Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1375 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1376 mi mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolta. A nemzeti jövedelem-kiesés nagyobb része a mezőgazdaságnál jelentkezett, a további rész az iparban, aminek oka elsősorban az önköltség csökkentési feladatok nem teljesítése volt. Ez utóbbi, öt év alatt — az eredeti tervhez viszonyítva — kilenc-tíz milliárd forint bevételi kiesést okozott az államháztartásban. A szocialista társadalom teljes felépítéséhez vezető út nem kitaposott, és nem is gondoktól mentes. Az ez úton járóknak maguknak kell kialakítaniuk azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a fejlődés nagyobb ütemét lehetővé teszik. Ilyen irányban számos intézkedés történt már a tervidőszak első éveiben is, majd 1964-ben a problémák szélesebb körű felmérése és a 'Központi Bizottság decemberi határozatai alapján. Nyilvánvaló azonban, hogy az említett kérdések nem olyanok, amelyek könnyen megoldhatók. Szükségessé vált, a tapasztalatok alapján, gazdaságirányítási rendszerünk szélesebb körű elemzése és átfogó'reformjának kidolgozása, az iparosodás magasabb fokának és a szocialista mezőgazdaság követelményeinek megfelelően. Ezt tűzte napirendre a Központi Bizottság 1965-ben. E reform 'Hfellett jelentős tényező gazdasági fejlődésünk meggyorsításában a távlati tervek elkészítése, az optimális fejlesztési arányok kimunkálása, a harmadik ötéves terv kidolgozása. A fentiek'tükrében kell megítélni az elmúlt évet, az 1966-os népgazdasági tervet és a költségvetést is. Tisztelt Országgyűlés! Az 1965-ös év gazdálkodásáról elmondható, hogy az említett "problémák megoldása terén kezdeti eredményeket hozott. Ezeket nem szabad lebecsülni, de természetesen hiba lenne túlértékelni is. Az ipari 'termelés az elmúlt év folyamán jobban igazodott a szükségletekhez. Javult a vállalati gazdálkodás szervezettsége, szilárdult a bér- és munkafegyelem, aminek következtében emelkedett az egy dolgozóra jutó termelés. A termelés növekedésének kereken 90 -százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A készletnövekedés üteme mérsékeltebb az előző évekhez képest. Jelentős eredményt értünk el a felesleges készletek mozgósításában. A vállalatok ' 5—6 milliárd forint értékű ilyen készletet értékesítettek, ennek mintegy felét a kereskedelem leértékelés útján. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatainak más célkitűzései is eredményre vezettek. A vállalatok nagy többsége teljesítette az • önköltségcsökken-, tési tervet, többlet exportot is produkált. A mezőgazdaság területén az össztermelés 3—4 százalékkal elmaradt a tervezettől, amiben legfőbb szerepet a természeti csapások játszották. -Az ár- és belvizek okozta károk és terméskiesések a mezőgazdaságban közel egy milliárd forintot tettek ki. A száj- és körömfájás járvány miatt mintegy 800 millió forint kár keletkezett. Az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteket 'ért károkra az utóbbi évek térítéseinél jóval nagyobb összeget, több mint egymillárd forintot fizetett ki. Az árvíz sújtotta területek terméskiesései ellenére gabonából a tervezett mennyiséget be61* takarítottuk és búzából -a holdanként! átlag elérte a hazánkban eddig legmagasabbat: 12,5 mázsát. Nem végleges adatok szerint a kukoricatermés holdankénti átlaga 16,8 mázsa, ami szintén jónak tekinthető. A száj- és körömfájás 'miatt a szarvasmarha felvásárlás kis mértékben lemaradt, a sertés felvásárlás azonban ezt, ellensúly ózta. Nagy volt a kiesés a zöldség-, szőlő-, gyümölcstermésben: ez összességében 20 —25 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, s ennek • folytán a zöldség- és gyümölcs fogyasztói ára is emelkedett. Az elmondottaknak megfelelő kép tükröződik az 1965-ös állami költségvetés végrehajtásában is. Az állami vállalatoknál keletkezett jövedelmek összességükben megközelítik a tervezettet. Túlteljesíti befizetési előirányzatát a könnyűipar, az élelmiszeripar és a vegyipar. Ugyanakkor önköltségének kedvezőtlenebb alakulása folytán a gépipar és a mezőgazdaság állami szektorának nyereség befizetése a tervezettnél kisebb. A kisipari és földművesszövetkezetek mintegy hárommilliárd forint, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kereken 1,5 'milliárd forint összeggel tettek eleget adóbefizetési kötelezettségüknek. A lakosság befizetései valamelyest meghaladják az előirányzatot. A kiadások területén a költségvetésből finanszírozott beruházások elmaradtak 'a tervezettől, a vállalati forrásokból megvalósított beruházásoknál viszont túlteljesítés volt. Eredménynek tekinthető, hogy a befejeződő) létesítmények száma nőtt. Míg 1964-ben 250 jelentősebb beruházás fejeződött be, 'addig az elmúlt évben ezek száma mintegy 300 volt. Átadásra került a Dunai Vasmű hideghengerműve, a TVK nitrogén műtrágya gyára, a'Medicor Művek debreceni műszergyára, befejeződött az almásfüzitŐi timföldgyár bővítésének első üteme, az orosházi üveggyár, a nyíregyházi konzervgyár, a Magyar Viscosa danulonselyem üzemének építése. ;

Átadták a 455 ágyas dunaújvárosi kórházat, a 428 férőhelyes debreceni szociális otthont. A költségvetés termelőszövetkezeti kiadásai között bizonyos átcsoportosítás következett be. Az állat- és gépvásárlásra, valamint'az építési beruházásokra folyósított hosszú- és közép lejáratú hitelek összege az előirányzottnál alacsonyabb volt, míg az elemi károk következtében fellépő szükségletek többletkiadásokat 'vontak maguk után. A szociális, egészségügyi, kulturális intézmények, védelmi és igazgatási szervek a fejlesztési feladatok mellett a rájuk 'háruló takarékossági intézkedéseket is általában végrehajtották. A tervben és költségvetésben előirányzott családi pótlék- és nyugdíjemelés is megtörtént, ami éves kihatásban összesen 770 'millió forintot tett ki. A lakosság pénzbevételei összességükben az előirányzatnak megfelelően alakultak. A takarékbetét-állomány az év során 3,5 'milliárd forinttal növekedett. Külkereskedelmi és. fizetési mérlegünk a tervezett szinten valósult meg. Örvendetes, hogy gazdasági vezetőinknek egyre nagyobb része is-