Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

101 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 102 Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország más részén levő felső szakkáderképző intézményektől a megyei szakember-szükségletek kielégítéséhez igen kevés szakembert kapunk. Termelőszövetkezeteink évente mindössze 3—4 főiskolai végzettségű és 30—40 középiskolai végzettségű szakembert kapnak megyénken kívüli iskolákból. Megyénkben csak középfokú mezőgazdasági szakemberképzés folyik. Nem sokkal jobb jelenleg a helyzet a mezőgazdasági szakközépkáderek utánpótlásában sem. Van ugyan megyénkben két mezőgazdasági technikum, ezek közül az egyik felsőfokú tagozattal is rendelkezik. Azonban ez intézetekből is igen kevés szakember kerül a termelőszövetkezetekbe. A nyíregyházi felsőfokú gyümölcs-kertészeti technikumban a közelmúltban 16 szakember végzett. Közülük a megyében csak 9 maradt, ugyanis az iskola az egész ország területéről vett fel hallgatókat. Ha továbbra is csak ilyen számban kapunk ezekből az iskolákból szakembereket, akkor 20 év alatt sem tudjuk biztosítani azon szakember-ellátottságot, ami jelenleg megyénk állami gazdaságainál megvan. Ezzel a tempóval semmiképpen sem lehetünk elégedettek. Ebből következik a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás intézményeinek bővítése, illetve az ország megfelelő területein új, felsőoktatási intézmények létrehozása. Javaslatunk az, hogy megyénkben a középfokú mezőgazdasági technikumok mellett felsőfokú technikumokat is be kell indítani. De ugyanakkor szükséges új mezőgazdasági technikumok létrehozása is. A megyénkben szükséges igen nagyszámú szakmunkásképzés, az állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakmunkásképzéssel nem lesz biztosítva. A közeljövőben szükségesnek látjuk két-három szakközépiskola beindítását. Tekintettel az öntözéses gazdálkodás kiszélesítésével egyre növekvő szakember-szükségletre, a jelenlegi vízügyi szakközépiskolai osztály fenntartása mellett szükséges egy középfokú, vagy felsőfokú vízügyi technikum létesítése. Tisztelt Országgyűlés! A szakember-utánpótlás biztosítása tekintetében komoly tartalékaink vannak a jelenleg mezőgazdaságban dolgozók, de megfelelő szakképzettséggel nem rendelkezők körében. Termelőszövetkezeteink dolgozói komoly érdeklődést mutatnak az esti és levelező oktatás, valamint a kihelyezett technikumi osztályok iránt. E tekintetben már vannak jelentős eredményeink. Előreláthatóan ezen iskolai formák biztosítják a legjobb és legolcsóbban kiképezhető gyakorlati szakembereket. Jelentős eredménynek mondható, hogy ez évben 16 kihelyezett technikumi osztályban 350 felnőtt dolgozó tanul. E lehetőségeket azonban^ a jelenleginél nagyobb mértékben tervezzük" kihasználni. Gondot fordítunk arra, hogy mezőgazdasági üzemeink megfelelő támogatást nyújtsanak a továbbtanulni szándékozók részére. Egyre több termelőszövetkezet küld a középfokú és felsőfokú intézményekbe ösztöndíjas fiatalokat. Van már tudatos törekvés arra, hogy a középiskolákban tanuló fiatalok érdeklődését a mezőgazdasági pálya felé irányítsuk. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések enyhítenek szakemberhiányunkon, azonban a végleges megoldás csak új intézmények létesítésével, illetve a meglevők bővítésével biztosítható. A felső- és középfokú káderképzés feladatainak megvalósítása mellett igen fontos a szakmunkásképzés ütemének meggyorsítása. Jelenleg mintegy 920 szakmunkás-tanulónk van, akik állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben dolgoznak. A jelenlegi két szakmunkásképző intézet mellett két szakközépiskolában is folyik szakmunkásképzés, ez iskoláktól azonban nem várhatjuk a szakmunkás-létszám ugrásszerű megnövekedését, mert az itt végző fiatalok jelentős része tovább tanul, vagy ipari pályán helyezkedik el. A szakmunkásképzés szempontjából feltétlenül foglalkozni kell a továbbképző iskolák helyzetével is. Bár egyre kevesebb, de még mindig jelentős a száma azoknak a 8. osztályt elvégző általános iskolai tanulóknak, akik nem tanulnak tovább, és két éven át a továbbképző iskolába járnak. Tudjuk, hogy folyamatban van a továbbképző iskolák felülvizsgálata. Azt várjuk ettől a felülvizsgálattól, hogy az illetékes szakminisztériumok dolgozzák ki a továbbképző iskoláknak a szakmunkásképzés rendszerébe való szerves beépítését. Ezzel megszüntetnénk ezen iskolák perspektívátlanságát, és egyidejűleg szakmunkás-szükségletünket is kielégítenénk. A jelenleginél nagyobb lehetőséget kell biztosítani a szakemberképzés egyéb formáinak is. Például az ezüstkalászos gazdatanfolyamnak és e tanfolyamoknak a szakmunkásképzés szolgálatába való beállítására. Itt nemcsak a gyümölcsés zöldségtermesztés, hanem valamennyi mezőgazdasági termelési ág kielégítésére is gondolni kell. Minden szinten, de különösen a szakmunkás- és középfokú képzés szintjén feltétlenül szükség van állattenyésztési, ezen belül baromfitenyésztési szakemberek képzésére. Jelenlegi lehetőségeink szükségessé teszik egy középfokú állattenyésztési iskola létesítését. Szükségesnek tartjuk, hogy a szakemberképzés megszervezése tekintetében a megyék számára nagyobb hatáskör legyen biztosítva. Ebben az esetben ugyanis nagyobb a lehetőség arra, hogy a szakemberképzés szervezetét és tartalmát a megye igényeihez igazítsuk. így nem fordulna elő például az, ami nálunk megtörtént, hogy a mezőgazdasági technikum ^z évben megszüntette az intézményen belül a gépészeti tagozatot, pedig e tagozatra éppen a mezőgazdaság gépesítése szempontjából nélkülözhetetlenül szükség van. Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy megyénk nagyértékű és igen igényes növénykultúrákat termelő megye. Almából, burgonyából, dohányból és zöldségből, úgy az export, mint az országos belső szükséglet jelentős részét termeljük meg. E növények termésátlagainak és minőségének javítása nemcsak megyénk, de az egész ország dolgozóinak is létfontosságú érdeke. Ahhoz, hogy még többet, még