Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1455 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1456 hogy a bérüket rendezni fogjuk és nem tudtuk volna rendezni. Igen fontos intézkedésnek tartanám, ha végre valamit tennénk a bürokrácia megszüntetése érdekében. Nagyon jól tudjuk, hogy a bürokrácia átszövődött egész -gazdasági életünkben, a termelés, a közélet, a kereskedelem és /minden területen. És tudjuk azt is, hogy máról holnapra ezt .megszüntetni nem lehet, azonban mégis valamit tenni kellene, mert mindenki beszél róla, de lényegében nem sok változás történt eddig. Sőt szeretném elmondani, hogy állami gazdasági vonalon dolgozom és az új bizonylati és könyvelési rendszerben az előre jelzett dolgok nem valami biztatóak ilyen vonatkozásban. Különösen, ha azt -mondom, hogy például az álló eszközök átértékelésénél — különösen az épület álló eszköz átértékelésénél — egészen bürokratikus rendelkezéseket kaptak a gazdaságok. Az ellenőrzést jobban meg kell szervezni. Erről nagyon sokat beszéltünk, és még sokat fogunk beszélni, de sajnos egy példát szeretnék megemlíteni az ellenőrzés „jó megszervezéséről". Sok az ellenőr és kevés a munka. Győr megyében 29 tsz-ben a statisztikai igazgatóság felmérést végzett és az első félévben 29 tsz-nél 925 fő látogató volt. Abban a reményben, hogy majd a második félévben javul a helyzet, de ez a szám a második félévben 1896-ra növekedett. Ez szépen emelkedik. Az ellenőrök nagy része az elnökkel és az agronómussal kíván beszélni. Elképzelhető, hogy a sok ellenőrzés mennyiben segíti elő ezeknek a szakembereknek az irányító munkáját és az ő ellenőrzésüket. Azt hiszem, ez így van az iparban és az állami gazdaságban különösen. Én a személyzeti vezető elvtársat bíz. tam meg e*gy kéthetes statisztikai feljegyzésre és két hét múlva azt mondta, hogy vegyek fel valakit, mert ő ezt nem bírja a munkája mellett elvégezni. Nagy állami gazdaság, sok a látogató és természetesen az nálunk még fokozottabban jelentkezik, mint a tsz-ben. Szeretném megjegyezni, hogy vannak 5—6 perces ellenőrzések is. Képzeljék el az elvtársak, hogy az a sok autó, amely az iroda előtt áll, milyen benyomást kelt azokban a paraszt emberekben, akik majd belegörnyednek nyáron a kapálási munkába és szemtanúi az ilyen látogatásoknak. Természetesen a fenti példa megszűnésével még nem oldódik meg a dolog, csak javítaná a helyzetet. Elsősorban a vezetésnek kell javulnia. A vállalatok igazgatói, műszaki vezetői nagyobb szorgalommal és nagyobb hozzáértéssel kell hegy vigyék a munkát. Van egy olyan meglátásom — azt hiszem nemcsak az enyém —, hogy nagyon nagy az önelégültség egyes vezetőkben és túlzott a magabiztosság. Ez túlsók veszélyt hord magában, erre már nagyon sok példa volt ebben az országban. És majd az az önállóság, amelyet a kormányzat biztosít a vezetők részére, még inkább meg fogja mutatni, hogy ezek a jelenségek mennyire veszélyesek. A munkásokon, ismétlem, nem fog múlni az új termelési és vezetési rendszer sikere. Egy példát szeretnék elmondani. Én a Lajtahansági állami gazdaságnak vagyok a vezetője, amely az orazág legnagyobb gazdasága. Ugyanazokkal a munkásokkal és ugyanazokkal a szakvezetőkkel a gazdaságot három év alatt sikerült nyereségessé tenni, sőt már a második évben nyereséges volt és énnekem az a meggyőződésem, hogy ahol jól szervezik a munkát, ahol a vezetés összhangja biztosított, ahol nagyobb hozzáértéssel irányítják a munkák megszervezését, ott a" munkások teljes mellszélességgel a vezetők mögött állnak. A kereskedelemnek is jobban kell kooperálnia az egyes termelő üzemek és a fogyasztók között. A mezőgazdaságból sok példát lehetne felhozni, mivel azonban itt már annyi szó esett a mezőgazdaságról, erről nem beszélek, azonban az újságban egy rövid kis cikkecskét láttam az elmúlt napokban és ezt ismertetem, mert lehet, hogy nem mindenki olvasta. Az volt az újságban, hogy megoldódott az ország viharlámpa-problémája, mert nyolcvanezer darab viharlámpát itthon fogunk legyártani, 150 000 darabot pedig külföldről fogunk behozni. Én azt gondolom, hogy ez elég jellemző. Nem hinném egy percig sem, hogy hazánkban nem lehetett volna legyártani ezt a 230 000 darab viharlámpát. A legkisebb ktsz-ek is ' biztosan vállalták volna. Külföldről kell behozni, devizát kell biztosítani. Ha a kereskedelem jobban felfigyelt volna a mezőgazdaság és egyéb ilyen felhasználók igényeire, valószínű, hogy ez nem került volna az újságba. Azt hiszem, hogy több ilyen dolog is lehet, amiről mi nem tudunk. Egy-két szót szeretnék Győr megyéről szólni. Azt hiszem, tisztelt Országgyűlés, hogy minden képviselő elvtársunk ismeri Győr megye munkáját. Véleményem szerint a Győr megyei dolgozó parasztok az elmúlt időszakban tisztességgel helytálltak. Akár a mezőgazdaság szocialista átszervezését hozzuk fel példának, amikoris megyénk első lett az országban, akár az ipar termelését nézzük, amely Győr megyében stabil. A ránk háruló feladatokat megoldjuk. Többet is tudnánk adni, azonban ehhez többre lenne szüksége a megyének. Tudom azt, hogy például a közellátás terén az elmúlt napokban bizonyos tárgyalások folytak a közellátás megjavítása érdekében. Szeretném azonban megkérni a miniszter elvtársat, hogy ezek a tárgyalások már valóban realizálódjanak is, mert elég súlyos a megye közellátási problémája. Valahogy úgy érezzük — nem akarok senkit megbántani és vádolni —, hogy megyénkről, Győr megyéről egy kicsit megfeledkeztek. Ezt alátámasztanám a kórházi ellátással, a kereskedelmi hálózat bővítésének kérdésével, a közellátással, a megye útviszonyaival, Győr megye sportlétesítményekkel való ellátásával stb. Szeretném kérni a kormányzatot, hogy egy kicsit segítsen nekünk, Győr megyeieknek, hogy még többet tudjunk adni népgazdaságunknak. Befejezésül az előterjesztett költségvetési törvényjavaslatot magamévá teszem, egyetértek a mezőgazdaság és az ipar közötti arányok megosztásával és azt elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Gazsó Sándor kép vis előtársunk. GAZSÓ SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Az 1966. évi költségvetési javaslat anyagából megállapítható, hogy milyen erőfeszítéseket