Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-18

1155 Az Országgyűlés 18. ülése 1965. november 11-én, csütörtökön 1156 • oktatást is nyújtó középiskolai osztályok számát, s a gimnáziumokét pedig csökkentsük. Ez nem kevés nehézséggel jár. A Művelődésügyi Minisztérium és a megyei tanácsok az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy a gimnáziumok egy részéből szakközépiskolákat alakítsanak. Ennek azonban anyagi korlátai vannak. A megoldás mégis csak az, hogy erőteljesebben fejlesszük a szakközépiskolai hálózatot a gimnáziumok rovására, és főleg, hogy a megyei tanácsok megkapják a jogot, hogy függetlenül a megye területén működő középiskolák hovatartozásától, maguk gazdálkodjanak az összes tantermekkel, tanműhelyekkel, szaktanárokkal. Erre a lépésre nagy szükség van, hogy gyorsabban teremtődjön meg az összhang a társadalom helyes törekvései, a népgazdasági érdek és az oktatás területén rendelkezésünkre álló tárgyi és személyi feltételek célszerű, koncentráltabb felhasználása közt. A tanácsok jogkörének kiterjesztésétől azt is várjuk, hogy számottevően fejleszteni tudják az ipari és mezőgazdasági tanulóképzést. Felhívnám az Országgyűlés figyelmét a leányok helyzetére. Ma a középiskolák első osztályosai között a leánytanulók aránya 58,2 százalék. Ezen belül a gimnáziumok első osztályaiba minden száz tanulóból 68 leány, az ipari technikumokban azonban csak 17, a mezőgazdasági technikumokban is csak 27. Ez az arány nemcsak egészségtelen, de sem munkaerő-gazdálkodásunk, sem a helyes pályaválasztásnak, sem demokratikus elveinknek nem felel meg. Teljesen indokolatlannak tartjuk — és előítéletek nyomait véljük felfedezni abban, hogy bizonyos szakmákban a nőket csak segédmunkásként alkalmazzák. Tisztelt Országgyűlés! Már öt-hat évvel ezelőtt, az iskolareform munkálatainak kezdetén megmutatkozott, hogy egész iskolarendszerünk legproblematikusabb területe a középiskola. Ez egyébként az egész világon így van. . A középiskolának ugyanis többfele követelményt kell egyszerre kielégítenie. Egyrészt összekötő kapocsnak kell lennie az általános iskola és az egyetem között, tehát előkészítő a továbbtanulásra. Másrészt — mivel az ifjúságnak csak egy része tanulhat tovább, a középiskolának olyan képzést is kell nyújtania, amely megkönnyíti a tovább nem tanulók elhelyezkedését a különféle, társadalmilag hasznos munkakörökben. Nehezíti a megoldás folyamatát, hogy a középiskolát számos megcsontosodott hagyomány és elavult vélekedés köti a múlthoz, ugyanakkor már a jelen, és még inkább a jövő egészen más igényeket támaszt. Ezeket kielégíteni csak úgy lehet, ha kritikai álláspontról bátran hozzálátunk a megoldásokhoz. A megoldások lehetséges útjai természetesen sokfélék és mindegyik kockázattal, bizonyos veszélyekkel járhat. Mégis új megoldásokat kell keresni, mert a régi úton, az elavult módszerekkel már nem jutunk előbbre. Ami például a gimnáziumot illeti, az iskolareformban egységes műveltséget nyújtó iskolává alakítottuk át. Ez az egységesség azonban korántsem jelent valamiféle szellemi uniformist. Ellenkezőleg! Oktatási törvényünk megjelenése óta, igen megfontoltan, de jelentős számban alakulnak úgynevezett tagozatos osztályok. Ezekben a tagozatos-osztályokban a gimnáziumi tanulók — érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően — egy vagy két tantárgyat több órában, alaposabban, elmélyültebben tanulnak. Tagozatos osztályaink száma már több mint 850. A legnagyobb számban nyelvi osztályokat találunk. A legtöbb nyelvi tagozatos osztályban az orosz, az angol, vagy a francia nyelvet tanulják, heti 6 órában, szemben a többi osztály heti 3 órájával. Az eredmények biztatók. Az idei egyetemi felvételi vizsgákon a tagozatos osztályok tanulói igen jó eredménnyel szerepeltek. Osztatlan érdeklődés kíséri a matematikai speciális osztályokat. Ezekben a tanulók magasszínvonalú matematikai tudás mellett még a gépi programozás elméleti és gyakorlati elemeiből is szereznek ismereteket, örömmel említem meg, hogy a nyáron lezajlott matematikai olimpiászon diákjaink tíz állam fiataljainak versenyében a Szovjetunió mögött a második helyet szerezték meg. Nem kevésbé értékesek gimnáziumi természettudományi osztályaink. Ezekben a fizikát és a kémiát, vagy a matematikát és a fizikát, illetőleg a kémiát és a biológiát tanítják nagyobb óraszámban, nagyobb terjedelemben. Ezeknek az osztályoknak a felszerelése természetesen valamivel költségesebb, mint az általános jellegű gimnáziumi osztályoké, mivel itt több szemléltető eszközre van szükség. Sok haszonnal járt a gimnázium korszerűsítésében az öt plusz egyes oktatási forma is, továbbá az újabban egyre inkább terjedő heti két órás gyakorlati oktatás. Ezeken a gyakorlatokon a tanulók a műszaki, technikai élet különböző területeivel ismerkednek meg. A gimnázium továbbfejlesztésének igen jelentős eredménye, hogy elkészültek, még pedig a pedagógusok nagyon széles körének bevonásával, az új gimnáziumi tantervek. Ebben a tanévben meg is kezdődött fokozatos bevezetésük. A gimnáziumok első osztályaiban a legtöbb tantárgyból már új tantervek alapján tanulnak. Készülnek és körülbelül 1970-ig fokozatosan megjelennek a további osztályok új tankönyvei is. Ügy tudjuk, hogy az eddig kiadottak a szülők, a pedagógusok és a tanulók körében általában elismerést váltottak ki. Reméljük, hogy a további tankönyvekben még inkább sikerül egyesítenünk a gyakorlatiasságot a tudományossággal. Ezzel nemcsak a káros túlterhelés ellen teszünk jelentős lépéseket, hanem egyben a gondolkodás fejlesztése, az összefüggések jobb megismerése, a gyakorlatiasságra való hajlam és készség erősítése érdekében is. A reform már eddig is sok problémát megoldott a gimnáziumi oktatás területén. Néhány elgondolásunkról azonban kiderült, hogy nem mindenben voltak helyesek, egyik-másik tervünk pedig a gyakorlatban eltorzult vagy nem lehetett megteremteni a szükséges feltételeket. Itt van például a középiskolai tanulók számának gyors növekedése. Azt a fontos és helyes elvi célkitűzésünket, hogy a középiskola a következő évtizedben váljon általánossá, nem mindenben értelmeztük helyesen. Megvalósítását főként a középiskolák nappali tagozatainak fejlesztésével véltük elérhetőnek. Nem számoltunk