Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1425 Az Országgyűlésül, ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1426 megalapozott, ami nagyban hozzájárul a harmadik ötéves terv megvalósításához. A költségvetés megemlíti, hogy az ipar az elmúlt gazdasági esztendőben tervét 5—6 százalékkal túlteljesítette. A többlettermék főleg a termelékenység javulásából származik. Viszont a mezőgazdaság nem érte el az előirányzott tervet. Valamennyien tudjuk, hogy a mezőgazdaságot az elmúlt évben több kár érte. Például a szájés körömfájás, belvízkárok, amiből mintegy kétmilliárd forintos kiesés származott. A költségvetés foglalkozik az 1966-os terv előirányzataival. A mezőgazdaságban mintegy 5—5,5 százalékos növekedést irányoz elő. Azt hiszem, ha az elmúlt ötéves tervünket figyelembe vesszük, vagyis az ott elért eredményeinket, akkor ezek a számok igen magasak. Véleményem szerint teljesíthetők, főleg abban az esetben, ha a termelőszövetkezetekben a munkafegyelmet megszilárdítjuk, elsősorban a vezetőknél, aztán a tagoknál. Az előirányzat, áz elmúlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, állami támogatás, nem éri el ä múlt évit, mintegy 400 millió forinttal kevesebb. A költségvetés említést tesz az állat-férőhelyek, a majorok, a bekötő utak és a villanyhálózat építésére előirányzott összegről. A múlt évihez viszonyítva mintegy 220 millió forinttal többet irányoztak elő a fenti építmények beruházásaira. A fenti előirányzat összege szerintem gazdaságilag jól megalapozott, indokolt, mivel eddig felépült majorjaink, gazdasági épületeink nincsenek megfelelően gépesítve, nem beszélve a bekötő utakról, esetenként a villanyhálózatról. Főleg a bekötő utak hiánya miatt vannak komoly problémáink. Gondolok a kötött talajokon a takarmány-, az alom- és a trágyaszállításókra. Sok esetben előfordul, hogy egy kocsi vontatásához két-három erőgépet kell igénybevenni, ami lényegesen megdrágítja a termelés költségeit. Ezért elsőrendű, feladatként a bekötő utak építését javasolnám. Az új beruházásoknál a szarvasmarha- és juhférőhelyekre gondolok, sertés- és baromfi-férőhely esetében pedig csak azokon a helyeken, ahol tenyésztési célokat szolgál. A bekötő utak építésével kapcsolatban kérem a KPM és az FM illetékes szerveit, hogy vizsgálják felül a fenti kérdést, és amennyiben az 1966-os tervbe már nem építhetik be bekötő utak építését, abban az esetben a jövő évben feltétlenül kerüljön előtérbe ,a bekötő utak építése. Olyan kérdéssel kívánok foglalkozni, amely a költségvetésben nem szerepel, de az állattenyésztéshez tartozik, nevezetesen a szolgálati lakások kérdésével. Ügy a termelőszövetkezetekben, mint az állami gazdaságokban előfordul, hogy az állatgondozók a rájuk bízott feladatokat csak részben látják el, vagy a közös vagyonhoz nyúlnak. A lakásból el kellene őket távolítani, hogy helyükre más gondozókat vegyenek fel, ezt azonban a jelenlegi lakástörvény nem teszi lehetővé, mivel a tag csak abban az esetben köteles kimenni a lakásból, ha a gazdaság megfelelő lakást biztosít számára. Ezért javasolnám, hogy a jelenlegi lakástörvényt az illetékes szervek vizsgálják felül és a fenti esetben megfelelő módosítással nagyban elő lehetne segíteni az állatgondozói problémák megoldását, ami komoly kihatással lenne a termelésre is. A költségvetés foglalkozik a zöldség- és gyümölcstermelés járulékos beruházásaival. Az előirányzat mintegy 140 millió forinttal meghaladja . a múlt évi előirányzatot. Mivel megyénkben 23 167 katasztrális hold szőlő és 35 000 katasztrális hold gyümölcsöstelepítés van, ebből közös művelésben a szőlő 10 355 kat. hold, gyümölcsös 7700 kat. hold és így a családi művelésben viszszahagyott gyümölcsös összesen 12 862 kat. hold szőlő és 27 100 kat. hol gyümölcsös, ezért röviden szeretnék a fenti kérdéssel foglalkozni. Megyénkben három típusú termelőszövetkezet van: hármas típusú, vegyes típusú és egyes típusú. Az egyes típusúnál csak az új telepítés van a közösben, a vegyes típusúban a szőlők és a gyümölcsös családi művelésben vannak visszahagyva. A magam részéről egyetértek azzal, hogy a telepítés területét ne növeljük, hanem minőségileg javítsuk meg a meglevőket és járulékos beruházásokat eszközöljünk. Erre feltétlenül szükség van, mivel gyümölcsöseink állapota és meglevő beruházásaink még hiányosak. Gondolok a gépierő megjavítására, főleg a munkagépberuházásokra, mivel valamennyi gazdaság munkerőhiánnyal küzd. A családi művelésre visszahagyott területeken főleg kis gépekre lenne szükség. Sajnos, sok esetben rendelkezésre álló gépeinket sem tudják üzemeltetni, alkatrészhiány miatt. Az alkatrészek pótlásáról feltétlenül gondoskodni kellene, mivel az exportterv teljesítéséhez jó növényvédelemre van szükség. De nem közömbös a belföldi fogyasztás sem, mert câak megfelelő növényvédő szerekkel tudjuk kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Az utóbbi időben forgalomba hozott növényvédő szereken a használati utasításokat terjedelmesebben kellene ismertetni, mivel ezek használata kevésbé közismert. A későbbi telepítéseknél nagyobb gondot kell fordítani a fajtamegválasztásra. Feltétlenül figyelembe kell venni az exportigényeket és a belföldi fogyasztások igényeit is. Az új telepítéseknél javasolnám, hogy a tagok vállalásait ve>gyük figyelembe. Annyit telepítsünk, amennyit saját munkaerőnkkel meg tudunk művelni, természetesen a rendelkezésre álló gépi erőt figyelembe véve. A tagok vállalásánál hosszabb időre szóló szerződéskötést javasolnék, például őszibaracknál 10—12 évet. Egy megállapított százalékig — a gépi munka kivételével — minden munkát a tag végezne. Szerintem a tag érdekeltté tétele esetén exporttervünket könnyebben . teljesíthetnénk, ami valuta szempontjából sem közömbös. Röviden szeretném értékelni az 1965-ös gazdasági évben kísérletképpen bevezetett árkiegészítés hatását. A szegedi járásban több termelőszövetkezet részesül a fenti támogatásban, ami nagyban hozzájárul a terv teljesítéséhez. Ez az árkiegészítés! rendszer sokkal igazságosabb a korábban alkalmazott, vissza nem térítendő állami támogatásnál. Estenként előfordult, hogy az azonos körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek egyike egy fillér állami támogatást