Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-27

1867 Az Országgyűlés 27. ülése 1966. npvember ll-én t pénteken 1868 köz és Hegyköz baromfitermelésének fokozá­sára. A tanácsi vállalatként működő olaszliszkai yíziszárnyastelep kapacitása a tervidőszakban emelkedni fog. A foglalkoztatottság növelése érdekében az illetékes tanácsi szerveknek meg kellene vizs­gálniuk, hogy Sárospatakon — a meglevő épü­letek felhasználásával — a — helyi erőforrások igénybevételével —, célszerű és gazdaságos-e egy kisebb kapacitású gyümölcsaszaló telepítése. A tervidőszakban a vidék más területein megvalósuló fejlesztés is elő fogja segíteni a Bodrogköz és Hegyköz lakosságának foglalkoz­tatottságát, így például a közeljövőben megkez­dődik Záhony-Tuzsér térségében a vasúti cso­mópont rendezésének nagy beruházása. Hernád­németi-Böcs községek területén a harmadik öt­éves terv végén új sör- és malátagyár építése kezdődik, amely üzembehelyezése után előre­láthatólag mintegy 600 főt fog foglalkoztatni. Kérem válaszom tudomásulvételét. Dr. Aj­tai Miklós." ELNÖK: Kérdem Kántor Lajosné képvise­lőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? KÁNTOR LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Dr. Ajtai Miklós elvtárs, az Országos Terv­hivatal elnökének válasza részben megnyugta­tott, részben nem, mert maradt benne részemre nyitott kérdés is, ami miatt azt elfogadni nincs módomban. Ajtai elvtárs válaszában említi, hogy a perlit nem a legolcsóbb hőszigetelő anyag. Ez igaz. Viszont véleményem szerint azt kellene megvizsgálni, hogy a perlit jelenlegi előállítási költségét, hogyan lehetne csökkenteni, vagyis megoldani, hogy a bánya ne 300 forintért adja tonnáját a nyíregyházi duzzasztónak, hanem olcsóbban. Ez esetben a perlit nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is keresettebb lenne. Tudomásom szerint a pálházi perlitbánya egyedüli az országban, s ezért nagy kincs. Meg­érdemelné, hogy exportja kibővüljön. Vélemé­nyem szerint csökkenthetnénk az előállítási költ­séget, ha a bánya mellett építenénk fel a duz­zasztót. A negyvenöt-ötven évre elegendő per­littel, mint jó hőszigetelővel az építőipar érté­kes anyagot nyerhetne. Ajtai elvtárs a Bodrogköz és a Hegyköz munkaerő-foglalkoztatottságával kapcsolatos válaszára szeretném megjegyezni, nem ragasz­kodunk kimondottan ahhoz, hogy e két helyre építsenek — és csak mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemet —, ha azt az illetékes szak­minisztériumok nem látják gazdaságosnak. Válaszában örvendetes, hogy a Záhony-tu­zséri vasúti csomópont nagy beruházási munká­lata, valamint Hernádnémeti-B öcsön a sör- és malátagyár építése megindul. Ez viszont még részben sem oldja meg az említett két terület munkaerővándorlását. Záhony-Tuzsér szabolcsi terület, ahol tudvalevőleg az országban legna­gyobb az elvándorlás. Hernádnémeti-Böcs Mis­kolc és Szerencs szomszédságában van, ahol kü­lönben sincs nagy probléma az elhelyezkedéssel. Véleményem szerint talán célszerűbb lenne, ha Sárospatakot, a Bodrogköz és a Hegyköz cent­rumját, mely ipartelepítésre van kijelölve, erő­teljesebben fejlesztenénk. Olyan munkaigényes ipari üzem telepítése szükséges, amely legalább 500—600 embert foglalkoztatna. Megemlítem még, hogy például a mádi bor­palackozó jobb helyen lenne Sárospatakon. Mád a vasúttól távol van, a tengelyfuvar megnöveli a költségeket. Sárospatakon viszont közvetlenül a vasútállomással szemben rendelkezésre áll egy kétszintes épület, ahol két műszakban is dolgoz­hatnának. A kimutatható gazdaságosság mellett csökkenne az előállítási költség, s 300—400 em­ber foglalkoztatása is biztosított lenne. Okfejtéseimért elnézését kérem. Nem azért mondtam el mindezt, mint az egyik vállalat igaz­gatója mondta, hogy ,,elvtársnő, én megmondom áz igazat, nekem úgyis mindegy, mert nyugdíj­ba megyek" (Derültség.), hanem újabb állásfog­lalásra, s a megoldás érdekében a kérdés to­vábbi felszínen tartására szeretném kérni. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársunk a választ nem vette tudomásul. Kérdezem az országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? Aki tudomá­sul veszi, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Aki nem veszi tudomásul, szíves­kedjék felemelni a kezét. (Megtörténik.) Mivel innen nehéz megállapítani az ellen­szavazatok számát, kérem jegyző-kollégáimat, hogy számolják meg. Aki tehát ellene van, szí­veskedjék a kezét felemelni. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az országgyűlés 51 ellensza­vazattal tudomásul vette a Tervhivatal elnöké­nek válaszát. Következik Dobos József képviselőtársunk interpellációja az állami gazdaságok dolgozóinak szociális és lakáshelyzete tárgyában a földmű­velésügyi miniszterhez. Dobos József képviselő­társunkat illeti a szó. DOBOS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Képviselői feladatom ellátása során az elmúlt hónapokban az állami gazdaságok helyzetével való ismerkedésre is sor került. Két nagyobb ál­lami gazdaság meglátogatásából és az állami gazdaságok megyei vezetőinek tájékoztatásából arra a következtetésre jutottam, hogy szóvá te­gyem ezt az országgyűlés előtt, mindenekelőtt a földművelésügyi miniszter elvtárs felé. Arról győződtem meg, hogy a Baranya me­gyei állami gazdaságok az elmúlt években, de az elmúlt öt évben is igazán dicséretre méltó termelési, gazdasági, technikai fejlődésen men­tek keresztül. Példaként említem a következő­ket: Az elmúlt öt évben 49 százalékkal nőtt az összes termelési értékük. Búzából öt év átlagá­ban 15 mázsa felett termeltek, ez évben csak­nem 21 mázsát. 40 százalékkal több búzát adtak már az elmúlt évben, mint 1960-ban, az idén pedig még többet. Húsból a kétszeresét adták, mint a tervév kezdetén. Modern, kulturált istál­lókat, állattenyésztő és hizlalótelepeket, bor- és gyümölcsfeldolgozókat építettek, öt és alatt csaknem félmilliárd forint beruházást valósítot­tak meg. Gazdálkodni is jól gazdálkodnak, az öt év mindegyikében nyereségesek voltak, s az öt

Next

/
Thumbnails
Contents