Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

865 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken $66 Mint ismeretes, kormányunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megállapodások jöttek létre. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának és törvényeinek érvényesítésével, az egyház belső törvényeinek a figyelembevételével bizonyos kérdéseket sikerült rendezni. Ezek a sajtóból ismertek, s egyre már utaltam, az Olaszországra vonatkozó szakaszban. Úgy ítéljük meg, hogy az ilyen jellegű tárgyalások és megállapodások megfelelnek mind az egyház, mind a nemzetközi béke érdekeinek. Prágában ez év nyarán különböző felekezetű egyházak Keresztyén Béke Világkongreszszust tartottak. Az öt világrészből egybegyűlt részvevők emlékirattal fordultak az országok kormányaihoz az általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés, a népek közötti barátság jelszavával. A konferencián részt vett magyar egyházi küldöttség vezetőit fogadta Kádár János elvtárs, s átvette kormányunk nevében az emlékiratot. Kormányunk üdvözli a konferencia jó eredményeit, s a határozatba foglalt ügyek munkálásához sikert kíván. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése tükröződik egy sajátságos formában is, a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből, ennek az érdeklődésnek fokozódásából. 1961-ben mintegy 450 külföldi újságíró járt nálunk. 1962-ben 750, 1963ban 1100, ez évben — mostanáig — körülbelül 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredményei általában jók, megfelelnek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös megismerése igényeinek. Mégis szükséges egy megjegyzést tenni. A nyugati sajtó sok alkalommal nem csinál titkot abból, hogy egyes nyugati kormányoknak a szocialista országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal van a kapcsolatokon túlmenően egy másik célja is: éket verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasztani a szocialista építés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre intenek. Szeretném azonban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulációktól sem a szocialista országok szövetségi rendszerét, sem a szocialista építés eredményeit nem féltjük. Azt is meg kell viszont mondani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában törvénybe ütköző akciókat folytat a Magyar Népköztársaság ellen, beleütközik Népköztársaságunk szigorú és fenyítő hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk állama ellen! Űjra hangsúlyozom, tisztelt Országgyűlés, hogy a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei a látogatások ama sorozatának, amelyről az imént beszéltem, általában kedvező képet mutatnak. A kedvezőtlen képekkel kapcsolatban viszont az a megjegyzésünk, hogy nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki merőben más környezetből érkezik ide, értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, hogy mindenhez a mi magyarázatunkat fogadják el. Egy a fő igényünk: a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit bárki is szépítse, csak azt, hogy híven tükrözze. összegezve, tisztelt Országgyűlés, elmondhatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvezően mutatkozó lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai, államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Ezzel lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk a nemzetközi helyzet javulásához, részben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüggésben. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mellett más intézményeknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek, így különösen kiemelkedő az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése részben a közvetlen delegációcserék, részben az Interparlamentáris Unió révén. Kulturális és tudományos intézeteink és szervezeteink nemzetközi tekintélyükkel és kapcsolataikkal sokat segítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Tanácsának és az egyes szakszervezeteknek a nemzetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokratikus Jogászok Szövetségének nemzet- • közi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápolásában. A kormányzati és a társadalmi munka jobb és tervszerűbb egybehangolása esetén az eddiginél még aktívabb, árnyaltabb és körültekintőbb külpolitikai tevékenységgel növekvő lehetőségeinket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni Népköztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosíthatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkatársai olyan szellemben élnek, amely kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartja pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és a szocializmus külpolitikai ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a tisztelt Országgyűlést, jelentésem tudomásulvételére. (Taps). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a külügyminiszter beszámolójához nyolc képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Most Barcs Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. BARCS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszter elvtárs igen magas színvonalú beszámolójának ama részéhez szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, amelyet „Hírünk a világban" címszó alatt a legtalálóbb összefoglalni. Óriási, izgalmas, bőséges anyag ez és hogyha a képviselő elvtársak azt kérnék tőlem, hogy a rendelkezésemre álló cikk-kivágatokat tegyem le a tisztelt Ház asztalára, akkor egy óriási zsákkal kellett volna ma itt megjelennem. Ezért a szűkre szabott keretek között csak elnagyoltan és néhány mondatban akarom ezt a kérdést érinteni. A Magyarok Világszövetségének egyik elnökségi ülésén Bognár József képviselőtársunk rendkívül figyelemre méltó kijelentést tett. Azt állította, hogy hazánknak egész történelme folyamán, de a legutóbbi 100—150 év alatt egész biztosan, sohasem vort olyan tekintélye a nagyvilágban, mint ma. Én Bognár elvtársat nemcsak azért idézem, mert olyan közéleti férfi, aki nyelvéket beszél és sokat utazik a nagyvilágban, 37 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ