Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-18

1147 Az Országgyűlés 18. ülése 1965. november 11-én, csütörtökön 1148 új nagykövetet nevezett ki, 12 esetben pedig felmentettük a nagyköveteket. Az Elnöki Tanács tevékenységében a törvényerejű rendeletek alkotása változatlanul nagyjelentőségű feladat. A legutóbbi, október végén tartott Elnöki Tanács-ülésen megtárgyalt és elfogadott mezőgazdasági tárgyú törvényerejű rendeleteket említeném legelőször, mivel ezek végrehajtása tulajdonképpen most kezdődik el és alkalmazása nagy körültekintést igényel a helyi szervektől. A mezőgazdasági rendeltetésű földek fokozott védelme és jobb hasznosítása céljából alkotott újabb törvényerejű rendeletek nagyjelentőségűek a szocialista földhasználat megvalósítása tekintetében. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta jelentős változások mentek végbe és intézkedések történtek a mezőgazdaságilag művelhető földterületek hatékonyabb védelme és megfelelő hasznosítása érdekében. Általában évről-évre csökkent a megműveletlen földek területe, mégis csak lassan alakul ki olyan közszellem, amely felismeri a termőföld fokozottabb megbecsülésének szükségességét és biztosítékot nyújt a szocialista földhasználat mind teljesebb megvalósulásához. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek továbbfejlődését a politikai és erkölcsi támogatás mellett a jog eszközeivel is elő kell mozdítanunk, megszüntetve azokat a még fennálló, s a biztonságos termelést zavaró akadályokat, amelyek a földek jelenlegi, tulajdoni és használati viszonyaiból erednek. Az elmúlt időszakban kihirdetett törvényerejű rendeletek részben módosítják, részben kiegészítik a földvédelmi törvényt és a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló jogszabályok rendelkezéseit. Az új törvényerejű rendeletek lehetőséget nyújtanak a szocialista földhasználat teljesebb megvalósítására. Végrehajtásukat minden fórumon, különösen pedig az érintett gazdaságok és tanácsi szervek szintjén a legnagyobb körültekintéssel kell elvégezni. A tanácsi szerveknek és termelő üzemeknek egyaránt szem előtt kell tartaniuk azt a rendkívüli fontosságot, ami a termőföldet, különösen a mi országunkban megilleti. A törvényerejű rendeletek végrehajtása során az egész mezőgazdasági termelés érdekében pontosan be kell tartani a szocialista törvényességet, amely az intézményekre, hatóságokra és magánszemélyekre egyaránt kötelező. A végrehajtás alapvető követelménye a törvényerejű rendelet eredeti céljának, a földek védelmének, rendeltetésszerű használatának, termőereje fokozásának megvalósítása. A szocialista földhasználat követelményeinek fokozott és mind teljesebb érvényre juttatása nagy hozzájárulás a mezőgazdaság termelési kapacitásának növeléséhez és ezzel együtt a népgazdaság és szocialista rendünk erősítéséhez. Az elmúlt időszakban a legfelsőbb állami kitüntetések egyszerűsítésére és számuk csökkentésére, valamint megbecsülésük növelésére az Elnöki Tanács két törvényerejű rendeletet és két határozatot adott ki. Az Elnöki Tanács az új törvényerejű rendeleteivel lényegesen csökkentette a polgári személyek és a fegyveres testületek tagjai számára adományozható kormány kitüntetések fajait. Jelenleg adományozható kormánykitüntetéseinket öt-öt fajtára redukáltuk. Ma már a kitüntetési rendszerünk áttekinthető és a kitüntetések fokozatai egyre inkább közismertté válnak. A kitüntetettek társadalmi megbecsülésének fokozása érdekében az Elnöki Tanács körvonalazta a kitüntetés adományozásának, valamint átadásának rendjét. Az Elnöki Tanács irányelveket fogadott el a nemzetközi és nemzeti ünnepek alkalmából, valamint a jubileumok alkalmából kitüntethetők körére és az adományozásának rendjére vonatkozóan. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok munkáját meghatározó jogszabályok ma is az országgyűlés által nyilvános vitára bocsátott és törvényerőre emelt 1954. évi X. törvény alapján állnak; A több mint tíz évvel ezelőtt alkotott Tanács-törvény szocialista jogalkotásunk egyik jól sikerült terméke, amely elősegítette az államhatalom és államigazgatás szocialista típusú helyi szerveinek kialakítását és megszilárdítását. Az elmúlt évtized gazdag eredményei mellett felmerült azonban a továbbfejlesztés szükségessége is. A forradalmi munkás-paraszt kormány az előbbi indokok alapján felhatalmazást kért a Népköztársaság Elnöki Tanácsától a több mint tíz évvel ezelőtt alkotott jogszabályoktól ideiglenesen eltérő szabályozásra. Az Elnöki Tanács magáévá tette a javaslatot és 1965. évi 8. számú törvényerejű rendeletében, átmeneti jelleggel felhatalmazta a forradalmi munkásparaszt kormányt arra, hogy egyes, általa meghatározott területeken az államhatalom helyi szerveinek és azok bizottságainak hatáskörét, illetékességét és működését az ezekkel kapcsolatos törvények rendelkezéseitől eltérően szabályozza. A tanácsok községfejlesztési munkája a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésének egyik fontos eszköze. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1964-ben megalkotta 21. számú törvényerejű rendeletét a tanácsok községfejlesztési tevékenységéről. Ez a jogszabály foglalta össze intézményesen a községfejlesztési munka kereteit és jelentősen bővítette annak anyagi alapjait. A kibocsátott törvényerejű rendeletek mellett az Elnöki Tanács ellátta a megüresedett tanácstagi helyek betöltésével kapcsolatos feladatait. Ennek során az Elnöki Tanács a jelenlegi ciklusban közel száz megüresedett megyei, illetőleg megyei jogú városi tanácstagi hely betöltésére tűzött ki választásokat. Ugyanezen idő alatt a megyei, megyei jogú városi és járási tanácsok több mint kétszáz esetben tűztek ki különböző szintű megüresedett tanácstagi helyre választásokat, összesen 4941 tanácstagot választottak, az összes tanácstag 4,6 százalékát. A tanácstagi helyek megüresedésénék oka lemondás, elhalálozás, visszahívás, a választójogosultság elvesztése volt. Az Elnöki Tanács ebben az évben a jelentések, valamint számszerű nyilvántartások egyszerűsítésével is elősegíteni kívánta a tanácstagok új választásával kapcsolatos feladatokat. Ezzel a határozatunkkal országos viszonylatban