Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

<929 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 930 nyuk gyarapítására, kereken 570 millió forint összegben. Az állami támogatások között biztosítja a költségvetés a gyenge szövetkezetek jövedelemkiegészítésének, a rét- és legelőgazdálkodás támogatásának fedezetét is. A hitelek és az állami támogatások azonban csak úgy lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzívebb munkával kell növelni az egy holdról betakarítható menynyiségeket és értéket. Az állattenyésztés ráfordításait csökkenteni kell az egy kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány és hizlalási időtartam csökkentésével. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szerveknek és a bankhálózatnak fokoznia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelemnövekedés összhangban álljon a termelés emelésével és a ráfordítások alakulásával. Állami gazdaságaink eredményei 1964-ben nem voltak kielégítőek azokhoz a beruházásokhoz képest, amelyéket az elmúlt évek során eszközöltünk. Lazaságok mutatkoztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdálkodásban is. Az irányító munkát e területen lényegesen javítani kell. Szoros összefüggés van mezőgazdasági" termelésünk és külkereskedelmünk között. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg a takarmányimportot csökkentsük és fokozzuk a terme; lést azokon a területeken, ahol előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az export tekintetében. Sok esetben a tárolás, a f eldolgo-. zás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy nem tudunk megfelelő árakat elérni a csomagolási és más hiányosságok miatt. A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgálták ezt a célt. így gabonatermésünk tárolási lehetőségeinek biztosítása érdekében 82 millió forintos költséggel 18 000 vagon kapacitású ideiglenes tárolóteret létesítettünk. 1965-ben a gazdaságok közművesítésére, tej házak, takarmányelőkészítők stb. létesítésére több mint 225 millió forintot fordítunk. 132 millió forintos előirányzattal 400 000 hektoliter bor-tároló kapacitást hozunk létre. 1965-ben és a további években fokozott mértékben kell biztosítani a járulékos beruházások anyagi fedezetét a rendelkezésre álló kereteken belül. v

, Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell közületeink gazdálkodásáról, az itt tervezett intézkedésekről is. A'szociális és egészségügyi kiadások 4,4 százalékkal, a kulturális kiadások 3,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a védelmi előirányzatok pedig alacsonyabbak annál. A kormány számos határozatot hozott takarékossági intézkedésekre, amelyek nagyobb részét a költségvetés összeállításánál már érvényesítettük. Ügy látjuk azonban, hogy az év során van még lehetőség további • megtakarításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén. Tanácsaink költségvetése a központilag tervezett fejlesztésekkel együtt 2 százalékkal nő., Tanácsainknak is nagy gondot kell fordítaniuk a gazdálkodás javítására. A beruházási és felújítási munka terén számos olyan jelenséggel találkozunk, hogy nem rangsorolják megfelelő körültekintéssel az igényeket, és olyan építkezéseket valósítanak meg, amelyeknél sokkal fontosabb feladatok nincsenek kielégítően megoldva. A közületi intézmények előtt álló feladatok a költségvetési kiutalások szerényebb növekedése ellenére jelentősek, mint azt a szociális és kulturális ellátásra jellemző főbb mutatók is szemléltetik, így a társadalombiztosítás keretében 1965, évben Összesen 1 143 000 állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról történik gondoskodás. Az egészségügyi ellátást 5 458 000 000 forint szolgálja, ami többek között a fekvőbeteg intézményekben 78 000 ágy fenntartását, a rendelő- és gondozóintézeti szakorvosi órák számának növelését, a körzeti orvosi hálózat ' szélesítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 9,5 milliárd forintot meghaladó előirányzata többek között 1 400 000 általános iskolás gyermek, 173 000 szakmunkástanuló, 248 000 középiskolás és százezer főnél több felsőoktatási intézményi hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezen kívül a lehetőségeknek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bentlakásos intézmények hálózata és a napközi otthoni férőhelyek száma. Növekednek a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. A műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költségvetésből kereken 510 millió forint jut erre a célra. A népművelési intézmények költségvetése 835 millió forint, amelynek keretében a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok kiadásairól történt gondoskodás. A művészeti intézmények céljaira 258 millió forint áll rendelkezésre. A színházak gazdasági tevékenységének javítása érdekében olyan gazdálkodási rendszer bevezetését tervezzük, amely a színházak önállóságának és érdekeltségének fokozása mellett a színvonal emelését is elősegíti. Az előző évinél magasabb a sportintézmények támogatása is. A népgazdasági terv és a költségvetés a fentiek mellett fedezetet biztosít néhány közvetlen életszínvonalemelő intézkedés megvalósítására is, így a kétgyermekesek családi pótlékának rendezésére és egyes elmaradt kategóriák nyugdíjának felemelésére. Itt tennék rövid említést idegenforgalmunk fejlődéséről. Az elmúlt évben jelentősen nőtt a külföldre utazó magyarok száma, valamint a hazánkat mind a szocialista, mind a tőkés országokból felkereső turisták serege is. Népgazdaságunk fontos érdeke és jövedelmező ága az idegenforgalom, éppen ezért valamennyi szervünknek az e téren fennálló lehetőségeket jó szervezéssel a maximális mértékben kell gyümölcsöztetnie. A magyar utazók devizaellátását az idegenforgalmi bevételek arányában biztosítjuk, ezért nagyon széleskörű érdekeltség áll fenn a hazánkba érkező turisták megfelelő ellátásának biztosítása tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Az 1965. év második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, az bizonyos mértékben