Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

931 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 932: meghatározó a harmadik ötéves tervre is. Ezért is erősítenünk kell a gazdálkodás rendjét és fegyel­mét, fokozni kell az ellenőrző munkát, megfe­lelő felelősségrevonást kell érvényesíteni a mu­lasztóknál. Szigorúbban kell eljárni a meg nem engedett jövedelemforrások haszonélvezőivel, a társadalmi tulajdont Gsáki szalmájának tekintők­kel szemben. Gondosan meg kell vizsgálnunk mindenfajta deficit kiküszöbölésének lehetősé­gét és ki kell dolgozni a megfelelő intézkedéseket ezek felszámolására. A takarékosságot helyesen, ésszerűen és nem kicsinyesen kell alkalmazni. Szembe kell szegülni olyan nézetekkel, amelyek lebecsülik a takarékosság jelentőségét. A termelékenység növelése, a munkaszerve­zettség, a készletgazdálkodás, a minőség javítása, az exportfeladatok megoldása, a gazdálkodási rend és fegyelem erősítése tartós, nemcsak 1965. évre szóló feladat. Ezek megoldása mellett a gaz­dasági vezetésnek egy másik nagy feladatot is meg kell oldania és ez gazdaságirányítási mód­szereink felülvizsgálata és továbbfejlesztése. A magyar népgazdaság a háború utáni újjá­építési korszak, majd az azt követő, nagy ingado­zásokat mutató^ gazdaságpolitika és az ellenfor­radalmat követő helyreállítás periódusait túlha­ladva a régi, húsz év előtti elmaradt gazdaságból erősen fejlődő, bonyolult, sokrétű gazdasággá vált. Irányítási módszereink is jelentős fejlődé­sen mentek keresztül. A gazdaság mai foka meg­követeli, hogy a tervezés, árrendszer, a pénzgaz­dálkodás, a beruházásirányítás stb. tekintetében a megváltozott követelményeket felmérjük és megfelelő intézkedéseket tegyünk. A gazdaság bonyolultabbá válásával egyre nagyobb szerepe van annak, hogy helyesebb munkamegosztás jöj­jön létre a vállalatok és az irányító szervek kö­zött, hogy a felső gazdasági vezetés és különösen a termelést irányító minisztériumok egyre in­kább az átfogó, felsőszintű irányítást követelő feladatokkal foglalkozzanak. A demokratikus centralizmus helyes, az adottságok elemzéséből kiinduló érvényesítése kiküszöböli az adminiszt­ratív módszereket, gyorsabbá képes tenni az in­formációt, a döntést, az egész gazdasági élet fo­lyamatát. Központi Bizottságunk decemberi határozata napirendre tűzte az ezzel kapcsolatos tennivaló­kat. E munka nagy felelősségérzetet, elmélyülést, tudományos alaposságot igényel. Alaposan és sokoldalúan felül kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit, ki kell dol­gozni azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. Mind­ez időt igényel, hiszen nem kis kérdésekről van szó. Addig is azonban, amíg az átfogó értékeiéi, és az elképzelések kialakulnak, számos vonatko­zásban folyamatosan is javítanunk kell módsze­reinken. Előreláthatólag még ez év során kidol­gozásra kerülnek bizonyos változások beruházá­saink jóváhagyási rendszerében. Folyamatban van a szállítási szerződések szabályainak felül­vizsgálata és reformja. Számos kísérlet folyik az ipar és külkereskedelem kapcsolatainak szoro­sabbra fűzése, érdekei közelebbre hozása tekin­tetében, napirenden szerepel a mezőgazdaság­irányítási módszerek néhány kérdésének felül­vizsgálata is. Mindezek és a folyamatban levő egyéb munkák a vállalatok és tanácsi szervek ön­állóságának növekedését kell hogy eredményez­zék, nagyobb feladatot és felelősséget, de na­gyobb lehetőségeket is. Nem hirtelen és látvá­nyos intézkedésekre, hanem meggondolt, körül­tekintő fejlesztésre ..van szükség. Pártunk politikájának helyességét bebizo­nyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fogyatékosságok meg­szüntethetŐk. Minden bizonnyal a dolgozó töme­gek támogatását fogja,élvezni minden olyan tö­rekvés, amely a kitűzött határozatok és irányel­vek megvalósítását szolgálja. Biztató jelek mu­tatkoznak abban a tekintetben, hogy dolgozóink: nagy többsége megérti és helyesli célkitűzésein­ket. Nem szabad megállni az általános határoza­tok hangoztatásánál. Ki kell dolgozni minden te­rületen azokat a részletes intézkedési terveket, amelyek a termelés mennyiségi feladatai mellett előtérbe helyezik a minőség, a műszaki fejlesz­tés, a munkaszervezés, a helyes készletgazdálko­dás, külkereskedelem érdekeit. Ha következete­sek leszünk e kérdésekben, a várt eredmények. nem maradnak el. (Taps.) ELNÖK: dr. Dabrónaki Gyula képviselőtár­sunkat, a terv- és költségvetési bizottság titkárát,. a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. DR. DABRÓNAKI GYULA eZőadó; Tisztelt Országgyűlés! Az 1965. évi állami költségvetést az országgyűlés kilenc állandó bizottsága megvi­tatta. A terv- és költségvetési bizottság nevében, bejelentem, hogy bizottságunk a Magyar Nép­köztársaság előterjesztett 1965. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot más állandó bizottságok állásfoglalását is tudomásul véve megvitatta és azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Szeretném röviden összefoglalni az előter­jesztett költségvetésnek azokat a lényegesebb jel­lemzőit, amelyek alapján a bizottság tagjai egy­hangúlag javasolják a törvényjavaslat elfogadá­sát. Az előterjesztés indokolásából megállapít­ható, hogy az 1965. évi állami költségvetés elő­irányzatai, mind a bevételek, mind a kiadások a népgazdasági terven alapulnak. A terv célkitű­zéseit szolgáló és a gazdálkodás tervezett pénz­ügyi eredményeit összefoglaló állami költségve­tés bevétele és kiadása egyaránt 6,8 százalékkal haladja meg az előző évit és ez népgazdaságunk további erősödését mutatja. Az 1965. évi állami költségvetés javaslata azzal számol, hogy az előző­évnél 6,3 milliárd forinttal több bevétel túlnyomó része, 5,2 milliárd forint az állami vállalatok be­fizetéséből származik. A terv- és költségvetési bi­zottság megállapította, hogy a törvényjavaslat, illetve a benyújtott költségvetés a bevételi lehe­tőségeket jól kimunkálta, számba vette. A bi­zottságnak azonban az a véleménye, hogy külö­nösen az ipari vállalatok gazdálkodásának javí­tásával még sok olyan lehetőség, tartalék van az állami bevételek fokozására, amit minden terü­leten, minden részletében nem is lehet megter­vezni. Dolgozóink, szocialista brigádjaink, de a termelés minden katonája és vezetője e tartalé­kok feltárásában, az állami bevételek fokozásá­ban még sokat tehet.

Next

/
Thumbnails
Contents