Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1451 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1452 tain túl magas fokon látja el a szocialista peda­gógia által feltárt korszerű módszerek alkalma­zásával nevelő és ezen belül természetesen mun­kára nevelő tevékenységét. Mégis ez az iskola hovatovább képtelen lesz kielégíteni a szakmun­kás-utánpótlással összefüggő közvetlen igénye­ket, ha sürgősen nem gondoskodunk nagyobb méretű támogatásáról. E kérdés megítélésénél nem mellékes az a körülmény, hogy Csongrád megyében és magá­ban Szegeden is fellendült az iparfejlődés, az ipartelepítés. A már felszabadulás után létesült Textilművek, a Pamutnyomó Ipari Vállalat sze­gedi gyáregységének továbbfejlesztésével, a ká­belüzem létesítésével, a gumigyár üzembeállítá­sával és fejlesztésével, valamint a többi kisebb­nagyobb üzem korszerűsítésével, rekonstrukció­jával nagy számban válik szükségessé újabb és újabb szakmunkások képzése. A tanulólétszám eddigi emelkedése is már régóta indokolja, sőt mondhatom, hogy halaszthatatlanul szükségessé teszi korszerű munkásképző iskola és tanműhely építését Szegeden. Az ipari tanulók jelenleg egy régi kórház épületeiben, valamint egy elavult irodaház épü­letében készülnek fel jövő hivatásukra, de olyan zsúfoltság közepette, ami már gátolja tanulmá­nyi eredményeiket. Az oktatás tárgyi feltételei sem lehetnek ilyen körülmények között kellő­képpen biztosítva. Feltétlenül meg kell talál­nunk a mód ját, hogy a szegedi felsőoktatási in­tézmények, a középiskolák, valamint az általá­nos iskolák fejlesztésével párhuzamosan nagyobb mértékben biztosítsunk költségvetési fedezetet a szakmunkásképző iskolák, tanműhelyek és ta­nulóotthonok építésére. . Az említett okoknál fogva Szegeden szak­munkásképző iskola, és a környékből nagy számban Szegeden tanuló fiatalok részére ipari­tanuló^tthon építése, a legközelebbi jövőben mindenképpen esedékes feladat. A költségvetés elfogadásában, illetve végrehajtásánál kérném ennek figyelembevételét. Tisztelt Országgyűlés! A másik kérdés, amellyel foglalkozni kívánok: a Csongrád me­gyei föld mélyében rejlő kincsek fokozott feltá­rása és hasznosítása. Ezzel Vida képviselőtársam már foglalkozott, én, is szeretnék néhány konkrét példát mondani. Köztudomású, hogy Csongrád megye, s ezen belül az ország olyan nagy városa, mint Szeged, egészen az 1960-as évekig energiahordozókban az ország legszegényebb vidékei közé tartozott. Alig három és fél évvel ezelőtt, 1962 őszén kö­vetkezett be e téren lényeges változás, amikor sikeresen feltárták az első nagyobb hőteljesít­ményű kutat, az újszegedi városnegyedben, majd ezt követően tavaly május elején üzemfoehelyez­ték az üllési gázmező és Szeged város között ki­épített földgáz távvezetéket. Ezzel a városba ér­kező földgáznak, mint energiahordozónak, kor­szerű és gazdaságos felhasználására nyílt széles­körű lehetőség. Nemcsak ipari fogyasztásról van ma már szó, hanem a lakosság közvetlen hő-« és gázellátásáról is. Gyökeres változás következett be tehát az üllési földgáz bevezetésével, valamint a termál ­kutak sikeres feltárásával. Mielőtt egynéhány szemléltető adattal megvilágítanám ezt a kér­dést, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmü­ket azokra a munkáscsaládokra, dolgozó embe­rekre, akiknek életében valóságos áldást jelent mind a hévíz, mind a földgáz hasznosítása. Gon­dolok azokra a munkáscsaládokra, akik Üj-Sze­ged lakótelepére költöztek új lakásokba, és fá­radságos munkájuk után hazatérve egyenlete­sen, jól fűtött otthon várja őket, és egyetlen kézmozdulatukra forróvizet kapnak a fürdőszo­bában. Mindezt a termálkutaknak köszönhetik. A földgáz bevezetésével pedig nemcsak javult a gázellátás, hanem újabb családok igényeinek ki­elégítése is lehetővé vált. Tisztelt Országgyűlés! Kell-e utalnom arra, hogy a helyi energiahordozók felhasználása nem­csak a megyeszékhely, Szeged fejlődésében nagy jelentőségű, hanem, milyen nagy szénmegtaka­rítást és a szállítási kapacitásban milyen felsza­badulást jelent népgazdaságunk szempontjából? Ügy hiszem, szorosan kapcsolódik ez az idei népgazdasági tervünknek, költségvetésünknek ahhoz a fejezetéhez, amely az energiahordozók termelésében és felhasználásában a gazdaságo­sabb tüzelőanyagok arányának emelkedését írja elő, s ezen belül a földgáz termelésének mintegy 45 százalékos növelését. Bizton állíthatom, hogy az energiahordozók felhasználási arányát, minő­ségi és mennyiségi változásait figyelembe véve, Szeged városának energiamérlegét rövid távla­tokon belül teljesen átalakítja, és a helyi ener­giahordozók felhasználását széles körben bővíti. Tulajdonképpen az első hőforrást Szegeden, az úgynevezett Anna-forrást 1927-ben tárták fel kézifúrással, 943 méteres mélységgel, 450 liter percenkénti hozammal és 40 Celsius fok hőmér­sékletű vízzel. Ezt azóta is főként köztisztasági és gyógyászati cél okra. használják. Űj hőforrás feltárására csak 30 év múlva, 1957-ben került sor a szegedi Haladás Termelőszövetkezetben, majd 1960-ban a Felszabadulás Termelőszövet­kezetben. Az előbbi 1014 méter mélységben, per­cenként 2500 literes hozammal, az utóbbi pedig 1112 iméter mélységű, percenként 1200 literes hozammal. Mindkettő hőmérséklete 52—54 Cel­sius fok. Azóta már 90 Celsius fokos hőforrást is feltártunk 1962 őszén az Ogyessza lakótelepen, fűtés és melegvíz-ellátás céljából. Ez 1900 méter mélységű és hozama percenként 1500 liter. A fel­használásában jelentkező problémák, főként a gázlerakódás elhárításával már az 1963—1964-es fűtési idényben 176 lakást sikerült hévízzel fű­teni, jelenleg, az 1965—1966-os fűtési idényben pedig 874 lakásban és 46 lakás egyenértékének megfelelő kapcsolódó létesítményben, köztük egy nagy ABC áruházban sikerült felváltani a hagyományos kazánházas szénfűtést. Az elmúlt fűtési idényben a termálkút 5 milliárd 450 mil­lió kalória hőmennyiséget szolgáltatott a lakóte­lepnek, ami közel 2000 tonna szén eltüzelésével egyenértékű. Az idei fűtési idényben a városne­gyed újabb építési ütemének bekapcsolásával ez az érték éves szinten 2750 tonnára emelkedik. Ezzel egy időben tavaly került sor a szege­di Orvostudományi Egyetem és a szegedi Textil­művek hévíz-kútjának megnyitására, amelyek mintegy 90 Celsius fokosak. A klinikai kút hasz­nosítása idén kezdődik meg, és a textilművek kútjával együtt a hévíz-hasznosítás együttesen

Next

/
Thumbnails
Contents