Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1439 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1440 kiadásunk nagyszerű adatait. De azt mindenesetre szeretném elmondani, hogy milyen örömmel fogadta közvéleményünk a híreket Az Ember Tragédiája sikereiről a szomszédos, baráti államokban. Néhány héttel ezelőtt Kolozsvárott, ebben a hónapban Szabadkán adták elő az ottani magyar színházak, nemrég szerepelt a prágai rádió műsorán és orosz és több más világnyelv után rövidesen megjelenik bolgár nyelven is. . Végül néhány szót a televízióról, amely felmérhetetlen erejű, kulturális forradalom eszköze lett. Nem túlzás azt állítani, hogy rohamos terjedésével — több mint 800 000 készülék működik már az országban, s ez 4, de' legalább 3 millió állandó nézőt jelent —, közös nevezőre hozta az egész ország kulturális életét, Budapesttől a legkisebb faluig. Ezen belül természetesen az igények rendkívül széles skálája, a közönség változatos rétegeződése jelentkezik, kezdve a falusi nézőktől, akik talán először találkoznak színházzal, filmmel, népszerű tudományos előadással, képzőművészettel a televízió képernyőjén, és végezve a sort az avantgárd művészetek városi, részben talán kicsit sznob közönségével, és 'a földrajzi megosztástól függetlenül a könnyűműfaj kedvelőitől a krimi, a futball, az operett szen= vedélyes híveitől a klasszikus zene, az opera és a súlyos dráma közönségéig. És ez a rétegeződés nem egyszer egy-egy emberen belül is jelentkezik. A televíziónak pedig egyetlen képernyőn kell valamennyi igényt kielégítenie. Ez a forrása a legtöbb, és bizony a legtöbbször igazságtalan bírálatnak, ami a televíziót éri. A türelmetlenség semmiképpen nem jogos és nem indokolt. Nehéz helyzetben vannak a fiatal, alig megszületett televízió-kritika művelői. A televízió részben hírközlő szerv, a sajtó új, s tegyük mindjárt hozzá, legszuggesztívebb hatású eszköze, élő képes napilap. Ez a munkája keveredik, vegyül a művészetek közvetítésével. Nehéz eldönteni, hogy a műsorok közül mit és milyen mércével bíráljanak. i Érdemes lenne megvitatni, helyes-e, kell-e utólag bírálni soha újra nem látható műsort, hiszen a kritikának egyik feladata, hogy abban irányítsa, tájékoztassa a közönséget, mit kell látnia, mit érdemes megnéznie. Felvetem az ötletet: vajon nem lenne-e helyes, ha az előre elkészített, filmekre, képmagnóra vett műsorokról előre, adás előtt írna a kritika, s csak az előre meg nem nézhető műsorok közvetítéséről utólag. A televízió által előidézett, s talán még nem is eléggé tudatos kulturális forradalmon belül beláthatatlan jelentőségű az iskola-televízió megindulása. Ebben a tanévben már hetente négy napon jelentkezik az iskola-televízió. Ennek és az ehhez kapcsolódó ismeretterjesztő munkának, a természettudományok népszerűsítésének óriási a jelentősége, hatalmas lehetőségeket ad a nevelésre, a minden színvonalon való művelődésre. Megállapíthatjuk, hogy a televízió minden elismerésre méltóan oldja meg nagyon nehéz feladatát, amelynek módszereit is sajátos viszonyainkra, a közönség széles skálájú rétegeződésére való tekintettel, menet közben kell kidolgoznia. Nagy öröm egy képviselőnek, hogy ilyen eredményekről számolhat be. Ezek mind azt bizonyítják, hogy művészeti életünk elvi, ideológiai irányítása és gyakorlati szervezése helyesen, megnyugtatóan folyik. Az erre vonatkozó költségvetési tételek óvatos növelése a tavalyihoz képest, biztosítja a további fejlődést is. Jó lelkiismerettel fogadom el a költségvetést. Azt hiszem, hogy az 1966-os költségvetés vitájában nem melléktéma az, amiről beszéltem. (Taps.) ELNÖK: Varga István képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA ISTVÁN:' Tisztelt Országgyűlési Kedves Elvtársak! Az 1966. évi állami költségvetési javaslat megalapozott és reális célkitűzéseket tartalmaz, mutatja népgazdaságunk egészséges fejlődését. Erről győz meg bennünket a költségvetési javaslat indokolása, valamint a pénzügyminiszter elvtárs által elmondott expozé. Ezt támasztották alá a költségvetési vitában eddig elhangzott felszólalások is. Költségvetésünk ez évben 95 518 millió forint bevételt és 95 409 millió forint kiadást irányoz elő. Ez 5,6 milliárd forinttal, azaz 6,2 százalékkal több, mint az előző évi előirányzat. A költségvetés szerint az iparban ez évben 2709 millió forint műszaki fejlesztési alap képződik. Ez az összeg 104 millió forinttal több az 1965ben erre a célra előirányzott összegnél. Ezt a jelentős összeget ez évben sokkal hatékonyabban kell felhasználni, hogy termékeink korszerűsége, műszaki színvonala az eddigieknél gyorsabban és fokozott mértékben emelkedjék. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Műszaki fejlesztésünk meggyorsítása és hatékonysága szempontjából döntő jelentőségű volt pártunk és kormányunk 1961-ben hozott határozata, mellyel létrehozta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően egységes irányvonalat adjon a műszaki fejlesztéssel foglalkozó szerveknek és intézményeknek, segítse, szervezze és ellenőrizze munkájukat. Ezen intézkedésnek azóta jelentős eredményei mutatkoznak. Az azóta elért fejlődés ellenére még mindig sok az akadály, olykor a hiba is a -műszaki fejlesztés területén. Főként a gyártmányfejlesztés hatékonysága nem kielégítő. Engedjék ímeg, hogy a továbbiakban erről szóljak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy termék kifejlesztésével több vállalat, tervezőintézet és kutatóintézet egyszerre, párhuzamosan foglalkozik. Az ilyen esetek növelik a fejlesztési költséget, elvonják a szakembereket más fejlesztési feladatok elvégzésétől. Nemegyszer előfordul az is, hogy több feladathoz fogunk hozzá, mint amenynyire erőnkből telik. Ezáltal a fejlesztési idők indokolatlanul elhúzódnak, s mire az új gyártmányból piacképes termék lesz, rniár korszerűtlen és nem lehet eladni, főként exportra. Ezáltal kárba vész a fejlesztésre fordított több százezer, esetenként millió forint, ezen felül elpazarlódik az a szellemi kapacitás is, amit a kutatásra fordítottunk. Hasonló eredménnyel jár, ha a feladatok kijelölése nem elég átgondolt és csak a feljesztés befejezése után derül ki, hogy a gyártás megindításának nincsenek meg a műszaki előfeltételei, 63*