Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1427 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1428 sem kapott, a másik pedig komoly összegeket, ami arra ösztönözte a tagokat, hogy ha nem dolgozunk is, az állam megsegít bennünket, és így indokolatlanul nagyobb jövedelemhez jutottak egyes termelőszövetkezet tagjai. Az 1966-os gazdasági évben bevezetésre kerülő ármódosításokat pozitívan értékelem. Az amortizációs hányadból bevezetésre kerülő öszszeg szintén nagyban hozzájárul a gazdaságok megerősítéséhez. . Az árkiegészítéssel kapcsolatban egy példát szeretnék elmondani. Csongrád megye burgonyaszükségletét importtal tudtuk kielégíteni. Ezzel szemben a jelenlegi árkiegészítés folytán megyénk a lakosság kielégítésén felül felesleges burgonyát termelt. Emellett az 1966-os gazdasági vetőmagszükséglet is biztosítva van. Megyénk déli részén, a jugoszláv és román határ menti községekben fennálló csatornázási problémákkal . szeretnék foglalkozni. Szőr eg, Deszk, Kiszombor, Tiszasziget, Űj szentistván és más községek területén mintegy 40 000 kat. hold területet érint a belvíz levezetése. Tudomásom szerint a belvíz-levezetési terv elkészült. A termelőszövetkezetek részéről 2 millió forintos hozzájárulás kellene, a Vízügy részéről körülbelül 6 millió forint. Az említett községek területén minden tíz évből három év vizesnek mondható. A gazdaság szempontjából sem érdektelen ezzel a kérdéssel foglalkozni, mind a népgazdasági, mind a termelőszövetkezeti érdeket figyelembe véve. Annak ellenére, hogy ezek a termelőszövetkezetek jó talajon gazdálkodnak, esetenként a belvízkárok miatt a gyenge termelőszövetkezetek közé kerülnek. Kérem az Országos Vízügyi Igazgatóságot, hogy a fenti ügyben minél előbb intézkedni szíveskedjék. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Valamennyien tudjuk, hogy országosan a termelőszövetkezeti tagok 50 százalékának jövedelme ezer forinton alul van, ezzel szemben a nyári idényben 10—14 órát is dolgoznak. Az átlagéletkor 50—60 év között van. A termelőszövetkezeti tagok összlétszámát figyelembe véve több mint egyharmada nyugdíjas, vagy SZTKjárulékos. Azok, akik 1961. január l-e után léptek be a termelőszövetkezetbe, a nők 65 év után, a férfiak a 70. év betöltése után mehetnek nyugdíjba. Viszont akik 1960. december 31-e előtt léptek be a termelőszövetkezetbe, azok a nők a 60 éves, a férfiak a 65 éves kor betöltése után kaphatnak nyugdíjat. Ez a kettősség állandó feszültségre ad okot, főleg az egyesülések után. Azok a személyek, akik a belépés alkalmával elérték a nyugdíjkorhatárt 260 forint járulékot kapnak még akkor is, ha férj és feleség mindkettő él. Mivel az SZTK-járulékosaink igen nehéz körülmények között élnek, ezért javasolnám, hogy amennyiben az ország pénzügyi helyzete megengedi, vizsgálják felül a SZTK-járulékosok helyzetét. Mint már említettem, megyénkben tszcs-k is vannak. Egyik fogadó-órám alkalmával az egyik tszcs elnöke felkeresett és az alábbi kéréssel fordult hozzám — nem a saját kérésével, hanem az összes tszcs elnökök kérésével. Elmondja, hogy a tszcs-k 1961 februárjában alakultak. Az ő tszcsjük is 1669 katasztrális hold földön gazdálkodik 386 fővel. A tszcs közös vagyona 5 millió forint. A tszcs alkalmazottai valamennyien SZTK biztosítottak. O csak tiszteletdíjat kap, az alakulás utáni tiszteletdíját levonás nélkül kapta, majd később 3 százalékot vontak le kereseti adó címén. 1965-ben progresszíven emelkedett a levonás, 6—10—20 százalékot vontak le a 2000 forintjából, ezzel szemben SZTK biztosítást nem kap, s az eltöltött ideje sem képez nyugdíj-alapot annak ellenére, hogy a nyári időszakban esetenként 15—16 órát is dolgozik egy nap. Mivel a tsz-elnökök is felelősek a rájuk bízott közös vagyonért, megilletné őket az SZTK juttatás. Kérem az illetékeseket, hogy a fenti panaszt felülvizsgálni szíveskedjenek. Kedves Képviselőtársaim! Röviden* szeretnék foglalkozni a parasztfiatalok helyzetével. Örülünk, hogy a fiataljaink minden megkülönböztetés nélkül tanulhatnak a városi fiatalokkal együtt, és mindenki képessége szerint nyerhet elhelyezést. Fiataljaink a pártunk adta lehetőségeket kihasználják, 71 százalékuk tovább tanul. 29 százalék az iparban, vagy egyéb helyeken helyezkedik el. Egy alacsony százalék az, amely a termelőszövetkezetbe kerül. Ezek is csak gyerekek, akik a gépet szeretik — lányok egyáltalán nem. Az általánosan növekvő munkaerőhiány miatt őrájuk is nagy szükség van a termelőszövetkezetekben, mivel jelenleg a mezőgazdaság gépesítése nem tudja pótolni a kézi munkaerőt. Igaz, hogy a mezőgazdaságban a kulturális lehetőségek nem kielégítőek és a jelenlegi szociális juttatások sem ösztönzik a fiatalokat a mezőgazdaság felé. Véleményem szerint a jelenlegi tszalapszabályt érdemes lenne felülvizsgálni, ami kimondja, hogy egy család csak egy katasztrális hold háztáji földet kaphat abban az esetben is, ha a családnak több" tagja termelőszövetkezetben dolgozik, mint tsz-tag. Legalább egy családtag részére 800 négyszögöl háztáji területet javasolnék. Szerintem, jogosan, a falun élő pedagógusok is kapnak illetményföldet, csak azzal a megkülönböztetéssel, ha a férj is és a feleség is tanít, mindkettő kap 1—1 kat. hold földet (... zaj ...) elnézést, ha nem is vittek be földet a termelőszövetkezetbe, akkor is ... nem akarok senkit megsérteni. Kérem az illetékeseket, vizsgálják felül a kérdést és hozzanak megfelelő intézkedést a többtermelés érdekében. Az 1966. évi költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Törő Imre képviselőtársunkat illeti a szó: DR. TÖRŐ IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az országgyűlés jelen ülésszakának fontosságát kiemeli az a körülmény, hogy az ötéves terv első évében számba kell vennünk azokat az erőket és tartalékokat, amelyek hatékonyan elősegítik az ország előtt álló feladatok megvalósítását. A közvélemény ebből a szempontból is igen aktívan foglalkozik az új gazdasági mechanizmus kialakításával kapcsolatos kérdésekkel. A dolgozók legkülönbözőbb rétegei hasznos javaslatokkal járulnak hozzá a gazdasági élet fejlesztéséhez. Magyarország közismerten nyersanyag-sze-