Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-27

1869 Az Országgyűlés 27. ülése V. évre kiszabott nyereséget a népgazdaság felé túlteljesítették. Javult az ott dolgozók keresete és munkakörülményei is. Mégis megdöbbenve tapasztaltam személye­sén is, meg a beszámoló tényanyagából is, hogy az ott dolgozó és ott élő családok lakás- és szo­ciális körülményei korántsem alakultak jól és a mai igények legelemibb feltételei sincsenek biz­tosítva. Lakásaik jórészt a régi uradalmi állapo­tot mutatják. Az Összes lakások 76 százaléka egy­szoba-konyhás, zömében a régi uradalmi vizes, dohos, földes és köves padozatú, ahol a gyere­kek, öregek és szülők együtt élnek családi éle­tet, tanulnak, művelődnek. Felmérések szerint lakásállományuk 68 százaléka korszerűtlen, vi­zes, dohos, alkalmatlan kulturált emberi igények kielégítésére. Nyolcvanhat százaléka a múltban, 1945 előtt épült. Ezeknél a dolgozóknál minden olyan tö­rekvés, amely a lakásberendezés, vagy egyéb kulturálódás javításának irányába történik, ha van is rá pénzük, hiábavaló. A lakáshelyzet meg­javítására roppant keveset fordítottak, az elmúlt öt évben az összes beruházás alig 2,5 százalékát. Én bányászember vagyok, hosszú éveken át szüleim is azok voltak. Közelebbről ismerem az ipari munkások múltbeli és jelenlegi helyzetét és azt, hogy milyen alapvető, pozitív változás történt ott a lakás- és az ezzel összefüggő szo­ciális ellátottság vonatkozásában is. össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Ugyanez a helyzet a munkásszállások ellátottsága színvonalában is. Ügy vélem, hogy ennek az óriási különb­ségnek a fenntartása semmiképpen sem indokolt és még kevésbé tartható fenn bármilyen indok­kal. Ez már nemcsak a termelés fejlődésére hat egyre erőteljesebben fékező hatással, hanem po­litikailag is tarthatatlan. Kérem a miniszter elvtárs szíves tájékozta­tását arra vonatkozóan, mit szándékozik tenni az említett állapotok mielőbbi megszüntetése ér­dekében. ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszol. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Dobos József képviselő­társam interpellációjában felhozott indokok és adatok véleményem szerint is megfelelnek a va­lóságnak. A Földművelésügyi Minisztérium a helyzet ismeretében már eddig is tett erőfeszítéseket az állami gazdasági dolgozók lakásviszonyainak ja­vítása érdekében, de pusztán állami erőforrások­ból a teljes megoldás nem biztosítható. Az állami gazdaságok tanácsi lakáskiutalás­ban nem részesülnek, lakások építését saját be­ruházási forrásaikból kell megvalósítaniuk. A második ötéves terv idején mindössze 1200 lakás épült az állami gazdaságokban. A har­madik ötéves terv időszakában központi beru­házási keretekből 1700 lakás építését irányoztuk élő, s emellett azzal lehet számolni, hogy a gaz­daságok saját beruházási alapjukból további mintegy 800 lakást építenek. Az építkezéseknek ez az üteme alig pótolja a feltétlenül szükséges selejtezést. )66. november 11-én, pénteken 1870 A gazdaságok dolgozóinak mintegy 20 000 lakásra lenne szükségük igényeik kielégítésére. Ebből 5000 tanyai lakás áttelepítésére, valamint 5000 volt cselédlakás teljes korszerűsítésére, il­letve pótlására fokozatosan a rendelkezésre álló állami eszközökből fogunk fedezetet biztosítani. A további 10 000 lakás megépítésére a Föld­művelésügyi Minisztérium családíház-építési ak­ció megindítását kezdeményezte. Az akcióban részt vevő dolgozók részére — a már megindított néhány kedvezményes akció­hoz hasonlóan — az Országos Takarékpénztár által folyósítandó kamatmentes kölcsönt, to­vábbá helybenmaradás esetén 10, illetve 15 évi állami gazdasági szolgálat után méltányos ösz­szegű hitelelengedést javasoltunk. Az akció előmozdítaná az állami gazdasági dolgozók helybenmaradását, törzsgárdájának to­vábbi megerősödését. A javasolt kedvezmények miatt azonban a megvalósuláshoz féltétlenül szükséges, hogy az illetékes főhatóságok — az elvi egyetértésen fe­lül — a kedvezmény miatt szükséges többlet­hitelfedezetet is biztosítsák. Ez ügyben az egyeztető tárgyalások folya­matban vannak, és reméljük, hogy sikeresen fe­jeződnek bé, mert hiszen ez a népgazdaság szá­mára is előnyösebb a teljes állami erőből épült lakások építésénél. A részben egyéni megtakarításból, részben állami támogatással megvalósuló építkezések a közeli időszakban jelentősen javíthatják az ál­lami gazdaságok dolgozóinak jelenlegi lakás­helyzetét. Kérem a tisztelt Országgyűlést, valamint in­terpelláló képviselőtársamat, válaszomat szíves­kedjék elfogadni. ELNÖK: Kérdem Dobos József képviselő­társunkat, a választ tudomásul veszi-e? DOBOS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Abban a reményben, hogy kormányunk és pár­tunk állandóan szem előtt tartja azokat az igé­nyeket, amelyek ténylegesen felmerültek, a mi­niszter elvtárs válaszát azzal fogadom el, hogy az illetékes szervek ezt nagyobb mértékben tá­mogassák, hogy ezen a helyzeten javítani lehes­sen. ELNÖK : Kérdem az országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpelláló kép­viselő, valamint az országgyűlés a választ tudo­másul vette. Következik Inokai János képviselőtársunk interpellációja a székesfehérvári Alumíniumön­töde és Dugattyúgyár beruházása tárgyában az Országos Tervhivatal elnökéhez. Inokai János képviselőtársunkat illeti a szó. INOKAI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A székesfehérvári Alumíniumöntöde és Dugaty­tyúgyár beruházásával kapcsolatban kérdést kí­vánok intézni Ajtai Miklós elvtárshoz, a Terv­hivatal elnökéhez, hogy az Országos Tervhivatal mit kíván tenni annak érdekében, hogy az Or­szágos Tervhivatal által javasolt és a Gazdasági I Bizottság által 1963-ban jóváhagyott, Székesfe-

Next

/
Thumbnails
Contents