Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1381 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1382 dául a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évenként 600 '• millió forintot, az önköltség 23 százalékát teszi ki. Ismert másrészt az is, hogy a textíliák egy része lényegesen drágább nálunk, mint más országokban. Ezeket az aránytalanságokat, ! amelyek a termelést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányba befolyásolják, előbb vagy utóbb, rendezni kellett. A fogyasztói ár-, a bér- '-és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. Az intézkedések részletes költségkihatását >az érdekelt szervek december és január hó folyamán kidolgozták. A hús és állati termékek, a tüzelőanyagok árainak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresszív nyugdíjjárulék'és egyes magas jövedelmű kategóriák adójának növelése a költségvetés bevételeit növelni fogja, illetőleg kiadásait, a dotációkat, csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a családipótlék, nyugdíj és egyéb 'társadalombiztosítási juttatások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételeit csökkenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így a 'költségvetésre való kihatás teljes pontossággal természetesen nem számítható ki. Feltehető azonban, hogy jelentősebb eltérés a tervezettel szemben nem lesz. A Központi Bizottság és a kormány határozatainak meghirdetése után elsősorban a lakosság jövedelmét csökkentő intézkedések: az ár-, tarifa- és járulékemelés voltak az érdeklődés előterében. A pozitív intézkedések közül a'béremelések részleteiben az előző héten váltak ismertté. A béremelések összesen körülbelül 800 000 dolgozót érintenek. így az állami iparban és az egyéb ágazatokban 'mintegy 300 000 munkás részesül 7—8 százalékos béremelésben. Körülbelül százezer pedagógus 15-—16 százalékos, 140 000 belkereskedelmi dolgozó 8—9 százalékos és több mint 50 000 egészségügyi dolgozó havi átlagban ; 170—180 forintos fizetésemelést kap. Az állami építőiparban százezer főt érint a különélési-, tízezer főt a munkahelyi pótlék felemelése. A művezetők béremelésében körülbelül 40 000 fő részesül. A 'családipótlék rendezése 600 000 családot, a nyugdíjemelés 367 000 főt érint. Kétségtelen, hogy a növekedés inkább az alacsony jövedelmű és a csökkenés a magas jövedelmű családoknál mutatkozik, bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differenciálás helyes elvét fenn kell tartani és lehetőséget kell 'biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Ebben előremutató jelentősége van a művezetők fizetésének emelésére fordított öszszegeknek. Február l-é^vel életbelép a textil árleszállításra 'vonatkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, líörkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus és 'műselyem kötött áru, néhány cipőfajta stb. —, mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság. Tisztelt Országgyűlés! Az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres megvalósítása szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdasági irányítási intézkedések. A kormány nem írt elő teljes termelési 'mutatót az ipari tárcák részére, ami elősegíti a szükségletre termelés jobb érvényesítését. Előremutató intézkedés ebbe az irányba a szállítási szerződések 'reformja. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszakok és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. A megrendelő a szükségletnek megfelelő szerződést köt és módja ' lesz meghatározott feltételekkel a szerződés felbontására. Az új jogszabály elsősorban a szállítók felelősségét fokozza. Űj szerződési típusok bevezetésével is fejleszti annak jogi eszközeit, hogy a termelés az igények fokozott számbavételével 'történjék. Néhány új intézkedés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rendszerében. Ezek körébe tartozik a már említett exportnövelést, importcsökkentést szolgáló beruházások 'gyorsított tervezési, engedélyezési rendje, a felújítási és karbantartási keretek összevonása, az építkezéseknél a befejezett létesítmény után történő számlázás és fizetés általánossá tétele. Jelentősek a gazdaságirányítási rendszer szempontjából az említett árintézkedések is, elsősorban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vonatkozásában. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesedési rendszert, a vállalatok érdekeltségét a devizagazdálkodásban. Ez utóbbinál főleg a pamut és a gyógyszeripar területén történnek újabb intézkedések. A gazdaságirányítási reform célkitűzéseivel összhangban 1966-ban előre lépünk a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerében is. Többek között ezt szolgálta, hogy e szervek első ízben két évre szóló előirányzatot készítettek, ami a hosszabb látra szóló gazdálkodást hivatott előmozdítani. Amint • már említettem, hatáskör növelését célzó változások történtek a tanácsi gazdálkodás rendszerében. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966-ban fokozott figyelmet kell fordítaniok a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Nem elegendő a nagy szériák gyártása, ha ugyanakkor.a lakosság fokozódó igényei nem elégíthetők ki a lakáskultúra, háztartási szolgáltatások, egyes közhasználati cikkek vonatkozásában. Sok, látszólag „kisebb" igény jelentkezik a termelőszövetkezetek és a különböző intézmények részéről. A tervszámok nem, határozzák meg a teljes keresletet és nem kevés a hiánycikk ma sem. Az a vállalat, amely erre jobban felfigyel, anyagilag nem fog rosszul járni. Az elmondottakból látható, hogy az 1966. évi gazdálkodásban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által meg-