Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1379 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1380 csökkentő beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biztosítunk, ami lehetővé teszi, hogy rövid átfutási idejű létesítményekkel kedvező irányba befolyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. A termelőszövetkezeti beruházások megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek formájában 4 472 millió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pedig 4 434 millió forintot irányoz 'elő a költségvetés. Termelőszövetkezeteink 1966-ban a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizációs alapot létesítenek. Az alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. 'Az alap képzése és elszámolása fontos lépés az önálló gazdálkodás erősítését célzó intézkedések SOT rában. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, 'ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesítményekre fordított összeg, így az előző éveknél nagyobb mértékben kerül sor csomagolok, tárolószínek, tejházak, takarmányelőkészítők létesítésére. Gépállomási díjkedvezmény címén 820 millió forintot, a gyenge termelőszövetkezetek állami -támogatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költségvetés. Az államháztartás a vállalatok forgóeszközszükségletének finanszírozására 2 350 millió forint összeget

;

irányoz elő. A vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít külkereskedelmi árkiegyenlítésre. E hatalmas összeg egyfelől a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, 'másfelől arra figyelmeztet, hogy exportcikkeink önköltsége sok esetben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. A költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesznek ki, a növekedés az előző évhez képest 5 százalék. Ezen 'belül a szociális és egészségügyi kiadások 7,2 százalékkal, a kulturális kiadások 5,2 százalékkal emelkednek; a < gazdasági intézkedésekre fordított kiadások — mivel 1965-ben az elemi károkkal kapcsolatosan rendkívüli kiadások merültek fel — számottevően csökkennek. A költségvetési szervek előirányzatán belül'a társadalombiztosítási kiadások, elsősorban a nyugdíjak növekednek. Ebben az évben egymillió 186 ezer állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról történik gondoskodás.. A nyugdíjkiadások teljes összege 7 350 millió forint, míg a nyugdíjjárulékból eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresszióval együtt — 5,460 millió forint. A hiányt az államháztartás biztosítja. Ugyancsak a költségvetés fedezi a termelőszövetkezeti nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát'is. A társadalombiztosítási kiadásokra fordított teljes összeg — a bevezetésre kerülő intézkedéseket is figyelembe véve — az előző évinél kétmilliárd forinttal magasabb lesz* Egészségügyi ellátásra 5 680 millió forintot fordítunk, ami biztosítja, hogy az egészségügyi intézmények hálózata tovább bővüljön, és a lakosság ellátása javuljon. A kulturális ' kiadásokra felhasználható 9 920 millió forint kétharmad része az oktatási feladatok megoldását szolgálja. A szakemberszükségletnek megfelelően a szakmunkásképzés nagy mértékben nő. A költségvetés lehetőséget nyújt arra, hogy az 'általános iskolákból kikerülő fiatalok nagyobb hányada folytassa tanulmányait szakmunkásképző intézetekben, emellett figyelembe veszi a középfokú oktatásra vonatkozó új törvényerejű rendeletből eredő feladatokat. Az anyagi feltételeket úgyszólván valamennyi oktatási formában javítjuk. A fentieket támasztja alá az a tény, hogy a szociális és egészségügyi, valamint kulturális szervek létszáma kereken 5 600 fővel emelkedik. A védelmi, valamint a rend- és jogbiztonsági kiadások az előző évhez képest lényegében változatlan szintén vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások is. Az államigazgatási szervek létszáma valamelyest csökken az előirányzatok szerint. Bízunk abban, hogy a csökkenés a költségvetés végrehajtása során nagyobb lesz, mert a megtakarított összeg felét a szervek béremelésre használhatják fel. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerükben 1966-ban számos változás következik be. így szélesül az átengedett bevételek köre. Ez évtől kezdve a tanácsok bevétele a földadó, valamint az illetékbefizetések jelentős része is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi gyakorlattól eltérően magukba foglalják az év során megvalósuló új egészségügyi, szociális, kulturális intézmények • működéséhez szükséges összegek nagyobb részét, amit a múltban a minisztériumok költségvetése tartalmazott. A Községfejlesztési Alap vonatkozásában január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek értelmében elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokat helyi szerveink gondos mérlegeléssel a lakosságot érintő legfontosabb feladatokra összpontosítsák, és a látványos megoldásokat halasszák távolabbi jövőre. Tisztelt Országgyűlés! . A fogyasztási alap a terv szerint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százalék. A megjelent rendeletekből és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozata alapján hozott árintézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, a dotációk csökkentése, a fogyasztás összetételének bizonyos változtatása. Közismert az a tény, hogy húsáraink lényegesen alacsonyabbak, mint számos szocialista államban és általában a tőkés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében felvásárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte, megfelelően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral ! összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a húsfogyasztás. Ma már ugyancsak tudott dolog, hogy pél-