből három százalékkal többet vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A tejfelvásárlás öt, a tojásé kettő, a baromfié 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export 11 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül az élőállat- és húsexport — baromfival együtt — tíz százalékkal növekedett, kereken 13 000 vagon export-import aktív egyenlegben. A SZÖVOSZ által bonyolított zöldség-gyümölcs export pedig 18 százalékkal lett nagyobb, 650 millió devizaforint összegben. Kedvezően alakult általában egész népgazdaságunk külkereskedelmi tevékenysége is. Ennek kiemelkedő mozzanata, hogy a szocialista országok viszonylatában több százmillió devizaforint aktívum keletkezett. Sikerült valamelyes javulást elérni a tőkés külkereskedelemben is, habár ez még nem nevezhető a kívánt mértékűnek, összes exportunk négy százalékkal több, az import pedig két százalékkal kisebb volt a tervezettnél. A múlt év gazdasági eredményeiről szólva, úgy érzem, kötelességem a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni azoknak az ár- és bérintézkedéseknek a hatásáról, amelyet a kormány a múlt év első felében foganatosított. Egy év tapasztalatai alapján is teljes meggyőződéssel lehet megállapítani, hogy az intézkedések lényegében a számításoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően érvényesültek és érvényesülnek. 1966-ban több területen javítottunk elosztási 83 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ