Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1451 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1452 tain túl magas fokon látja el a szocialista pedagógia által feltárt korszerű módszerek alkalmazásával nevelő és ezen belül természetesen munkára nevelő tevékenységét. Mégis ez az iskola hovatovább képtelen lesz kielégíteni a szakmunkás-utánpótlással összefüggő közvetlen igényeket, ha sürgősen nem gondoskodunk nagyobb méretű támogatásáról. E kérdés megítélésénél nem mellékes az a körülmény, hogy Csongrád megyében és magában Szegeden is fellendült az iparfejlődés, az ipartelepítés. A már felszabadulás után létesült Textilművek, a Pamutnyomó Ipari Vállalat szegedi gyáregységének továbbfejlesztésével, a kábelüzem létesítésével, a gumigyár üzembeállításával és fejlesztésével, valamint a többi kisebbnagyobb üzem korszerűsítésével, rekonstrukciójával nagy számban válik szükségessé újabb és újabb szakmunkások képzése. A tanulólétszám eddigi emelkedése is már régóta indokolja, sőt mondhatom, hogy halaszthatatlanul szükségessé teszi korszerű munkásképző iskola és tanműhely építését Szegeden. Az ipari tanulók jelenleg egy régi kórház épületeiben, valamint egy elavult irodaház épületében készülnek fel jövő hivatásukra, de olyan zsúfoltság közepette, ami már gátolja tanulmányi eredményeiket. Az oktatás tárgyi feltételei sem lehetnek ilyen körülmények között kellőképpen biztosítva. Feltétlenül meg kell találnunk a mód ját, hogy a szegedi felsőoktatási intézmények, a középiskolák, valamint az általános iskolák fejlesztésével párhuzamosan nagyobb mértékben biztosítsunk költségvetési fedezetet a szakmunkásképző iskolák, tanműhelyek és tanulóotthonok építésére. . Az említett okoknál fogva Szegeden szakmunkásképző iskola, és a környékből nagy számban Szegeden tanuló fiatalok részére iparitanuló^tthon építése, a legközelebbi jövőben mindenképpen esedékes feladat. A költségvetés elfogadásában, illetve végrehajtásánál kérném ennek figyelembevételét. Tisztelt Országgyűlés! A másik kérdés, amellyel foglalkozni kívánok: a Csongrád megyei föld mélyében rejlő kincsek fokozott feltárása és hasznosítása. Ezzel Vida képviselőtársam már foglalkozott, én, is szeretnék néhány konkrét példát mondani. Köztudomású, hogy Csongrád megye, s ezen belül az ország olyan nagy városa, mint Szeged, egészen az 1960-as évekig energiahordozókban az ország legszegényebb vidékei közé tartozott. Alig három és fél évvel ezelőtt, 1962 őszén következett be e téren lényeges változás, amikor sikeresen feltárták az első nagyobb hőteljesítményű kutat, az újszegedi városnegyedben, majd ezt követően tavaly május elején üzemfoehelyezték az üllési gázmező és Szeged város között kiépített földgáz távvezetéket. Ezzel a városba érkező földgáznak, mint energiahordozónak, korszerű és gazdaságos felhasználására nyílt széleskörű lehetőség. Nemcsak ipari fogyasztásról van ma már szó, hanem a lakosság közvetlen hő-« és gázellátásáról is. Gyökeres változás következett be tehát az üllési földgáz bevezetésével, valamint a termál kutak sikeres feltárásával. Mielőtt egynéhány szemléltető adattal megvilágítanám ezt a kérdést, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket azokra a munkáscsaládokra, dolgozó emberekre, akiknek életében valóságos áldást jelent mind a hévíz, mind a földgáz hasznosítása. Gondolok azokra a munkáscsaládokra, akik Üj-Szeged lakótelepére költöztek új lakásokba, és fáradságos munkájuk után hazatérve egyenletesen, jól fűtött otthon várja őket, és egyetlen kézmozdulatukra forróvizet kapnak a fürdőszobában. Mindezt a termálkutaknak köszönhetik. A földgáz bevezetésével pedig nemcsak javult a gázellátás, hanem újabb családok igényeinek kielégítése is lehetővé vált. Tisztelt Országgyűlés! Kell-e utalnom arra, hogy a helyi energiahordozók felhasználása nemcsak a megyeszékhely, Szeged fejlődésében nagy jelentőségű, hanem, milyen nagy szénmegtakarítást és a szállítási kapacitásban milyen felszabadulást jelent népgazdaságunk szempontjából? Ügy hiszem, szorosan kapcsolódik ez az idei népgazdasági tervünknek, költségvetésünknek ahhoz a fejezetéhez, amely az energiahordozók termelésében és felhasználásában a gazdaságosabb tüzelőanyagok arányának emelkedését írja elő, s ezen belül a földgáz termelésének mintegy 45 százalékos növelését. Bizton állíthatom, hogy az energiahordozók felhasználási arányát, minőségi és mennyiségi változásait figyelembe véve, Szeged városának energiamérlegét rövid távlatokon belül teljesen átalakítja, és a helyi energiahordozók felhasználását széles körben bővíti. Tulajdonképpen az első hőforrást Szegeden, az úgynevezett Anna-forrást 1927-ben tárták fel kézifúrással, 943 méteres mélységgel, 450 liter percenkénti hozammal és 40 Celsius fok hőmérsékletű vízzel. Ezt azóta is főként köztisztasági és gyógyászati cél okra. használják. Űj hőforrás feltárására csak 30 év múlva, 1957-ben került sor a szegedi Haladás Termelőszövetkezetben, majd 1960-ban a Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Az előbbi 1014 méter mélységben, percenként 2500 literes hozammal, az utóbbi pedig 1112 iméter mélységű, percenként 1200 literes hozammal. Mindkettő hőmérséklete 52—54 Celsius fok. Azóta már 90 Celsius fokos hőforrást is feltártunk 1962 őszén az Ogyessza lakótelepen, fűtés és melegvíz-ellátás céljából. Ez 1900 méter mélységű és hozama percenként 1500 liter. A felhasználásában jelentkező problémák, főként a gázlerakódás elhárításával már az 1963—1964-es fűtési idényben 176 lakást sikerült hévízzel fűteni, jelenleg, az 1965—1966-os fűtési idényben pedig 874 lakásban és 46 lakás egyenértékének megfelelő kapcsolódó létesítményben, köztük egy nagy ABC áruházban sikerült felváltani a hagyományos kazánházas szénfűtést. Az elmúlt fűtési idényben a termálkút 5 milliárd 450 millió kalória hőmennyiséget szolgáltatott a lakótelepnek, ami közel 2000 tonna szén eltüzelésével egyenértékű. Az idei fűtési idényben a városnegyed újabb építési ütemének bekapcsolásával ez az érték éves szinten 2750 tonnára emelkedik. Ezzel egy időben tavaly került sor a szegedi Orvostudományi Egyetem és a szegedi Textilművek hévíz-kútjának megnyitására, amelyek mintegy 90 Celsius fokosak. A klinikai kút hasznosítása idén kezdődik meg, és a textilművek kútjával együtt a hévíz-hasznosítás együttesen