Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-15

997 Az Országgyűlés 15. ülése 19 egyébként rendelkezésre álló vetőmagot, gépeket, alkatrészeket, műtrágyát, építési anyagot, — és sok jogos kifogás került szóba ezek minőségével kapcsolatban is. Minden évben előfordult, hogy a megtermelt termény — főleg zöldség- és gyümölcsféle — egy része jelentősen veszített értékéből vagy tönkrement. Ez a felvásárló hálózat eszközellátottságának gyengeségéből és hanyagságából adódott. Jogos kifogások merültek fel az üzemek részéről az áruk átvételével és minősítésével kapcsolatban. Helytállóak azok a panaszok is, hogy az áruk a szállítás, a tárolás és az elosztás szervezetlensége miatt nem mindig megfelelő időben és minőségben állnak a vásárlók rendelkezésére. Ez természetesen nemcsak anyagi, hanem erkölcsi károkkal is jár. Ezek a hibák felelősségteljesebb munkával jórészt megelőzhetők lettek volna. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság 1965. évi terve reális — s költségvetés biztosítja pénzügyi alapjait. Teljesítése azonban jelentős erőfeszítéseket követel a mezőgazdaság dolgozóitól. Ha a mezőgazdasági termelés és felvásárlás irányítói, a mezőgazdaság dolgozói felelősségteljesen végzik munkájukat és jól is használják fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, jobban hasznosítják a jó termelési tapasztalatokat, akkor minden feltétele megvan annak, hogy az előirányzott mértékben, összetételben és minőségben teljesítsük termelési és felvásárlási terveinket — növekedjék a gazdálkodás színvonala és jövedelmezősége. Ha a fontosabb termelési részfeladatokat tekintjük, akkor megállapíthatjuk: az idén változatlanul az a legfontosabb, hogy megtermeljük az ország kenyerét. Tavalyi erőfeszítéseink eredményre vezettek. 1958 óta a legnagyobb területről tavaly takarítottunk be kenyérgabonát. A mezőgazdaság dolgozóinak munkáját dicséri, hogy megtermelték az ország kenyerét, teljesítették a kenyérgabona-felvásárlási tervét. Az őszön ismét teljesült a kenyérgabona-vetésterv. A búza és a rozs alá több műtrágyát használtak fel, tovább nőtt, 80 százalékra gyarapodott az intenzív búzafajták aránya. A mezőgazdaság dolgozói megteremtették az alapvető feltételét annak, hogy átlagos időjárás esetén az idén is jó termést takaríthassunk be, még akkor is, ha a kenyérgabona egy része az ősszel később került földbe. Ehhez most az szükséges, hogy a közeli .hetekben és hónapokban minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban fokozottabb figyelemmel, a jó gazda gondosságával végezzék el a tél végi műtrágyázást, a vegyszeres gyomirtást és többi időszerű munkát. A kenyérgabona, valamint az ipari növények vetésterületének növelése azzal a következménynyel járt, hogy csökkent a takarmánytermő terület. Legfontosabb takarmánynövényünkből, a kukoricából tavaly a tervezettnél nagyobb, 16 mázsa felett volt az átlagtermés. A takarmánytermő terület csökkenése, valamint a gyengébb árpatermés miatt mégsem lehetett saját termelésből fedezni a megnövekedett állatállomány abraktakarmány-szükségletét. Eredményre vezettek ugyanis azok az intézkedések, amelyeket az állatállomány csökkenésének megakadályozá65. február 11-én, csütörtökön. 998 sara, számszerű fejlesztésére, minőségének javítására tettünk. Megnövekedett a tenyésztői kedv, ami kifejezésre jut abban is, hogy a múlt év végén a szarvasmarha-állomány csaknem százezerrel, a sertésállomány pedig 800 000-rel volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Nőtt a baromfi- és a juhállomány is. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban egyaránt nőtt az állatállomány, emelkedett a tenyésztés és a termelés színvonala. Kézzelfogható eredménye és bizonyítéka ez annak, hogy a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése mellett helyes és szükséges gondot fordítani a háztáji gazdaságok állatenyésztésére is. Tesztelt Országgyűlés! A termelési terv teljesítésével azonos rangú feladat a felvásárlási terv teljesítése. Ehhez a legfontosabb feltételek megvannak a mezőgazdaság minden ágában, így az állattenyésztésben is, amelyre az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani. Megnövekedett az állatállomány a korábbi évekhez képest a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban, javult a takarmányellátás, mert jelentős mennyiségű takarmányt kaptak az üzemek központi készletből, a tavalyinál több a keveréktakarmány is. A gazdaságok vezetőinek és dolgozóinak most az a feladata, felelőssége, egyben fontos érdeke, hogy mindenekelőtt takarékos takarmánygazdálkodással, a tartási, gondozási és állategészségügyi viszonyok javításával növeljék az állattenyésztés hozamait és jövedelmezőségét. A fejlődő állatállomány termelésének, jövedelmezőségének növeléséért a gazdálkodás más területein a takarmány termelés javításával tehetünk legtöbbet. A növénytermesztésben a kenyérgabona mellett a legnagyobb figyelmet áz állatállomány abrakszükségletének mintegy 70 százalékát kitevő kukorica, valamint a pillangósok, különösen a lucerna terméshozamának további növelése követeli. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz is, hogy a kertészeti kultúrák termelését továbbfejlesszük. Az új, nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések többsége megfelel a korszerű követelményeknek. Ennek a nagy beruházásnak a hatékonyságát azonban csökkentik a telepítések során elkövetett hibák. Nem a tervezett faj- és fajtaösszetételben valósultak meg mindenütt a telepítések. Számottevő lemaradás van a csemegeszőlő, valamint a csonthéjas és a bogyósgyümölcsösök telepítésében. Miután a nagyüzemi telepítésekkel előrehaladtunk, a figyelmet most arra kell összpontosítani, hogy az eddig telepített szőlők és gyümölcsösök teljes értékű ültetvényként forduljanak termőre és megvalósuljanak az ehhez szükséges kiegészítő és járulékos beruházások. A telepítések ütemének idei csökkentése és a jobb szaporítóanyag-ellátottság lehetővé teszi, hogy az eddig telepített szőlőkben és gyümölcsösökben pótoljuk a hiányokat, valamint a bel- és külföldi igényeknek megfelelően javítsuk a fajés fajtaösszetételt. Tavaly a zöldségtermesztésben megtorpanás volt tapasztalható. Ez az előző évinél magasabb fogyasztási árakban is kifejezésre jutott. Mind a hazai szükségletek, mind az exportigények azt