Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1431 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1432 niszter mellett megalakult az Országos Népművelési Tanács és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellett a megyei népművelési tanácsok. Az Országos Népművelési Tanács feladata a népművelés szocialista eszmeiségének fokozása, világnézeti hatékonyságának növelése, de az is, hogy hozzájáruljon saját eszközével az ország gazdasági problémáinak megoldásához. Álláspontja, hogy a tömegek kulturális nevelésének területén nincs helye szűk szervezeti befeléfordulásnak és törekszik tanácsaival koordinálni a ma még eléggé szerteágazó, pulverizáltságában nem kielégítő effektussal folyó munkát. Az együttműködésnek, amely a rendelkezésre álló gazdasági eszközök felhasználását is hatékonyabbá teszi, számos jó példájával találkozhatunk. Mint ahogy azt Timár Mátyás pénzügyminiszter elvtárs a terv- és költségvetési bizottság ülésén ismertette, a tavalyi országgyűlési tanácskozáson elhangzott javaslatok nyomán rendelkezés jelent meg a kulturális es népművelési intézmények összehangolt anyagi támogatásáról. Ez a rendelkezés az együttműködésnek a lehetőségeit teremti meg. Feltétlenül szükség van arra, hogy a vállalatok, szövetkezetek, gazdálkodó szervek vezetői a dolgozók művelődése érdekében biztosítsák a rendelkezésükre álló jelentős összegeknek a népgazdaság, a kulturális fejlődés érdekében történő felhasználását. A gazdasági és tanácsi szervek helyes együttműködését példázza a Szolnok megyei tanács és a Nagy alföldi Kőolaj termelő Vállalat közös beruházásában épülő megyei művelődési ház. A SZÖVOSZ évenként négy—hat millió forinttal támogatja a községi könyvtárak könyvállományának fejlesztését. Egyre több termelőszövetkezeti vezető ismeri fel azt a körülményt, hogy a dolgozók műveltségi" színvonalának emelése, kulturális igényeinek kielégítése előbbutóbb mázsákban, forintokban is kifizetődik, a falu kulturális arculatának fejlődése pedig hozzájárul a munkaerőgazdálkodás problémájának megoldásához. Figyelemre méltó példaként megemlíthetem a bajai járás több termelőszövetkezetének hozzájárulását a községi művelődési otthon fenntartásához. A dolgozók kulturális fejlődésének jelentős mutatója a könyvforgalom. Évente csaknem 800 millió forint értékben ad el könyvet a könyvkereskedelem. Magyarország történetében ez a szám a kulturális színvonal óriási fejlődéséről tanúskodik. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni ennek kapcsán azt sem, hogy az országban vannak még jelentős kulturális fehér foltok, ahol kevés könyvet vásárolnak, még kevesebbet olvasnak, nem járnak moziba, s nemcsak a kulturális ellátottság, hanem az igények is alacsony színvonalon állnak. A kulturális fehér foltok felszámolása is csak összefogással valósítható meg. Az országgyűlés a költségvetés kérdéseit tárgyalva fontos kérdésekben fog határozatokat hozni. Ügy vélem, hogy bármilyen helyes határozatot hozunk, az intézkedések önmagukban nem lesznek eredményesek, ha az egyes minisztériumok, vállalatok, üzemek, szövetkezetek vezetői rendkívül fontos gazdasági feladataik mellett nem fordítanak nagyobb figyelmet a dolgozók szellemi szükségleteire, a gazdasági kérdésekkel szorosan összefüggő kulturális problémák megoldására. A szellemi erők feltárása területén nem elegendő egyszerű adminisztratív intézkedéseket foganatosítani. Építenünk kell a gazdasági élet irányítóinak, szervezőinek megértésére, felelősségérzetére, s ugyanakkor biztosítanunk kell a társadalmi kontroll kibontakozását, mely széles utat nyit meg gazdasági életünk szellemi tartalékainak feltárásához. A benyújtott költségvetési javaslatot elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 27.OS~27.32

. Elnök: VASS ISTVÁNNE.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik dr. Mi~ hályfi Ernő képviselőtársunk. DR. MIHÁLYFI ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Talán rendhagyónak látszik majd ez a felszólalásom, mert a költségvetési vitában, amikor gazdasági, népgazdasági, pénzügyi kérdések vannak előtérben, én elsősorban művészeti kérdésekről szeretnék szólni röviden. Ezek közül is főleg eredményekről és sikerekről : hazai és nemzetközi sikereinkről. Az előttünk fekvő költségvetési javaslatnak csak néhány, aránylag kisebb tételéből szeretnék kiindulni, a 10 milliárdos kulturális költségvetés néhány tízmilliójából, a 75. oldalon található néhány számból, amelyek azt mutatják, hogy a Művelődésügyi Minisztérium mennyit tervez művészeti célok támogatására. Művészeti eredményekről és sikerekről szeretnék beszélni. Egyrészt azért, mert ezekből vissza lehet következtetni gazdasági fejlődésünkre is, másrészt ezek vissza is hatnak arra, nem utolsó sorban pedig azért, mert ilyenek bőven vannak, és megérdemlik, hogy az egész közvélemény figyelmét feléjük fordítsuk. Az elmúlt esztendő, felszabadulásunk 20. évfordulója különösen jó alkalom volt arra, hogy művészeti eredményeinket,is felmérjük. De függetlenül a 20. évtől is, eljött az ideje az összegezésnek, az eredmények tudatosításának, mert korszak, sőt korszakok zárultak le, távlatot kaptunk, és most történt meg zavaró, akadályozó tévedések felszámolása után a hagyományok helyes felmérése, tisztázása is. Nos, éppen az elmúlt jubileumi esztendőben derült ki, hogy a szocialista művészet, a szocialista realista művészet hazai hagyományai, amelyekre a további fejlődést építeni lehet, sokkal gazdagabbak, mint ahogyan azok a közvélemény, a nagyközönség, de még a művészi közvélemény tudatában is éltek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tavaly kiadott irányelvei az időszerű ideológiai feladatokról megállapították: „Sikeres alkotások bizonyítják, hogy az irodalom és a művészet ma sokkal szorosabban hozzákapcsolódik a társadalom életéhez, mint bármikor a felszabadulás óta, és olyan értékeket hoz létre, amelyek nagymértékben gazdagítják népünk /