Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1377 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1378 merte fel az utóbbi egy-két évben az exportfeladatok teljesítése és a fizetési mérleg jelentőségét és az eredmények biztató tendencia jeleit mutatják. Meg kell mondani azonban, hogy az e téren elért eredményekkel még nem lehetünk elégedettek. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irányuló 'erőfeszítések nem jártak együtt az exportcikkek gazdaságosságának javulásával. Ezért jelentős külkereskedelmi árkiegyenlítési többletigény állt elő. Az elmúlt évi munkánkra jellemző adatok tehát biztatóak, de korántsem adnak alapot megnyugvásra. A szilárd gazdasági egyensúly érdekében továbbra is érvényesítenünk kell az 1964. évi decemberi határozatokat, a határozottságot a vezetés mindennapi kérdéseiben, s emellett nagy súlyt kell helyeznünk arra a két feladatra, amely a következő években kulcsa a fejlődés meggyorsításának: a gazdaságirányítás reformjára és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv kidolgozására. ' Tisztelt Országgyűlés! Rátérek az 1966. évi költségvetéssel kapcsolatos kérdésekre. Az 1966. évi népgazdasági terv fő célkitűzése a termelés és ! gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, az 'export fokozását, a műszaki fejlesztést, a jobb készletgazdálkodást. A tervezett költségszint-csökkentés átlag 0,5—0,6 százalék. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye' 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés 1965. évi 'várhatóhoz mért növekedése 5—5,5 százalék, ami az. elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél magasabb ugyan, de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyümölcstermés miatt reálisnak tekinthető. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése — bár csak részben szolgál a közvetlen személyi jövedelem növelésére — minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban, a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg'az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink ' 1965 folyamán megvalósítottak, tovább fejlesztik. Ezek között meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Nagyíobb figyelmet kell fordítani, elsősorban a kohó- és gépipar területén az anyagokkal való > gazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. Szólni kell itt néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy vállalataink jelentős részénél az 1966-os 'termelési feladatok változatlan nagyságú készlettel megoldhatók. Éppen ezért az anyagi érdekeltség eszközeivel, de szükség szerint adminisztratív intézkedésekkel is a termelést irányító minisztériumoknak, a 'bankoknak oda kell hatniok, hogy az indokolatlan készletfelhalmozást megakadályozzák és biztosítsák az összetétel kedvező irányú változását, a szükségletre történő termelést. 'A tapasztalatok arra utalnak, hogy a készletek terén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy megfelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa ezeket. A 'költségvetés bevételi oldalán a kisipari és földművesszövetkezetek adóbefizetése több mint 3 milliárd forint. Ennek zöme a kisipari szövetkezeteket terheli. Termelésük az 1966. évben 8,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az adóbevétel azonban 'nem emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek exporttermelése — örvendetesen — az össztermelésnél nagyobb mértékben — mintegy 13 százalékkal — nő, ami forgalmiadó-mentes és jövedelemadó kedvezményben részesül. » A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetési előirányzata — összesen egymilliárd hatszázhuszonöt millió forint — az előző évihez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona felvásárlási áremelés 'egy részét adókedvezmény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni kell a költségvetést megillető adóbefizetések és a hitelvisszafizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezeteknél tovább kell fejleszteni az ösztönző jövedelemelosztási formákat úgy, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat. Meg kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A lakosság befizetései összesen 6,291 millió forintot tesznek ki, ami a költségvetés összbevételeinek 6,6 százaléka. Ez évben adórendszerünkön néhány változtatást eszközlünk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredményeznek. Ezek az intézkedések elsősorban magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és szabadfoglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős öszszeg, az intézkedések mégis szükségesek, a jövedelemelosztás aránytalanságainak mérséklése végett. Bizonyos — nem nagyszámú — rétegnél olyan kirívó aránytalanságok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg. Az adóemelés nem fogja érinteni a kisjövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. ' A népgazdaság beruházásainak összvolumene 1986. évben 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennek több mint felét, elsősorban a nagyobb létesítményeket, az állami költségvetés finanszírozza. Az év során olyan új létesítmények kerülnek befejezésre, mint a Pécsi Hőerőmű IV. gépegysége, a hajdúszoboszlói földgáz-leválasztó telep, a Pamutnyomó Vállalat szegçdi gyárának fejlesztése, a Szolnoki Papírgyár új gépegysége, a budapesti felszíni vízmű, a Zuglói Távbeszélő Központ. Az év folyamán elkészül a 400 ágyas pécsi klinika, a szombathelyi és egri 200—200 férőhelyes egészségügyi gyermekotthon, a salgótarjáni regionális vízmű, a nyíregyházi általános iskolai diákotthon. Űj tételként jelennek meg — egymilliárdos keretben — a kisebb exportnövelő és import-