Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

909 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken 910 pelláló képviselőtársamat, hogy interpellációjára adott válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdem Molnár József képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? (MOLNÁR JÓZSEF: Egyetértek, igen.) Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Barcs Sándor képviselőtársunk interpellációja a budai várnegyed helyreállításának meggyorsítása tárgyában az építésügyi miniszterhez. Barcs Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. BARCS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Bár az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága felkérésére szólalok fel, mégis a téma, amelyet érintek, azt hiszem messze meghaladja a kerület, Budapest, sőt még az ország határait is, mert egyik legkedvesebb idegenforgalmi gócpontunkról, a várnegyedről van szó. A Gazdasági Bizottság 1960-ban határozatot hozott a várpalota helyreállítására vonatkozólag és kimondta azt, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára a várpalotát helyre kell állítani. Be is ütemezték a munkát és az ütemezés szerint 1963 decemberében a Budapesti Történelmi Múzeumnak már be kellett volna költöz-' nie, a jövő hónapban pedig be kellene költöznie a Nemzeti Galériának és a Nemzeti Könyvtárnak. 1963-ban a Gazdasági Bizottság meghosszabbította ezeket a terminusokat. A jelenlegi munkamenet azonban úgy fest, elvtársak. — az első félévben 38 százalékos tervteljesítés volt és az év végére 100 millió forintos lemaradás van —, hogy a jelenlegi munkamenet mellett nem fogják tudni befejezni a várpalota helyreállítását 1970-re. Még bonyolultabb a helyzet a vár lakónegyedének helyreállításánál. Itt 42 lakóház vár helyrehozásra és 18 foghíjat kell beépíteni, azonkívül néhány középületet kell restaurálni, illetve lebontani. A lakónegyedben rendkívül sok a gazda, rendkívül sokan szólnak bele a helyreállítási munkálatokba. Igyekeztem számontartani őket, de 17-nél 'abbahagytam. Még a Külügyminisztériumnak is van szava, mert amerikaiak tulajdonában két olyan romos ingatlan van, amelyet ne adj Isten, hogy helyreállítanának. Ezért kérdezem az építésügyi miniszter elvtárstól, van-e mód arra, hogy a palotát, a palota helyrehozását kiemelt építkezésnek nyilvánítsuk és nem lenne-e hasznos egy tárcaközi bizottság a vár összes komplexumainak, egész problematikájának a koordinálására, a munkamenet ellenőrzésére. ELNÖK: Az interpellációra dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszol. DR. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Barcs Sándor képviselőtársam írásban és most szóban közölt interpellációjára a következőkben válaszolok: A budavári palota jóváhagyott építési ütemtervéhez képest valóban bekövetkezett elég komoly elmaradás, de azt a közbeeső célunkat, hogy tudniillik a városkép szempontjából fontos homlokzati munkákat mielőbb végezzük el, a Duna felöli oldalon már teljesítettük, a Krisztina felőli oldalon pedig a jövő évre teljesítjük. A palota-komplexum továbbépítése és befejezése természetesen népgazdasági terveinktől, az 1965. évi és a harmadik ötéves tervtől, illetőleg az azokban rendelkezésre bocsátható építőipari kapacitásoktól és sajnos más tényezőktől is függ. őszintén meg kell mondanom, hogy ezekben az években, amikor még nincsenek házgyáraink, a palota építésének egy bizonyos menynyiségi- szint fölé való emelése csakis a budapesti lakás- és szállodaépítés rovására történhetik, így tehát feltétlenül igazodnunk kell a reális lehetőségekhez. A palota esetleg kiemelt építkezésként való kezelése kérdésében azt javasolnám, térjünk erre vissza a harmadik ötéves terv megfelelő döntéseinek az ismeretében. Ami a vár lakónegyedének a rekonstrukcióját illeti, itt valamivel pontosabban vázolható fel a perspektíva. A még hátralevő felújítási munkák, beleértve a közművek felújítását is, az említett kisebb középületek, iskola, egyebek megépítése, a romtelkek OTP lakóházakkal való beépítése 1970-ig, hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáig lehetséges. Rátérve Barcs képviselőtársam javaslatára, kijelenthetem: egy tárcaközi koordináló, ellenőrző bizottság felállítását szívesen üdvözölném, de szabadjon azt ajánlanom, hogy erről — tudniillik ennek a bizottságnak a funkciójáról, összetételéről, hatásköréről — még az érdekelt társadalmi szervekkel és hatóságokkal közelebbi megbeszélést folytathassunk. Amennyiben Barcs elvtárs és a tisztelt Országgyűlés egyetért az interpellációra adott válaszommal, kérem azt elfogadni. ELNÖK: Kérdem Barcs Sándor képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal. (BARCS SÁNDOR: Igen.) Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik PappJános képviselőtársunk interpellációja a mezei rágcsálók okozta károk kérdésében a földművelésügyi miniszter elvtárshoz. Papp János képviselőtársunkat illeti a szó. PAPP JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Megyénk, Baranya megye mezőgazdasági nagyüzemeinek termelése az 1964-es évben igen kedvezőtlenül alakult, főleg a kalászos gabonáink, a pillangós termények és az aprómagvak terméseredményei esetében. Az elemi károk okozta kieséseket a mezei pocok kártétele becslésünk szerint mintegy 80 millió forinttal növelte. Tapasztalataink szerint a kártevők elleni nagyüzemi és komplex védekezésre a Földművelésügyi Minisztérium anyagi, technikai, szervezeti és egyéb vonatkozásban nem készült fel megfelelően.