Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

139 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 140 nak fejlesztését fogja szolgálni. Ebből az összegből megyénk ipara 1963-ban körülbelül 400 millió forint értékben részesül. Ebből a beruházási keretből tovább kívánjuk fejleszteni a gördülőcsapágy-gyártást, az orvosi műszergyártást, a gyógyszergyártást, és természetesen mindazokat az iparágakat, amelyek a megye iparának távlati fejlesztési tervében szerepelnek. A megyei ipar távlati fejlesztési tervében szerepel egy hatezer vagonos konzervgyár, egy körülbelül háromezer főt foglalkoztató gyógyszer kiszerelő üzem létesítése, valamint ezzel párhuzamosan egy körülbelül hatszáz főt foglalkoztató üveggyár létesítése a gyógyszerek csomagolásához szükséges ampullák gyártására. Ezek a nagyszabású iparfejlesztési tervek, valamint az ezekkel kapcsolatos kommunális építkezések szükségessé teszik, hogy a közeljövőben megszűnő korszerűtlen debreceni cementipari vállalat helyett egy korszerűbb épületelemgyár létesüljön Debrecenben, amely képes lenne arra, hogy az elkövetkező évek nagyarányú ipari, lakás- és egyéb építkezéseihez a szükséges építési anyagokat biztosítsa. Ez megyénk egyik központi kérdése. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa meghatározta, hogy tovább kell javítani a népgazdaság tervszerű irányításának feladatait. Az iparral kapcsolatosan két központi feladatot határoz meg. Az egyik: tovább kell javítani az ipar irányítását és vezetését. A másik: az ipar átszervezésének kérdése. Az átszervezés egyik központi kérdése, hogy minél rövidebb idő alatt hajtsuk végre a túlságosan széttagolt, de azonos jellegű gyártmányokat előállító vállalatok összevonását. Ez az átszervezés megyénkben is igen jelentős változást hoz létre, főleg a minisztériumi ipar területén. Az egyik ilyen legjelentősebb összevonás a Magyar Gördülőcsapágy Művek létrehozása, amely április 1-ével jön létre, s összefogja az egész magyar csapágyipar irányítását és fejlesztését debreceni központtal. Hasonló összevonások történnek az élelmiszeripar és a nehézipar területén is megyénkben. A megye iparának ilyen gyorsütemű fejlesztése, valamint egyes vállalatok összevonása természetesen egész sor egyéb problémát is hoz magával. Az első ilyen máris jelentkező nagy igény például a Hajdúsági Iparműveknél, hogy nincs megfelelő számú egyetemi végzettséggel rendelkező műszaki ember. Ezzel párhuzamosan jelentkezik a másik nagy probléma, a meglevő és esetleg jelentkező műszaki emberek lakással való ellátása, valamint a családtagok művelődési, kulturális igényeinek kielégítése. A megyében 1963-ban állami és szövetkezeti lakás összesen 492 épül. Ebből csak a legszükségesebb egyéb okokból indokolt szükségletet tudjuk kielégíteni, azt is csak részben. A nagyobb arányú lakásépítkezést például Debrecenben az akadályozza, hogy először ki kell építeni a megfelelő csatornahálózatot és a közművesítést kell befejezni. A megyei és községi tanácsok a rendelkezésükre álló keret összegből nem tudnak olyan ütemben építkezni, hogy eleget tudjanak tenni egyes területek iparosodásának, fejlődéséből adódó lakásigényeknek. Van egy igen helyes rendelkezés, amely szerint azoknak az intézményeknek, amelyek 50 lakásnál nagyobb lakótelepet létesítenek, a lakótelep létesítése helyén a községfejlesztéshez is hozzá kell járulniok. Helytelen azonban az ipart létesítő minisztériumok olyan álláspontja, hogy inkább kevesebb lakást építtettnek, vagy pontosan 49-et, csakhogy ne kelljen a községfejlesztéshez hozzájárulniuk. A vidéki ipar fejlődése megkívánja, hogy az egyre jobban iparosodó városok és községek az ipari fejlődésen túl több lakást, több művelődési és kulturális lehetőségeket is kapjanak. A kialakuló új ipari központokban több lakásra, iskolára és kulturális intézményre van szükség, mert csak így tudnak az új üzemek számára megfelelő felkészültségű szakembereket biztosítani. A családok — és ez érthető is — csak abban az esetben hajlandók új helyen letelepedni, ha igényeik legalább minimálisan ki vannak elégítve. A minisztériumoknak az ipar telepítésével párhuzamosan a járulékos beruházásokra is gondot kell fordítaniuk és a községi tanácsokkal együtt a lakosság részére a munka lehetőségén túl meg kell teremteniök az egyéb igények kielégítésének lehetőségét is. Javasoljuk, hogy az ipar fejlesztésével párhuzamosan az ipari központok kialakításával egyidőben más tárcák is kezdjék meg a lakosságról való gondoskodást. Az ipari építkezéssel egyidőben kellene megkezdeni az üzlethálózat építését, az egészségügyi intézmények biztosítását, valamint a kulturális igények kielégítését. Már hozzászólásom elején említettem, hogy a költségvetés indokolásában szerepel az a megállapítás, hogy a termelési költségek alakulása nem érte el a tervezett szintet. Ezzel a problémával szorosan együtt jelentkezik az ipari gyártmányok minőségének a kérdése is. A sajtóban elég sok cikk foglalkozott az utóbbi időben a világszínvonal elérésének kérdésével. Mind a termelési költségek alakulása, mind gyártmányaink minőségének alakulása központi kérdés. Az elmúlt hetekben alkalmunk volt megtekinteni a lipcsei és a bécsi tavaszi vásárt. A két vásár megtekintésével szerzett tapasztalatok, de különösen a hosszabb ideig tartó külföldi tanulmányutak azt bizonyítják, hogy ezeken a területeken van még igen bőven tennivaló annak ellenére, hogy gyártmányaink a külföldön igen szép sikereket érnek el. Tímár elvtárs expozéjában utalt is arra, hogy milyen sok az ezzel kapcsolatos reklamáció. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962. június 28—29-i ülésén határozatot hozott a gépipar helyzetével és továbbfejlesztésével kapcsolatosan. Annak idején a határozat végrehajtására intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelyben meghatároztuk a legdöntőbb feladatokat. A feladatok között szerepelnek' többek között az önköltség javítását, a világszínvonal elérését és a vezetés színvonalának javítását célzó intézkedések, valamint a szakmunkás-továbbképzést célzó feladatok. Az intézkedési tervek feladatainak végrehajtásában és ellenőrzésében azt tapasztaltuk, hogy nem minden esetben alkalmaztuk következetesen a tanulmányutak jó tapasztalatait. Megállapítottuk többek között, hogy az önköltségek alakulásának egyik döntő