Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

95 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 96 megfelelően készített költségvetési törvényja­vaslat elősegíti a népgazdaság megszilárdítását azáltal is, hogy nagy körültekintéssel van a szo­cialista szempontok megerősítése iránt, ami töb­bek között abban is kifejezésre jut, hogy figye­lembe veszi a ma még meglévő magánkisipari tevékenység csökkenő mértékét és bizonyos ked­vezményt irányoz elő a szocialista szektorban dolgozó kisipar részére. Ügy hiszem, elégedettek lehetünk egymással; kisipari szövetkezeteink jó munkaellátottsága révén jó jövedelmet nyújtanak a tagságnak, amit a nyereségkifizetés is bizonyít. De azt hiszem, fejlődésünkkel rendszerünk is meg van elégedve. Remélem, ez a kedvezmény, amely a költségve­tésben főleg a budapesti kisipari szövetkezetek irányában mutatkozik, viszonzásra talál a szö­vetkezetek részéről is a lakosság szükségleteinek ellátásában, termékeik minőségének javításával. Meg kívánom említeni, hogy költségveté­sünk 9. §-ának 4. pontja szerint a kiadásokra, felújításokra és beruházásokra előirányzott ösz­szegeket a költségvetés évét követően felhasz­nálni nem lehet. Ez helyes is, mert hiszen ezek az összegek a meglévő tárgyak felújítását, új gépek beszerzését és általában a termelékeny­ség növelését segítik elő. Felmerül azonban ben­nem a kérdés, hogy valamilyen oknál fogva a vállalatoknál meg nem valósult beruházásokra előirányzott összegek hogyan kerülnek felhasz­nálásra. Az a tény, hogy ilyen kiadásokra elő­irányzott összegek a következő évre nem vihe­tők át, nem nyújt-e lehetőséget egyes gazdálkodó szerveknek, kevésbé takarékos gazdálkodásra? Hiszen a napisajtó közlései alapján tudunk olyan eseteket, amikor egyes vállalatok, csak hogy a rendelkezésükre bocsátott összeget a gazdálkodási évben elköltsék, felesleges beruhá­zásokat, felújításokat engednek meg maguknak, ami nemigen segíti elő népgazdaságunk fejlő­dését és megerősödését. A költségvetés 3. §-ának 3. bekezdése a szö­vetkezetekből származó adóbevételek és befize­tések címén 4882 millió forintot határoz meg bevételi forrásként. E bevételi forrásban szere­pel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek for­galmi és jövedelmi adó befizetése, a terményben teljesítendő földadó, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terv szerinti hitelvissza­fizetése. Valamennyien tudjuk, hogy a hosszú és csapadékban rendkívül bőséges tél, továbbá az annak következményeként bekövetkezett nagy­mérvű árvíz- és belvíz-előfordulás több mint félmillió holdat árasztott el. Ez igen nehéz hely­zet elé állította a mezőgazdaságot. Mezőgazda­ságunk a rendkívüli tél következtében jelenté­keny kárt szenvedett, ami kihatással lehet a mezőgazdaság által létrehozandó terményekre is. Most már világosan látom, hogy a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek képesek lesznek a költségvetésben feltüntetett kötelezettségek tel­jesítésére, már csak az Erdei elvtárs által ma délelőtt adott tájékoztatás alapján is. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék néhány szóval beszélni a kereskedelemmel kapcsolatos problémákról. Csütörtöki beszédében Kádár elv­társ elmondotta többek között, hogy a különle­gesen hosszú és zord időjárás nehézségei ellenére a közellátás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is kielégítőek voltak. Kerületünk dolgozói legnagyobb elismeré­süket fejezik ki azoknak a dolgozóknak, akik e hősies munkából kivették részüket. A kereskedelem többek között a kellő idő­ben való helyes elosztással és udvarias kiszol­gálással járult hozzá a lakosság kielégítéséhez, amit a lakosság megelégedéssel vett tudomásul. Csepelen, a XXI. kerületben egyre javul a kereskedelmi dolgozók és a lakosság kapcsolata. Ez a közös kapcsolat mindjobban elmélyül az­által, hogy a szocialista munkaverseny a dolgo­zók öntudatát, gondolkodását mind a kereske­delmi, mind az ipari munkásság körében meg­változtatja, és új, szocialista típusú emberré fejleszti ki őket. Ennek bizonyítéka az, hogy ez évben napjainkig mindössze 35 panasz érke­zett be a kereskedelmi osztályra, pedig figye­lembe kell vennünk azt is, hogy kerületünkben 63 ezer főnyi lakosság él. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentéktelen mennyi­ség. A kereskedelmi dolgozók arra törekedtek, hogy ezt a számot is csökkentsék, illetve — ha lehet — teljesen kiküszöböljék. Annak ellenére, hogy kereskedelmi hálózatunk, illetve dolgo­zóink mindent megtesznek, mégis fennállnak a kereskedelem területén olyan hiányosságok, amelyekről szükséges beszélni. A Király erdei és a hárosi részen levő üzle­tek nem elegendőek, s ez mellett igen kis üzle­tek vannak, amelyek nem tudják teljes egészé­ben kielégíteni a lakosságot. A dolgozóknak órá­kat kell eltölteniük a bevásárlással, amelyhez hozzájárul az is, hogy a Vasmű több ezer dol­gozója a főváros különböző területein lakik, és élelmezési szükségleteiket Csepelen szerzik be. A kerületi tanács ezen a problémán az el­múlt évben úgy kívánt enyhíteni, hogy a dolgo­zók segítségével társadalmi munkában — a ter­vezéstől a felépítésig — két üzletházat épített fel. Ez évben még kettőt szeretne e módszerrel felépíteni. Meg kívánom itt említeni, hogy a Fő­városi Tanács ebben a legmesszebbmenő segít­séget nyújtotta. A lakosság egyre nagyobb bizakodással te­kint a kereskedelem felé és bízik abban, hogy a meglévő hiányosságokat közös erővel sikerül megoldani. Kéri a kereskedelmi bizottságot, hogy a tervezőkkel és az építőiparral olyan egészséges légkört teremtsen ehhez, hogy a kö­zeli években a peremvárosok üzlethálózata meg­felelő szintre fejlődjék fel. Őszinte megelégedést váltott ki a lakosság körében az a korábbi intézkedés, hogy a költség­vetés árukölcsön formájában lehetőséget nyúj­tott tartós fogyasztási cikkek vásárlására. Mun­kahelyemen, a Csepel Vas- és Fémműben több ezer dolgozótársam áruhitel igénybevételével vásárolt motorkerékpárt, televíziót, bútort stb. 1963-ban az árukölcsönt a költségvetés a korábbi éveknél 500—600 millió forinttal maga­sabb összeggel irányozza elő, ami mind a lakos­ság, mind pedig a kereskedelem céljait hivatott elősegíteni a tartós fogyasztási cikkek vásárlá­sa, értékesítése terén. Biztos vagyok benne, hogy a költségvetés teljesítése tovább szilárdítja és

Next

/
Thumbnails
Contents