Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

103 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 104 jobb minőségben termeljünk, több szakemberre van szükségünk. Megemlítem, hogy ezek a speciális növények megfelelő kísérleti munkát is igényelnek, amelynek a költségvetésbe való beállítása a jelenlegihez hasonlóan a továbbiakban is szükséges. Itt gondolok a Nyíregyházi Mezőgazdasági Kutató Intézet további bővítésére. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk mezőgazdaságának és iparának fejlesztése, valamint a szakember-ellátottság biztosítása tekintetében meglevő lehetőségeink, továbbá az országos szervek támogatása alapján biztosítottnak látjuk, hogy megyénk a második ötéves tervben a reá háruló feladatokat megoldja. Ezzel elő tudja segíteni hazánk szocialista építésének meggyorsítását. Kérem a pénzügyminiszter elvtársat és az illetékes minisztériumokat, hogy az ez évi költségvetésnél, de különös tekintettel a következő évre, megyénk mezőgazdasági szakember-ellátásában, a lehetőségekhez mérten, elmaradottságunkat figyelembe venni szíveskedjenek. Az elmondottakat figyelembe véve a Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport és a magam nevében az 1963. évi állami költségvetést elfogadom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Varga József né képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az 1963. évi állami költségvetést Zala megyei képviselőtársaim és a magam nevében elfogadom. Elfogadjuk a költségvetést azért, mert az a VIII. kongresszus határozatainak megvalósítását, a második ötéves terv célkitűzései ez évre eső részének elérését biztosítja. Nagyon jó tudni, hogy azok a kongresszusi határozatok, amelyek gondos előkészítés és sok kiváló szakember munkája alapján kerültek a kongresszusi küldöttek elé, egymás után valósulnak meg. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a kongresszus határozatairól beszélve, a Zala megyei nők köszönetét tolmácsoljam a kongreszszus után rövid idővel meghozott azokért az intézkedésekért, amelyek a nők helyzetét javítják. Eddig is éreztük az irántunk különféle módon megnyilvánult gondoskodást. Bízunk abban, hogy amikor az ország gazdasági helyzete lehetővé teszi, az elsőket további, az életkörülményeinket könnyítő rendelkezések követik. A továbbiakban a költségvetés néhány tételével foglalkozom. Szocialista államunk 1963. évi költségvetése gazdasági életünk erősödését mutatja. Nincs gondunk gazdasági válságok okozta nehézségek miatt. Legfeljebb az elemi károk megszüntetése kíván tőlünk erőfeszítéseket, amint ezt Kádár , elvtárs és a pénzügyminiszter elvtárs is kifejezésre juttatta. Ahogy a költségvetés indokolásában olvashatom, árvízvédelmi célokra az idén többet kívánunk fordítani. A jövőre nézve tehát jobb lesz a felkészülésünk. Az ez évi költségvetésnek a tavalyinál hétmilliárd forinttal magasabb összegű bevétele lehetővé teszi, hogy nagyobb összegeket fordíthassunk beruházásra, szociális, egészségügyi, kulturális, és egyéb célokra. Lényegesen emelkedik még a hitelnyújtási lehetőség, ezzel elsősorban a termelőszövetkezetek megerősítése. Tekintélyes összeg jut a tervezetből a lakosság lakásépítési szándékának állami támogatására, örömmel látom az ilyen jellegű kiadások növekedését. Költségvetésünk a lakosság által jegyzett államkölcsönök terv szerinti visszafizetését és nemzetközi kötelezettségeink teljesítését-is biztosítja. Mint Kádár elvtárs e hó 21-i beszédéből kitűnt, lényegesen csökkent az ellenforradalom után bennünket megsegítő baráti államoktól kapott kölcsön összege is. Fontos kiadási tétele a költségvetésnek a honvédelemre, békés építőmunkánk megvédésére tervezett összeg. Az e célra fordítandó pénznek az 1963. évi költségvetés összegéből való 7,4 százalékos részesedése azt bizonyítja, hogy csupán védelmi terveink vannak. A közlekedés előirányzatának indokolásában szó van arról, hogy az autóbusz-közlekedés egyébként örvendetes további javítása mellett sűrítik a munkás járatokat. Ezek közül a munkásjáratok közül jó néhányat meg lehetne szüntetni akkor, ha az ipar vidékre telepítése meggyorsulna. Tőlünk, a kis Zala megyéből is több ezren dolgoznak a fővárosban és más megyékben, mert a lakosság foglalkoztatása a megyén belül nincs biztosítva. Hét végén és elején tele vannak a vonatok és a távolsági autóbuszok a munkahelyükről hazatérő, illetve oda visszautazó dolgozókkal. Erre a kérdésre később még visszatérek. A belkereskedelem helyzetének tárgyalásánál olvashatjuk, hogy a kiskereskedelemben állandóan nő az iparcikkek forgalma. Nem olyan régen még a készpénzzel jelentkező vásárlók igényét sem tudtuk kielégíteni például bútorból, s ma már részletre is vásárolhatnak a dolgozók. A tartós fogyasztási cikkek forgalma tovább nő, mondja a költségvetés indokolása, és szükségesnek tartja az elmúlt évihez viszonyítva az idén magasabb hitelkeret megállapítását — és ez helyes. Mint aki egészen közelről látom az áruhitelakció lebonyolódását, ismerem a dolgozók óhaját is. Szeretnék, ha mód nyílna arra, hogy minden háztartási gépet, nagy képernyős televíziós készüléket megszerezhessenek a hitelakció kedvezményeivel, továbbá sokan érdeklődnek lakásfelszerelési cikkek — szőnyeg, függöny, csillár — iránt, de állandó az érdeklődés az árulistáról levett ágynemű, valamint a konfekció iránt is. Ha a felsorolt cikkekből a termelés és a készletek megengedik, kérem a lakosság kívánságának figyelembevételét. Az 1963-as költségvetésből kitűnik hazánk és megyénk további előrelépése. A felszabadulás óta eltelt idő már eddig is nagyon sok változást hozott Zala megye életében. Nem egészen két évtizeddel ezelőtt még úgy beszéltek rólunk, — ahogy Szatmárról hallottuk —, hogy „sötét" Zala. Ezt a csúfos jelzőt lehetett szó szerint érteni, mert amikor leszállt az este, a 257 zalai falu közül 244-ben nem gyúlt /