Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-15

999 Az Országgyűlés 15. ülése 1965. február 11-én, csütörtökön. 1000 követelik, hogy nagyüzemeink a tavalyihoz mér­ten emeljék a termelés színvonalát, növeljék az öntözött zöldségfélék területét. Az elmúlt években mezőgazdaságunk nem termelte meg az ország ellátásához szükséges burgonyát. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani erre az igen fontos élelmezési cikkre. A burgonyatermesztés fejlesztéséhez szükséges feltételek az idén kedvezőbbek. A jö­vedelmezőség fokozása érdekében felemeltük a burgonya felvásárlási árát. Érdemes tehát a na­gyobb termésért többet tenni. Az országosan tervezett mennyiség megtermeléséhez feltétle­nül szükséges, hogy üzemeink a növénytermesz­tésben dolgozókat tegyék érdekeltté a jobbmi­nőségű munkában, s ahol lehetőség van rá, ott öntözzék a burgonyát. Népgazdasági és üzemi érdek egyaránt, hogy a zöldségféléket, a burgo­nyát és olyan fontos ipari növényeket, mint a cukorrépa, a dohány és a napraforgó, a terve­zett területen termeljük. Felvásárló szerveinkre vár az előirányzott mennyiség leszerződése és gondos felvásárlása. A szerződések kétoldalú megtartásával, gondosabb szervezőmunkával, a szállító és feldolgozó kapacitások jobb kihaszná­lásával biztosítsák, hogy a mezőgazdasági termé­kek értékesítése, feldolgozása és tárolása az ed­digieknél sokkal zavartalanabb legyen. A mezőgazdasági termelés alakulása, a ter­melési és a felvásárlási tervek teljesítése döntő mértékben a szántóterületünk 80 százalékán gaz­dálkodó termelőszövetkezetek termelési színvo­nalának fejlődésétől, politikai és gazdasági meg­erősödésétől függ. Fontos népgazdasági érde­keinkből adódó feladatainknak teszünk tehát eleget, amikor erőnkhöz mérten támogatjuk a termelőszövetkezeteket, elősegítjük a szövetke­zeti termelés és anyagi és személyi feltételeinek megteremtését. Gazdasági intézkedéseinknek, a politikai felvilágosító munkának, a vezetés meg­erősítésére, a szövetkezeti demokrácia fejleszté­sére irányuló tevékenységünknek fő célja to­vábbra is a közös gazdaság fejlesztése, szocia­lista jellegének erősödése. A termelőszövetkezetek további fejlődése nagymértékben azon múlik, hogy milyen a ve­zetés színvonala. A jó szövetkezeti vezetés fel­tétele, hogy a vezetők a tagsággal együtt intéz­zék a szövetkezet ügyeit. A most zajló zárszám­adó közgyűlések tapasztalatai is azt mutatják, hogy azok a szövetkezetek értek el jó eredmé­nyeket a gazdálkodásban, amelyekben megfele­lően érvényesül a szövetkezeti demokrácia, köl­csönös a bizalom a tagok és a vezetők között. A váci Kossuth, a sajószentpéteri Űj Élet, az ecsé­nyi Előre, a tiszakécskei Szabadság termelőszö­vetkezet és sok más példa igazolja, hogy olyan esetekben, amikor a termelés és a jövedelem ala­csony színvonala a vezetés hibáinak, a szövetke­zeti demokrácia hiányának következménye, hoz­záértő vezetők a tagokkal összefogva rövid idő alatt, egy-két éven belül rendbehozzák gazdasá­gukat. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek az ország gyengébb termőképességű területein gaz­dálkodnak. Itt a magasabb termelési költségek ellenére viszonylag alacsonyak a hozamok és a tagság jövedelme. A párt és a kormány szívén viseli ezeknek a szövetkezeteknek sorsát. A jö­vőben is a tagság erőfeszítéseivel arányban álló támogatást nyújtunk számukra. Elősegítjük, hogy adottságaiknak leginkább megfelelő ter­melési szerkezetet és beruházásokat valósítsanak meg. Ezekben a szövetkezetekben állami támo­gatással jelentős szőlő- és gyümölcstelepítést, ta­lajjavítást, belvízrendezést végeznek el ebben az esztendőben is. Termelőszövetkezeteink ezekben a hetekben készítik el 1965. évi üzemterveiket. Miként a szövetkezeti élet minden fontos kérdésében, úgy a tervkészítésben is érvényesíteni kell a szövet­kezeti demokráciát. Csak a tagsággal egyetértés­ben lehet jó termelési tervet készíteni és elérni, hogy a terv a tagság munkája nyomán valósággá váljék. A közös vagyon gyarapítása és védelme, a közös termelés fejlesztése érdekében szövetke­zeti parasztságunk tehet legtöbbet. Szorgalma, odaadó munkája a legfontosabb feltétele annak, hogy teljesíthesse az országgal szembeni köte­lességét és növelhesse saját jólétét. Tisztelt Országgyűlés! A közös gazdaságok megerősítésével egy időben támogatjuk az alap­szabálynak megfelelő háztáji gazdaságok terme­lését is. Nem engedtünk teret a háztáji gazda­ságok szerepét lebecsülő nézeteknek és gyakor­latnak, felléptünk a megnyilvánuló túlzások el­len. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy ta­valy nőtt a háztáji állatállomány, fellendült a nagyüzemen kívüli szőlő- és gyümölcstermelés. Ez lehetővé tette, hogy a háztáji gazdaságokból is több terméket vásárolhattunk fel, mint a meg­előző években. A háztáji gazdaságok termelésé­ről a jövőben sem mondhatunk le, hiszen ez fe­dezi a falusi lakosság élelmiszerellátásának na­gyobb hányadát, s a központi árualapok képzé­sében és a parasztság pénzbevételei tekintetében is jelentős szerepe van. Mindebből világosan lát­szik, hogy az országnak, a termelőszövetkezetnek és a szövetkezeti tagnak egyaránt érdeke, hogy a háztáji gazdaságok termelése ezután se essék vissza. A költségvetési javaslatból kitűnik, hogy a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése érdekében ebben az évben is növeljük az állatférőhelyek számát. De az erre fordított beruházások csak akkor szolgálják a termelés bővítését, ha kellően kihasználjuk a háztáji gazdaságok állattenyész­tési lehetőségeit. Nagyon fontos, hogy minden termelőszövetkezetben, ahol ez még nem tör­tént meg, konkrét intézkedések szülessenek azért, hogy a háztáji állatállomány takarmány-, apaállat és legelőszükséglete biztosítva legyen. A nagyüzemen kívüli szőlők és gyümölcsö­sök pótlására, a házi kertekben levő gyümölcsö­sök felújítására és szakszerű gondozására ezután is figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell ar­ról, hogy az ehhez szükséges szaporítóanyag, nö­vényvédőszerek és felszerelések megfelelő meny­nyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság 1965. évi termelési és árutermelési tervének tel­jesítése elsősorban a mezőgazdaság dolgozóin múlik, azokon, akik a vezetőposztokon, a szántó­földeken, az állattenyésztésben, a gépműhelyek-

Next

/
Thumbnails
Contents