Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

137 Äz Országgyűlés 3. ülése i propán-bután gáz fogyasztó van, holott ezeknek lakásában, vagy a házban benn van a gázvezeték. Ugyanakkor tudjuk, hogy a külső városrészek lakói hogyan ostromolják a tanácsokat a propán-bután gázért. Ezek a belvárosi propánbután palackok mind felszabadíthatók lennének, ha hosszabb lejáratú hitellel a lakosságnak lehetőséget adnak a gázkészülékek megvásárlására. Feltehető ezek szerint a kérdés: érdemes-eaz államnak nagy összegekkel gázt bevezetni a házak ezreibe, ha közben az új készülékek fele egyszerűen kihasználatlanul marad. Az viszont megérthető, hogy nem minden család rendelkezik egyösszegben azzal az 1000— 4000 forinttal, amellyel a gázkészülékeket megvehetné. Nehezen lesz megvalósítható és helytelen irányba terelődik így aztán a nagyarányú gázellátási fejlesztés anyagi fedezetének biztosítása és igen-igen szükségesnek látszik szerintem —- a jól bevált hitelakció visszaállítása. Hogy a népgazdaság teherbíró képességének ez többlet igénybevételt nem jelent, arról a költségvetés 11, oldalán rögzítettek erősítettek meg, mert hisz a lakosság hitel-visszafizetésének előirányzata 747 millió forintra van tervezve, ami 211 millió forinttal meghaladja az előző évit, vagyis nem volna pénzügyi akadálya a gázkészülékek hitelakcióban történő beszerzésének. Visszatérve a tegnapi felszólalásokra: a gázipar fejlesztésénél is helyesek azok az észrevételek, amelyeket Gácsi elvtárs tett a beruházásokról és a műszaki fejlesztésről. Magam részéről egyetértve vele — támogatom javaslatait. Befejezésül, nem szabad megfeledkeznünk még valamiről tisztelt képviselőtársaim. Tudjuk, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Éhez pedig szakemberekre van szükség. Jelenleg hazánkban sem a műszaki egyetemeken, sem pedig a nappali technikumokon nincs önálló gázoktatás. Elérkezett az ideje annak, hogy a nagy fejlődés előtt álló gázipar, gáz-szolgáltatás, megfelelő súllyal helyet kapjon a különböző szakoktatási területek között. Kérem az oktatásügyi miniszter elvtársat, hogy az oktatási reform során vegye figyelembe javaslatomat. Tisztelt Országgyűlés! A VIII. kongresszus határozata és kormányunk gazdaságpolitikája jelentős célul és egyben feladatul tűzi ki a lakosság kommunális ellátásának, ezen belül gázellátásának fejlesztését. Minthogy az 1963. évi állami költségvetés ilyen irányú feladatok ellátására komoly összeget biztosít és általában is összhangban van gazdasági életünk további fejlesztésével, az életszínvonal emelésével, ezért bizalommal elfogadom és a magam részéről végrehajtását minden igyekezettel támogatni fogom. (Taps.) ELNÖK: Tugyí István képviselőtársunkat illeti a szó. TUGYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mielőtt az 1963. évi költségvetés vitájához hozzászólnék, tolmácsoljam az Országgyűlésnek Hajdú-Bihar megye dolgozóinak, 963. március 26-án, kedden 138 a megyei képviselőcsoport tagjainak üdvözletét. Kívánjuk az újonnan megalakult Országgyűlésnek, hogy az elkövetkező négy évben felelősségteljes országépítő munkáját eredményesen tudja végezni. Ehhez a munkához kívánunk az Országgyűlés minden tagjának jó erőt és egészséget. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1963. évi költségvetés vitájában az ipari részhez kívánok hozzászólni és itt is főleg a HajdúBihar megyével kapcsolatos problémákhoz. A mi költségvetésünk, amelynek megvitatása most az Országgyűlés előtt van, az egész ország népének szorgalmas, eredményes munkáját tükrözi. Amikor a költségvetést tárgyaljuk, először számot vetünk az elmúlt év gazdasági eredményeivel, figyelembe vesszük dolgozó népünk növekvő szorgalmát, hűségét, épülő szocialista társadalmunkhoz és így határozzuk meg a következő év megvalósítandó feladatait. Ezek azok a tényezők, amelyekre támaszkodva és ezekben bízva évről évre magasabb célokat kitűző költségvetéseket hozhatunk létre. Az 1963. évi állami költségvetés is híven tükrözi Népköztársaságunk gazdasági és politikai szilárdságát. Az 1963. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolása tartalmazza, hogy 1962-ben a nemzeti jövedelem öt százalékkal emelkedett és az ipar termelése az előző évit mintegy 9 százalékkal haladta túl. Tartalmazza azonban azt is. hogy a termelési költségek csökkenése a tervezettnél kevesebb volt. Ez a tény igen komoly elgondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket. Mi, Hajdú-Bihar megye ipari dolgozói, úgy érezzük, hogy az 1962-es tervfeladatokból a reánk háruló részt összességében becsülettel elvégeztük, még akkor is, ha munkánk egyes területein előfordultak még kifogásolható hibák. A megye szocialista ipara az 1962-ik évben is tovább fejlődött. A termelés színvonala 13,3 százalékkal volt nagyobb, mint 1961-ben. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 13,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A megye iparának termelésnövekedése magasabb volt az országos átlagnál. Az egy munkásra jutó napi teljes termelés 6,7 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó napi teljes termelési érték pedig 7,1 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A termelés emelkedése 51 százalékban a termelékenység növekedéséből és 49 százalékban a munkáslétszám emelkedéséből adódott. E két szám arányának alakulása megyénk iparának egyik fogyatékossága. Ennek egyik oka, hogy vannak még gazdasági vezetőink, akik a termelés növekedését még újabb beruházásokkal, vagy éppen létszámnöveléssel kívánták megoldani. Másik oka pedig a megyei ipar sajátosságából, összetételéből adódik. A megye állami ipara az elmúlt évben az egész ország állami ipari össztermelésének körülbelül hat százalékát szolgáltatta. Az export szállítási terveinket is 8 százalékkal túlteljesítettük. A második ötéves terv első két évére előirányzott megyei teljes termelési tervünket a második ötéves terv első két évében eddig 6 százalékkal teljesítettük túl. A költségvetés az ipari fejlesztésre 1963-ban 15,7 milliárd forint beruházást irányoz elő, amelynek körülbelül kétharmada a vidék ipara-