Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1385 Az Országgyűlésül, ülése 1 zalékkal emelkedett. De azt is tudjuk, hogy ezeket az eredményeket nem értük volna el a párt 1964 decemberi határozatai nélkül. A most lezárult ötéves periódus utolsó évében, 1965-ben, a termelés emelkedésének több mint 80 százaléka — most úgy hallottuk, 90 százaléka — a termelékenység növekedéséből származott, mert sok üzemünk céltudatosan hajtotta végre a kormány munkaügyi intézkedéseit. Az állami iparban fél százalékkal csökkent a termelés költségszínvonala, mert javült a vállalatok költséggazdálkodása. Ütemesebben valósultak meg a termelési feladatok, a gyártott termékek összetétele valamivel jobban igazodott a szükségletekhez. A felesleges készletek feltárása és mobilizálása megindult. Előbb hallottunk az értékesítésről, legalább nyolcmilliárd értékű felesleges készletet tártak fel a vállalatoknál. Javult a beruházási eszközök koncentráltsága és a tervellátottság. Ezért a kiemelt nagy beruházások teljesítése is kedvezőbb lett. A közületi gazdálkodásban tervezett közel félmilliárdnyi megtakarítás megvalósult. Ezek voltak a kedvező hatású fő tényezők. Ezek által lett hatékonyabb a gazdasági munka és eredményesebb a takarékosság. Miért kell mégis kezdetinek nevezni az eredményeket? Azt hiszem, azért, mert a felszabaduló anyagiakat még nem sikerült igazán és hatásosan a legfontosabb gazdasági feladatok szolgálatába valóban beleállítani, mert a termelés és a szükségletek összhangja még nem tökéletes. A termelés és a forgalom folyamatában feleslegesen lekötött eszközök volumene még mindig nem csökkent. Az állandó bizottságban egyetértettünk abbah, hogy egy év alatt alapvető fordulatot elérni nem lehet. A gazdasági és pénzügyi egyensúly tökéletes és teljesen szilárd megteremtése és fenntartása több év következetes munkájának lesz az eredménye. A most kialakuló egészséges tendenciák azonban reményteljesek, érvényesülésük számos probléma jó megoldását fogja eredményezni. Ezért a bizottságok helyeslően vették tudomásul — csaknem mindegyiknél szóba került —, hogy az 1966-os év folytatása az 1964 decemberi párthatározat szerint alakuló gazdaságpolitikának, amelynek eredményeit ismertettük, és ugyanakkor szerves része lesz az előkészítésben levő harmadik ötéves tervnek. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon átgondolt, közgazdaságilag jól megalapozott, bonyolultabb munkaszervezéssel járó feladatokat kell megoldaniuk irányító és lebonyolító szerveinknek. Ha a mutatkozó kedvező tendenciák megszilárdulnak, akkor a nemzeti jövedelem szolid, 3—4 százalékos emelkedésével lehet számolni. Az ipari termelés átlagban 5 százalékkal, a mezőgazdasági 5,5 százalékkal, az export 5,6 százalékkal, a behozatal 8,1 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 4 százalékkal, a reálbér í,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik, és megfelelő termés esetén ugyanígy nő a parasztság reálfogyasztása. Ezeknek a nem hivalkodó, láthatóan szolid módon tervezett számoknak az egymással összecsendülő összhangja tesz jó hatást az emberre. 6. január 27-én, csütörtökön 1386 Bizonyára sokan látnák szívesebben a mutatósabb nagyobb lépést előre, a nemzeti jövedelem gyorsabb emelkedését, de a komplex gazdaságban mindennél fontosabb az egyensúly megőrzése. Számosan megkérdezik, miként hatnak majd a Minisztertanács ár- és bérjellegű intézkedései a tervnek és költségvetésnek az előbb említett és józanul kialakított összhangjára. Az előbb azt hallottuk, nem ismétlem meg a felsorolást, bár leírtam ide magamnak, hogy hány dolgozó hány millióval és így átlagban mennyivel részesül, talán csak összeadva: az a mintegy egymillió dolgozó és nyugdíjas, aki két milliárddal többet kap majd ebben az évben, mint tavaly, az minden bizonnyal igen elégedetten nyilatkozik az összhangról. Á progresszív nyugdíjjárulék az 1800 forint alatt keresőket egyáltalán nem, a 2300 forintig keresőket pedig alig érinti. Az intézkedéseknek — többek között — az is a tendenciájuk, hogy a pénzünkből valamivel többet költsühk ruhára és valamivel kevesebbet élelemre. A szociális és egészségügyi bizottságban az orvos képviselők, akik a túlzott táplálkozást tiltják, egyetértenek ezzel az okfejtéssel, viszont — meg kell mondanom — az a tendencia, hogy a legkevésbé ártalmas marhahús helyett* a szalonnát és a zsírt részesítsük előnyben, már nem felel meg a helyes táplálkozás szigorúan vett követelményeinek, ha az áralakítás egyébként meg is felel a nemzetközi árszínvonalnak. Az ár- és bérjellegű és szociális intézkedések teljes megismerése után most már országszerte tudják az emberek, hogy a lakosság jövedelmeit növelő és csökkentő hatások tényleg kiegyenlítik egymást, ha nem is ugyanazok a személyek kapják a 3 milliárdot, mint akiket terhel. A közepes keresetű családos emberek többségét kedvezőtlenül nem érintik, sőt, mindazon vállalatoknál és intézményeknél, ahol a kormány és a SZOT határozatának és tájékoztatásának megfelelően határoznak az intézkedések gyakorlati és személyre szóló megvalósításában, ott a jól dolgozók, nehéz munkát, szakmunkát végzők általában jól járnak. Az idei állami költségvetés egyébként a terv fő célkitűzéseit tükrözi, és 95 milliárd forintot meghaladó bevételei és kiadásai á tavalyit 6,2 százalékkal haladják meg. Jelentősen, mintegy 9 százalékkal nő az állami vállalatoknál realizálódó jövedelem. Beruházásokra a terv 45,1 milliárdot irányoz elő, ez 5—7 százalékkal több mint a tavalyi. Csaknem a fele, 19,6 milliárd megy majd az ipar, és 7,2 milliárd a mezőgazdaság beruházásaira. Tisztelt Országgyűlés! Megvitatták mindkét állandó bizottságban — az ipariban is, a mezőgazdaságiban is — a beruházásokkal összefüggő problémákat, nagyon őszintén és helyenként önkritikusan. Az, ipari bizottságban a földgáz-program végrehajtásának nehézségeit tárgyalták az idő túlnyomó részében, de sok szó esett számos beruházás nem kielégítő hatékonyságáról, megtérülésének lassúságáról. Talán a kellő előrelátás hiánya, vagy a beruházásokra szánt összegek mechanikus elosztása az oka annak, hogy olyan