Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1383 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1384 erősített irányelveket, bár itt a jelentősebb intézkedések 1967-ben és főleg 1968. január 1-ével fognak történni, amikor a reform teljes egészében működésbe lép. Tisztelt Országgyűlés! 1966 harmadik ötéves tervünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralevő tervmunka és a megvalósítás során biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a területekre, ahol az -új létesítmények leginkább segítik elő a gazdasági egyensúlyt és a fejlődés fokozott ütemét. Meg kell vizsgálni széles összefüggéseiben a fő felhasználók és más érdekelt .szervek bevonásával néhány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jövőnket, így energiagazdálkodásunk fejlesztését, ezen belül a gázfelhasználás programját, alumíniumfeldolgozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, járműgyártási iparunk feladatait, a gépipar egyéb területein kialakítandó súlypontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások kérdését, az élelmiszeripar fejlesztési- lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni azokat a koncepciókat, melyek a következő 10 —15 évre meghatározzák feladatainkat. Mindent el kell követnünk, hogy eredményeinket a folyamatos gazdálkodás során is gyarapítsuk, feltárjuk a termelés tartalékait, javítsuk a gazdaságosságot, a minőséget, a beruházási munkát. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, és az export terven felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol se folyjon. A felhasználók ne termeltessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelyek minősége nem kielégítő és amelyek realizálása bizonytalan. Tervtúlteljesítésekre azokon a területeken kerüljön sor, ahol ezt a népgazdaság érdekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az exportcikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is a cikkek minőségével, korszerűségével. Számos iparágban alacsony a tőkés export volumene. Összes gépipari termelésünknek csupán 4 százaléka ke-, rül tőkés piacon értékesítésre. Gyógyszeripari exportunk sem kielégítő e viszonylatban. Bővíteni kell az élelmiszeripar termékválasztékát is. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az importanyagokkal való takarékosságra, különösen az olyan nagytömegű importanyagokra, mint a fa, a nyersbőr, kohászati termékek. El kell érnünk, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előírt határidőre és a tervezett költségekkel valósuljanak meg, s realizálják azokat a gazdasági-műszaki eredményeket, amelyeket engedélyezésüknél számításba vettek. Az irányító minisztériumok tekintsék központi feladatuknak fejlesztési programjuk határidőben történő megvalósítását. Fokozott feladatok hárulnak az állami és társadalmi ellenőrzésre a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniök minden rendellenességre. Rá kell mutatniok időben arra, ha a termelés nem elsőrendű szükségletek kielégítésére folyik és érvényesíteni kell a megfelelő szankciókat, a prémiumból való kizárást, a nyereségrészesedési szabályok következetes érvényesítését. A beruházások bonyolítása során rá kell mutatni a tervezettnél drágább költségalakulásra, a kivitelezési idő elhúzódásának veszélyére. Az irányító szerveknek a roszszul dolgozó vállalatoknál határozottabban le kell vonniok a személyi konzekvenciákat. Az előttünk álló feladatok végrehajtásában a legnagyobbak a vezetők feladatai, mind az államapparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Az ő kezükbe van letéve annak a hatalmas lehetőségnek a kibontakoztatása, melyet a szocialista rendszer, a tömegek munkája magában rejt. Bízunk abban, hogy a múlt évben végrehajtott intézkedések következetes továbbfejlesztése, a gazdaságirányítás rendszerében tervezett és fokozatosan megvalósításra kerülő reformok, a harmadik ötéves terv és távlati programjaink kidolgozása megértésre találnak és ennek nyomán a következő ötéves szakasz, de már ez az 1966-os év is növekvő eredményeket hoz népünk számára. (Taps.) ELNÖK: Dr. Pesta László képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. PESTA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném elkerülni, hogy szó szerint ismételjem a pénzügyminiszter elvtárs imént elhangzott költségvetési gondolatait és ezért nem az expozéból, hanem a parlamenti állandó bizottságok vitáiból indulok ki, amelyek jórészében részt vettem. Hosszú és mégis élénk, gyakran parázs viták voltak ezek és alaposan felkészültek rájuk nemcsak az előadók, hanem a képviselők is. Nyolcvanötén szólaltak fel az állandó bizottsági vitákban. Fel kellett készülni, részt kellett venni, mert az a nyíltság és őszinteség, amellyel pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai problémákat tárt a közvélemény, a lakosság elé, olyan eredménnyel is járt, hogy tömegesen foglalkoznak az emberek a várható és megvalósuló reformok, a mechanizmus, sőt a termelés összetétele kérdéseivel és más hasonló kérdésekkel. ' Ennek a nagy érdeklődésnek örvendetes, pozitív elemei vannak. Nemcsak a kritikára, vagy a demokratizmus megnyilvánulására gondolok, hanem a jó reformok megvitatására irányuló készségre, a hatásukban való reménységre, vagy a közösségi érzés fokozódására, aminek számtalan csalhatatlan jelét tapasztaljuk. Ránk, képviselőkre pedig azzal az ugyancsak pozitív hatással jár, hogy az eddiginél alaposabban és színvonalasabban kell foglalkoz-nunk mindezekkel a kérdésekkel. Nemcsak beszámolókon nekünk szegzett kérdésekre kell válaszolnunk, de számot kell adnunk az e kérdésekben kialakult saját véleményünkről, állásfoglalásunkról is. így azután mi is tanulmányoztuk a második ötéves terv eredményeit, adatait. Tudjuk,, hogy a nemzeti jövedelem 26 százalékkal, az ipar termelése 48 százalékkal, a mezőgazdaságé 14 százalékkal növekedett. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 18, reáljövedelme 20 szá-