Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-27

1871 Az Országgyűlés 27. ülése 1966. november 11-én, pénteken 1872 hérvárra tervezett gyár beruházásai megvalósuljanak, a Gazdasági Bizottság 10.149/1966. szeptember 3-i határozatáriak értelmében. Az Alumíniumöntöde és Dugattyúgyár létesítésének célja: egyedüli számottevő nyersanyagkincsünk, az alumínium magasabb értékű termékként való értékesítése. Az üzem helyét, mint optimálisát, több telepítési variációból Székesfehérvárra az Országos Tervhivatal jelölte ki annak figyelembevételével, hogy ott rendelkezésre áll a megfelelő szellemi kapacitás és szakmai gyakorlat, munkaerőfeleslegből biztosítható az üzemeltető létszám, a jelenleg VárpalotaInota térsége felé ingázó több mint kétezer munkavállaló foglalkoztatást nyer Székesfehérvárott és felszabadítja az általuk elfoglalt munkahelyeket a bányászok számára. A mű tervezési munkái előrehaladott állapotban, a kiviteli terv-szinten folyamatban vannak. A koordinált távlati ipartelepítés következtében rendelkezésre áll telekhatárig az ivóvíz, lehetőség van a szennyvíz, földgáz közúti csatlakozására, ott van az elektromos fővezeték. A Földművelésügyi Minisztérium a műveiéság váltásra az engedélyt kiadta. Az energia és közműhálózat-fejlesztés a délkeleti ipartelep kiépítése miatt amúgyis szükséges, így a járulékos költségek a beruházások között arányosan felosztásra kerülnek és a dugattyúgyár létesítésével a kiépítendő hálózatok racionálisabb kihasználása is biztosítható. A fent vázolt népgazdasági előnyök mellett bármilyen újabb telephely kijelölése óhatatlanul maga után vonja a beruházás több éves további elhúzódását. Ezzel velejár a kínálkozó piaci kapcsolatok elvesztése, a belföldi igényeket importból kell fedezni. Ezeknek együttes népgazdasági kihatása kb. 3 milliárd két és fél év vonatkozásában, azaz devizában 35 millió rubel exportérték és 15 millió dollár importérték. Jogosan felvetődik a kérdés, szabad-e egy gazdasági bizottsági döntésekkel elhatározott beruházást kétessé tenni új, kellően meg nem alapozott telepítési variánsok érdekében, a népgazdaság közismert devizaszüksége mellett akkor, amikor ebben a műben 12 forintért már egy rubelt és 14 forintért egy dollárt lehet világpiaci paritásban kitermelni. Amennyiben ezek a számok ülnek a devizahozamok vonatkozásában, a gazdasági és műszaki szakembereknek abban az anyagában, ami a programkiegészítés érdekében a Tervhivatal előtt fekszik, valóban megfelelnek a valóságnak, úgy jogos részünkről az a kérés az Országos Tervhivatalhoz, hogy ennek a beruházásnak a sorsát vizsgálják felül még egyszer és a legrövidebb időn belül megnyugtatóan döntsenek azért, hogy egy ilyen jelentős beruházás kérdése megnyugtatóan lezárásra kerüljön. ELNÖK: Az interpellációra dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszol. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációban említett beruházás népgazdaságunk nagy» volumenében, költségeiben hatalmas beruházása. Értéke nem milliókban, hanem milliárdos nagyságrendben fejezhető ki. Megjegyzem, hogy à beruházás megítélésében nemcsak az Alumíniumöntöde és a Dugattyúgyár játszik szerepet, hanem összekapcsolódik egy harmadik programmal — legalábbis a vizsgálat szempontjából — az alumíniumhulladék-feldolgozás országos programjával. Jelenleg három javaslat ismeretes: az eredeti székesfehérvári telepítés, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Bodogán János képviselő elvtárs érveket sorakoztatott fel az inotai

r Veszprém megyei telepítés mellett és elfekszik egy irat, amely a Komárom megyei, tatabányai telepítést veti fel, tekintettel arra, hogy Tatabányán is van alumíniumkohó. A gazdasági bizottság a kérdés sokoldalú, bonyolult jellege miatt arra kötelezte az Országos Tervhivatalt és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, hogy még ebben az évben a számok tükrében teljes egyértelműséggel tisztázza a telepítés célszerűségét a gazdaságossági és a piaci szempontok alapján, hiszen a Dugatytyűgyár méretei attól is függenek, hogy milyen volumenű dugattyúgyártás, milyen volumenű dugattyúexport reális piacilag. Az interpellációra ezért tömören azt válaszolnám, hogy a kérdés eldöntésében egyetlen módszer helyes és lehetséges: a számok, a gazdaságosság, a hatékonyság, a népgazdaság érdekeinek vizsgálata. Másodszor, hogy a gazdasági bizottság határozata értelmében a döntés ebben az évben ilyen alapon meg fog történni. ELNÖK: Kérdem Inokai János képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? INOKAI JÁNOS: Azzal fogadom el Ajtai elvtárs válaszát, hogy bízom abban, hogy a beruházás sorsát a gondosan mérlegelt gazdaságossági szempontok és demográfiai igények figyelembevételével, újabb szubjektív igények tudomásulvétele nélkül zárják le. (Derültség és taps.) ELNÖK: Kérdem az országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen!) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az országgyűlés a választ tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgyalási anyagával végeztünk. Képviselőtársaimnak további eredményes munkát kívánok és az ülésszakot bezárom. (16.23) Hitelesítették : Gallo Ernő Huber Lajos Pala Károlyné Papp Lajos Varga Gáborné Dr. Pesta László soros jegyzők 66.413$ Athenaeum Nyomda, Budapest, Felelős vezető: Soproni Béla igazgató