Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1393 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1394 tét a fogyasztási és felhasználási feltételek jobb biztosítására változtassák meg. Nemcsak a város határáig, az ipari üzemekig kell a gázt elhozni. és a kereskedelem elfekvő raktárkészleteinek növelésére gyártani esetleg a gázkészüléket, hanem a gázszállító csővezetékek kiépítéséhez is hozzá kell járulni. Nagyon egyetértek ezért az új gazdasági irányítási rendszer tervezett azon megállapításával, hogy a tanácsoknak kommunális érdekből beleszólási joguk legyen a vállalatok beruházásaiba, és bizonyos határok között szedjenek kommunális hozzájárulást, illetve adót a vállalatoktól. Kedves képviselőtársaim! Miniszter elvtársak ! Befejezésül egy történelmi példára szeretnék hivatkozni. Amikor több mint 100 éve Budapesten megindult világítási célból a gázszolgáltatás, akkor öt gázgyár épült. Amikor a villanyvilágítás elterjedése a gáz használatát a háztartási hőszükségletek kielégítésére irányította, akkor épült az Óbudai Gázgyár és jelenlegi vezetékeink jelentős része, köztük a Kerepesi úton egy 1200 milliméteres cső, amely a jelenlegi fejlesztési elképzelésekre is még kihat. Ma, sajnos néha a vonatkozó banki előírások miatt, száz milliméteres vezetékeket is fektetünk. A fürdőszobai melegvízkészítés elterjedése idején a víz-gázgyár, majd a kokszgenerátor-telep létesült a megfelelő hálózatfejlesztéssel. Ma a gáz egy új területre hatolt be, pontosabban inkább úgy mondhatnám, hogy hívták be, és ez a fűtés. Indokolt és érthető, hogy minden úgynevezett gázpolitikának megfelel egy gazdálkodási és fejlesztési politika, és fordítva is. Egy gázfűtés körülbelül tíz-tizenöt régebbi fogalmú fogyasztónak felel meg. Ma Budapesten mintegy 300 000 fogyasztó van és 8000 fűtés. A fogyasztói bekapcsolások száma az utóbbi években csökkent, számottevő fűtést a hálózat fejlesztése nélkül nem tudunk bekapcsolni. Tisztelt Országgyűlés! Tudom és belátom, hogy az 1966. évi terv és költségvetés nem ad módot a gázhasználat nagyobb arányú fejlesztésére. Remélem azonban, hogy a rendelkezésre bocsátott és még kigazdálkodható eszközökkel a jelenlegi szintet legalább tartani lehet. Ezért kérem a kormányt, hogy vizsgáltassa felül a harmadik ötéves tervben a kommunális gázfelhasználásunk növelésére előirányzott beruházási kereteket és szerezzen érvényt a Gazdasági Bizottság gázellátásra vonatkozó határozatainak. „ Miután bízom abban, hogy a harmadik ötéves terv során gázhasználatunk fejlesztése a már új módon gazdálkodó szervek és vállalatok együttes erőfeszítésévél, valamint a bérügyi intézkedésekben jelentős mértékben elismert gázipari dolgozók munkájával megvalósul, ezért'az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot és tervet — mint annak egy állomását —, a javasolt módosításokkal elfogadom és legjobb tudásom szerint közreműködők annak eredményes végrehajtásában. (Taps.) ELNÖK: Dr. Stark Janka képviselőtársunk kat illeti a szó. v DR. STARK JANKA: Tisztelt Országgyűlés! Az 1966. évre vonatkozó állami költségvetésünk, úgy gondolom, mindnyájan egyetértünk abban, hogy igen sok gonddal és körültekintéssel került lebontásra. Az egész költségvetést az emberről való gondoskodás jellemzi. Tudatában vagyunk annak, hogy még sok feladat vár megoldásra. Azt hisszük, jó az, hogy mindig akadnak új feladatok a szocializmus felépítése érdekében. Én egy látszólag kis kérdéshez, az óvodai. költségvetéshez kívánok röviden hozzászólni. Tudjuk, hogy az újonnan létesülő lakótelepeken az épületek arányában egyidejűleg biztosítva vannak az óvodai férőhelyek is. És ez így nagyon örvendetes. De nem így van ez a régi lakóterületeken, pedig ott is születnek gyermekek, óvodások lesznek és férőhelyet igényelnek. Pest megye néhány községében ez az igény igen határozottan jelentkezett. Ennek eredményeképpen már 1964-ben megkezdték az óvodai férőhelyek létesítését, illetve bővítését. így Ácsa község épített fel 25 férőhelyes óvodát. Ócsa község 75 férőhelyes, Hernád község 50 férőhelyes óvodát létesített. Tápiószentmártonban 50 férőhelyes óvoda épült fel a község hozzájárulásával. Sződön 25 férőhelyes óvoda létesült. Vác városban beruházásból létesült 50 férőhelyes óvoda, és végül Cegléd város épített 25 férőhelyet. Vác kivételével valamennyi építkezés községfejlesztési alapból, vagy igen jelentékeny községfejlesztési alap-hozzájárulással épült fel. Külön emelném ki azt a meghatóan nagy munkát, amit a községek lakói fejtettek ki társadalmi úton. Pihenőidejüket, munkaszüneti napjaikat használták fel, áldozták fel arra, hogy óvodában gyermekeik második otthonra találjanak. A férőhelyek megvannak, készen állnak a kicsinyek számára. Nincs azonban fedezet létszámokra és üzemeltetésre. A népgazdasági helyzet figyelembevétele mellett nem nagy összegről van szó, és úgy hisszük, hogy bőségesen megtérülne a rá fordított összeg. Igen nagy politikai jelentősége volna annak, ha nem állnának üresen a kicsinyek részére anyagi áldozatokkal és fizikai fáradsággal már elkészült férőhelyek. Meggyőződésünk, hogy még kedvezőbben befolyásolná a szülők munkateljesítményét is az a tudat, hogy gyermekeik biztos helyen, jó gondozásban részesülnek. Talán még a népesség növekedésére, a családtervezésre is kedvezően hatna ennek a problémának a megoldása. Kérem a pénzügyminiszter elvtársat, teremtsen lehetőséget arra, hogy e probléma minél előbb kedvező megoldást nyerjen, hogy a meglevő férőhelyek legyenek betöltve vidám, boldog gyermekekkel. A költségvetést a magam részéről elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szabó István képviselőtársunk.