Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-27

1869 Az Országgyűlés 27. ülése V. évre kiszabott nyereséget a népgazdaság felé túlteljesítették. Javult az ott dolgozók keresete és munkakörülményei is. Mégis megdöbbenve tapasztaltam személyesén is, meg a beszámoló tényanyagából is, hogy az ott dolgozó és ott élő családok lakás- és szociális körülményei korántsem alakultak jól és a mai igények legelemibb feltételei sincsenek biztosítva. Lakásaik jórészt a régi uradalmi állapotot mutatják. Az Összes lakások 76 százaléka egyszoba-konyhás, zömében a régi uradalmi vizes, dohos, földes és köves padozatú, ahol a gyerekek, öregek és szülők együtt élnek családi életet, tanulnak, művelődnek. Felmérések szerint lakásállományuk 68 százaléka korszerűtlen, vizes, dohos, alkalmatlan kulturált emberi igények kielégítésére. Nyolcvanhat százaléka a múltban, 1945 előtt épült. Ezeknél a dolgozóknál minden olyan törekvés, amely a lakásberendezés, vagy egyéb kulturálódás javításának irányába történik, ha van is rá pénzük, hiábavaló. A lakáshelyzet megjavítására roppant keveset fordítottak, az elmúlt öt évben az összes beruházás alig 2,5 százalékát. Én bányászember vagyok, hosszú éveken át szüleim is azok voltak. Közelebbről ismerem az ipari munkások múltbeli és jelenlegi helyzetét és azt, hogy milyen alapvető, pozitív változás történt ott a lakás- és az ezzel összefüggő szociális ellátottság vonatkozásában is. össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Ugyanez a helyzet a munkásszállások ellátottsága színvonalában is. Ügy vélem, hogy ennek az óriási különbségnek a fenntartása semmiképpen sem indokolt és még kevésbé tartható fenn bármilyen indokkal. Ez már nemcsak a termelés fejlődésére hat egyre erőteljesebben fékező hatással, hanem politikailag is tarthatatlan. Kérem a miniszter elvtárs szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, mit szándékozik tenni az említett állapotok mielőbbi megszüntetése érdekében. ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszol. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Dobos József képviselőtársam interpellációjában felhozott indokok és adatok véleményem szerint is megfelelnek a valóságnak. A Földművelésügyi Minisztérium a helyzet ismeretében már eddig is tett erőfeszítéseket az állami gazdasági dolgozók lakásviszonyainak javítása érdekében, de pusztán állami erőforrásokból a teljes megoldás nem biztosítható. Az állami gazdaságok tanácsi lakáskiutalásban nem részesülnek, lakások építését saját beruházási forrásaikból kell megvalósítaniuk. A második ötéves terv idején mindössze 1200 lakás épült az állami gazdaságokban. A harmadik ötéves terv időszakában központi beruházási keretekből 1700 lakás építését irányoztuk élő, s emellett azzal lehet számolni, hogy a gazdaságok saját beruházási alapjukból további mintegy 800 lakást építenek. Az építkezéseknek ez az üteme alig pótolja a feltétlenül szükséges selejtezést. )66. november 11-én, pénteken 1870 A gazdaságok dolgozóinak mintegy 20 000 lakásra lenne szükségük igényeik kielégítésére. Ebből 5000 tanyai lakás áttelepítésére, valamint 5000 volt cselédlakás teljes korszerűsítésére, illetve pótlására fokozatosan a rendelkezésre álló állami eszközökből fogunk fedezetet biztosítani. A további 10 000 lakás megépítésére a Földművelésügyi Minisztérium családíház-építési akció megindítását kezdeményezte. Az akcióban részt vevő dolgozók részére — a már megindított néhány kedvezményes akcióhoz hasonlóan — az Országos Takarékpénztár által folyósítandó kamatmentes kölcsönt, továbbá helybenmaradás esetén 10, illetve 15 évi állami gazdasági szolgálat után méltányos öszszegű hitelelengedést javasoltunk. Az akció előmozdítaná az állami gazdasági dolgozók helybenmaradását, törzsgárdájának további megerősödését. A javasolt kedvezmények miatt azonban a megvalósuláshoz féltétlenül szükséges, hogy az illetékes főhatóságok — az elvi egyetértésen felül — a kedvezmény miatt szükséges többlethitelfedezetet is biztosítsák. Ez ügyben az egyeztető tárgyalások folyamatban vannak, és reméljük, hogy sikeresen fejeződnek bé, mert hiszen ez a népgazdaság számára is előnyösebb a teljes állami erőből épült lakások építésénél. A részben egyéni megtakarításból, részben állami támogatással megvalósuló építkezések a közeli időszakban jelentősen javíthatják az állami gazdaságok dolgozóinak jelenlegi lakáshelyzetét. Kérem a tisztelt Országgyűlést, valamint interpelláló képviselőtársamat, válaszomat szíveskedjék elfogadni. ELNÖK: Kérdem Dobos József képviselőtársunkat, a választ tudomásul veszi-e? DOBOS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Abban a reményben, hogy kormányunk és pártunk állandóan szem előtt tartja azokat az igényeket, amelyek ténylegesen felmerültek, a miniszter elvtárs válaszát azzal fogadom el, hogy az illetékes szervek ezt nagyobb mértékben támogassák, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen. ELNÖK : Kérdem az országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Inokai János képviselőtársunk interpellációja a székesfehérvári Alumíniumöntöde és Dugattyúgyár beruházása tárgyában az Országos Tervhivatal elnökéhez. Inokai János képviselőtársunkat illeti a szó. INOKAI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A székesfehérvári Alumíniumöntöde és Dugatytyúgyár beruházásával kapcsolatban kérdést kívánok intézni Ajtai Miklós elvtárshoz, a Tervhivatal elnökéhez, hogy az Országos Tervhivatal mit kíván tenni annak érdekében, hogy az Országos Tervhivatal által javasolt és a Gazdasági I Bizottság által 1963-ban jóváhagyott, Székesfe-