Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1457 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön , 1458 kívánunk tenni ebben az esztendőben is a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vezetésével gazdasági életünk egyensúlyban tartása érdekében. Feladataink, figyelembe véve az 1965-ös év tapasztalatait, igen sokrétűek. Eredményeink mellett látnunk kell nehézségeinket és egyes esetekben a gazdasági életünkben előforduló hibákat is. Véleményem szerint az MSZMP Központi Bizottságának 1964—1965 decemberi határozatai reális alapot nyújtanak számunkra a fennálló nehézségek és hibák leküzdésére. A feladatok végrehajtása érdekéiben mozgósítanunk kell minden erőt, minden dolgos embert, aki hazánkban a szocializmus teljes felépítését akarja. Ha az említett párthatározatok és az ez évi költségvetés tükrében akarjuk megítélni az 1965-ös évet, akkor számba kell venni a második ötéves tervben elért eredményeinket, amelyek nagyok, és megállapíthatjuk, hogy ez idő alatt a beruházások, az iparfejlesztés vonatkozásában komoly eredményeket értünk el. Ennél a megállapításnál emlékezni kell a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megszilárdítása terén végzett nagy munkákra, eredményekre és a fennállt nehézségekre, amelyek velejárói voltak ennek a munkának. A harmadik ötéves terv beindulása során előttünk álló feladat, hogy ipari termelésünket növeljük és a gazdaságosság tekintetében is előre haladjunk. Ezért az iparszervezés rekonstrukciója kerül hazánkban továbbra is előtérbe; ezenkívül olyan fontos kérdések, mint az iparfejlesztés, a műszaki fejlesztés, a normarendezés, valamint bérpolitikai kérdések. E tényezők együttes vizsgálata adta az alapot végeredményben a pártvezetésnek az iparátszervezés reformjához. Az 1966-os évet a harmadik ötéves terv első. és a tervidőszak beindulása szempontjából fontos évnek kell tekintenünk, s ilyen alapon is kell vizsgálnunk. Legfontosabb feladataink közé tartozik a gazdasági egyensúly biztosítása az 1966. évi tervteljesítés mennyiségi és minőségi vonatkozásában, az exporttervek minél jobb teljesítése, az import lehetőség szerinti csökkentése és az eddig külföldről behozott cikkek helyett a hazai előállítású termékek gyártásának fokozása. Tény az, hogy azok a feladatok, amelyek ebben az esztendőben népgazdasági tervünk teljesítése során előttünk állnak, nagyok. De ha azokat jól végrehajtjuk, ismét előbbre jutunk a szocializmus építésének útján. Ha mindenki a maga posztján, munkaterületén kicsit eredményesebben 'és több felelősségérzettel dolgozik, akkor megvan a reális feltétele, hogy célkitűzéseinket elérhetjük, amelyek úgy az egyének, mint a társadalom szempontjából is nagyon kedvezőek. A párt és a kormány hathatós intézkedéseket tett gazdasági életünk megjavítására, a takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodás érdekében. A feladatok tehát felülről adva vannak. Nekünk kell a lehetőségeket helyes, megfontolt kezdeményezésekkel és intézkedésekkel jól alkalmazni. Kérem az illetékes minisztériumok vezetőit, 'hogy még következetesebben hajtsák végre a párt központi bizottságának azon határozatát,' amely a vidék iparosításával kapcsolatos. E téren is vannak eredmények, amelyeket fokozni kell. Biztosítani kell vidéken is minden vonatkozásban azokat a feltételeket, amelyek a fővárosban adva vannak, akár nyersanyag-ellátás, energiaellátás vagy a folyamatos munka biztosításáról is van szó. Azt hiszem, hogy ez a felvetés azért is indokolt, mert Budapest, az ország fővárosa, minden szempontból túlzsúfolt, és akár az ipar, akár a közlekedés helyzetét nézzük, a vezetést egyre nagyobb feladatok elé állítja. Tisztelt Országgyűlés! Ha a decemberi párthatározat alapján a takarékosabb gazdálkodásról beszélünk, úgy gondolom, nem vagyok szerénytelen, ha arra kérem az illetékes minisztériumokat, hogy velünk együttesen, mind ésszerűbben és meggondoltabban gazdálkodjanak, főleg az exportra gyártott termékek előállításánál és az importanyagok felhasználásánál. Emlékeztetni kívánom képviselőtársaimat, hogy a Zala megyei képviselőcsoport tagja, Placskó József né elvtársnő 1965. évben az országgyűlés előtt felvetette a Zalai Kőolajipari Vállalat exporttervének minisztériumi szinten történt csökkentését. A felvetés után az illetékes minisztérium megvizsgálta a helyzetet, és engedélyt adott a bitumenexport további szállítására nyugat felé. Ennek eredményeképpen 40 138 tonna többletbitumen került kiszállításra iparági szinten, ami a legjobb tudomásom szerint mintegy 600 000 dollárral javította" fizetési mérlegünket. Itt, az országgyűlésen köszönjük meg a Minisztertanácsnak és a minisztériumnak e gyors és hathatós intézkedését; egyben kérni szeretnénk, hogy többek között a Zala megyei fontos exporttermékek — főleg a bitumen, a sajt, a készruihatermékek vonatkozásában — a folyamatos szállítást biztosítsák. Fel kívánom vetni még, hogy Zala megye olajipara terén még mindig tapasztalhatók komoly problémák az elfekvő importanyagoknál, amelyek értéke több millió devizaforintot is kitesz. Meggyőződésem, hogy e területen levő importanyag-készletek egy részét hazai üzemeinkben is le lehetne gyártani, és ezzel nagyobb ösz~ szegű devizaköltségtől lehetne megmenteni népi államunkat. Ezenkívül javasolom a szállításoknál a gazdaságossági szempontok figyelembevételét, vagyis szükséges lenne megvizsgálni a Zalai Kőolajipari Vállalat kapacitásának helyes és ésszerű kitöltését. Gazdasági szempontból előnyös lenne, ha ez a vállalat jelentősen tudná növelni az exportra készítendő bitumen termelését. Azon túlmenően, hogy ezen tevékenység a fizetési mérlegünket is tovább javítaná, jelentős szállítási kapacitást és költségmegtakarítást is eredményezne. Szeretnék még foglalkozni azzal is, hogy Zala megye területén az elmúlt években — főleg az Örség-hetési körzetben — jelentős beruházásokat ütemeztek be, illetve végeztek a talajjavítások terén. E tájak termőképességének fokozásához és ezáltal az érintett terület lakossága életkörülményeinek javításához megyénknek közvetlen érdekei fűződnek, s éppen ezért kérte a megye vezetése a munkálatok megkezdését és végrehajtását az illetékes szervektől. A talajjavítás kivitelezése több vonatkozásban kifogásolható, indokolatlan többletmunkát