Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-3
129 Az Országgyűlés S\ ülése 1963. március 26-án, kedden 130 feltárt földgázkészletekből már biztosított. Az olajtermelés terén, ahogy azt Kádár elvtárs március 21-i beszédében is említette, lemaradással küzdünk, amelynek pótlása igen megfeszített munkát követel mind dolgozóinktól, mind az ipar műszaki, gazdasági gárdájától. Kormányunk az olajipar fejlesztésére komoly áldozatokat hozott, amelynek alapján dolgozóink odaadó munkájával szép eredményeket értünk el. Olajiparunknak megnőtt a becsülete nemcsak az országon belül, hanem kívül is. Eredményeink a fúrás területén világviszonylatban is jelentősek, a fúrási kereskedelmi sebesség — az egy berendezés által havonta lefúrt méter — értéke az 1960-as adatok alapján mind a kutató, mind a feltáró fúrások esetén lényegesen kiemelkedik a környező országok atlagaiból. A fejlődésre jellemző, hogy ugyanazon berendezésszámmal az évenként lemélyített méterszám 1962-ben elérte a 271 ezer métert, az 1958as 160 ezer méterrel szemben. A szép eredmények azonban nem jelentenek megállást a fejlődésben. A munkát folytatni kell, a kutatást nemcsak a területi kiterjesztés, hanem a mélységek felé is kell irányítani. A közeljövőben a 3000, a 3500 méteres fúrások lemélyítését üzemszerűvé kell tenni és megkezdeni a még nagyobb mélységű fúrások lemélyítését, hogy az alsóbb szintek kincseit mielőbb a népgazdaság céljaira fordíthassuk. Az előttünk álló feladatok nagyok és megoldásuk komoly műszaki, technológiai felkészültséget, tervszerűséget és jelentős beruházást követel. Ezen a téren sok a tennivaló. A kutatótevékenységet tervszerűbbé kell tenni, ki kell küszöbölni a meglevő, bizonyos mértékű kapkodást, a berendezések felesleges ide-odaköltöztetését. A tervezett beruházás egyrészt a kutatóüzemek belföldi és importberendezéseinek beszerzésére, ipari és szociális létesítmények megvalósítására szolgál, másrészt a több mint 25 éve termelésben álló délzalai olajmezőkre tervezett beruházások a hozamapadás csökkentését és ezáltal a termelés szinten tartását célozzák. A nagy lengyeli mezőben tervezett beruházások biztosítják a leművelési terv végrehajtását, amivel a hozamok állandósulása és magasabb végkihozatal érhető el. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához feltétlenül szükséges, hogy megoldást nyerjenek azok a legnagyobb problémák, amelyekkel iparunk küzd. Egyik ilyen problémánk a második, majd a harmadik ötéves tervben elvégzendő kutatómunkánkhoz a szükséges fúró és kútkezelő berendezések, valamint az alkatrészellátás biztosítása. A gyenge ellátottság kihatással van már az 1963-as, de kihatással lesz az 1964. évi kutatótevékenységünkre is, és ezen keresztül a kőolaj- és földgáz, de különösen kőolajtermelési tervünk teljesítésére. A rendelkezésre álló fúróberendezés-állomány egyharmad része 7—12 éves üzem után lecserélésre, egyharmad része felújításra szorul, míg jelenleg csak egyharmad része üzemképes. A fúróberendezések folyamatos munkáját súlyosan veszélyezteti és több esetben már a berendezések rövidebb-hosszabb ideig történő leállítását okozta a megfelelő fúrómotorok hiánya. A hiány maga után vonja azt, hogy a meglevő motorok tervszerű karbantartását sem tudjuk biztosítani. Komoly problémát jelent az, hogy a gyár által előírt üzemviszonyok, tűrések, terepen nem valósíthatók meg. Ebben a kérdésben a megoldás az lenne — és ez kutatási feladat —, hogy az adott terep-, illetve üzemviszonyokra tervezzenek motorokat. A lyukbefejező berendezések hiányában a befejezetlen kútállomány az 1961. évihez viszonyítva 2,5-szeresre nőtt. A kútkivizsgálások elmaradása miatt egyrészt a kutak termelésbe állítása késik, s ez olaj kiesést okoz, másrészt új területeken késlelteti a kutatási munkát. A termelő vállalatok hasonló gondokkal küzdenek. Itt még nehezíti a munkát a berendezések sokfélesége. Például a Déldunántúli Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat 26 berendezése tíz típust képvisel. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy ez milyen karbantartási, illetve alkatrészellátási problémákkal jár. A vállalatok az utóbbi években új berendezést nem kaptak, holott a termelésben levő kutak állapota az elhasználódás következtében romlott. Az olajipar terveinek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy az új berendezések beszerzése még ez évben megkezdődjék. Itt az eljárások folyamatban vannak, az intézkedések üteme azonban eléggé lassú. A berendezések beszerzésén túlmenően szükséges, hogy a nagymélységű fúrások lemélyítéséhez a berendezések magasnyomású speciális szerelvényeit — kitörésgátlókat, kútfej szerel vényeiket, forgató rudakat is biztosítani tudjuk Keletről, vagy Nyugatról. Ennek megvalósításához az szükséges, hogy a kőolajipar által igényelt évi 10—12 millió devizaforintot biztosítani tudjuk, mert különben az ország szénhidrogénkészleteinek felmérése nem válik lehetővé és távlati terveinkhez nem tudunk megfelelő alapot adni. Egy-két szót az alkatrészellátásról. Több gondot, anyagi fedezetet kell fordítani az alkatrészellátásra és felül kell vizsgálni egyes alkatrészek haza^ gyártásának célszerűségét, illetve. célszerűtlenségét. Itt csak egy tételre szeretnék kitérni, a fúróberendezések szivattyúinak hengerbetét-kérdésére. A hazai gyártmányú hengerpersely nem megfelelő, és ebből kifolyólag a felhasználás nagymértékű. A Szovjetunióból való behozatallal mintegy ötmillió forintos megtakarítást érhettünk volna el. A szivattyúalkatrészkérdés megoldásával a nagy fúrási sebességű jetfúrás hatékonyságát mintegy 30 százalékkal tudnánk növelni. Vagy például, ha biztosítani tudnánk a megfelelő fúróellátottságot, a korszerű turbinafúrás méterarányát a jelenlegi 13 százalékról célszerű lenne 25—30 százalékra emelni a Dunántúlon. Szélesíteni kell a kooperációt egyes egymásra utalt üzemek és a KGST tagállamai között. Mi ismerjük az ország gazdasági erejét, tudjuk, hogy nem lehet mindent egy csapásra megoldani, de kérjük, hogy az illetékes szervek vizsgálják felül ezeket a kérdéseket. Ha dolgozóink munkakedve, amellyel a nehézségek ellenére ilyen szép eredményeket értünk el, megfelelő üzemi feltételekkel párosul, úgy a munka termelékenységének javítása terén nagy lépést tehetünk előre.