Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-12
79,9 Az Országgyűlés 12. ülése 1964. november 19-én, csütörtökön 800 előtti 165 000 holddal szemben jelenleg kereken félmillió holdat öntözünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság vízhasználata 840 millió köbméterről 1400 millió köbméterre növekedett. Ez jelenleg — számításaink szerint — holdanként 300—3600 forint többletjövedelmet jelent. Az a célunk, hogy tovább növeljük az öntözött területeket a még hasznosítható vízkészletek felhasználásával. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy sok még a teendő a már öntözött területek korszerűsítése és gazdaságos kihasználása terén. A mezőgazdaság területét érintő másik fontos vízgazdálkodási tevékenység a belvízrendezés és az árvízvédelem. Kétségtelen: a mezőgazdaság elsőrendű érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talajban. Erre lehetőséget nyújt a korszerű gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víztározók területi növelése. Továbbra is feladat azonban a károsító, felesleg vizek elvezetése. A belvízvédelem javult az elmúlt évek során. Tizenöt évvel ezelőtt 30 nap kellet a víz elvezetéséhez, jelenleg 25—26 nap alatt mentesíthető a mezőgazdasági terület a vízelöntés alól. Tizenöt-húsz év távlatában azt tervezzük, hogy a talajok hasznos vízkészletének növelése mellett a víz alóli mentesítést 10—12 napra csökkentsük. Ezt a munkát azért sem szabad elhanyagolni, mert még jelenleg is összes mezőgazdasági területünk kereken 50 százalékát veszélyezteti a vízborítás. A mezőgazdaság mellett ugrásszerűen nőtt a szocialista ipar vízhasználata is. Az utóbbi idényben az ipar vízhasználata félmilliárd köbméterről másfél milliárd köbméterre nőtt. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában, s jelentősen növelte a vízgazdálkodás ügyeivel foglalkozó irányító, ellenőrző szervek munkáját is. Ilyen vonatkozásban a beterjesztett törvénytervezet lényegében először összegezi az ipari vízhasználattal kapcsolatos gazdálkodási-jogi tevékenységet. A víz, mint energiahordozó is nagy szerepet játszik gazdasági életünkben. Igaz, energia-termelésre alkalmas vízkészlettel sem vagyunk bőségesen ellátva. Az a három és félmilliárd kilowattóra energiamennyiség azonban, amelyet vizeink, mint lehetőséget tartalmaznak, nem lebecsülendő a mi — ismerten szűk — energia-ellátottságunk mellett. Ezért törekszünk — nemcsak önállóan, hanem országok közötti együttműködésben is — a vízenergia-lehetőségek kihasználására. Ezen a téren kedvező előrehaladást .jelent majd a Csehszlovákiával közös beruházásként tervezett dunai erőműrendszer megépítése. Tisztelt Országgyűlés! A dolgozók szociális és kulturális helyzetének állandó javulása jelentősen megnövelte a lakosság vízigényét. Ez természetszerű, hiszen a városokban, de a falvakban is, mind nagyobb számban épülnek közművesített lakások, több a közműves vízellátású fürdőszobás lakás, és jelentősen nőtt a lakosság kulturáltabb életét biztosító vízfogyasztó közös létesítmények — fürdő stb. — száma is. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt tíz évben a lakosság vízfogyasztása kétszeresére növekedett. A lakosság vízellátásának kedvezőbb alakulása mellett sem tudtuk még megszüntetni a múlt hanyagságából adódó lemaradást. Kétségtelenül előrehaladást jelent, hogy a lakosság közműves vízellátása az 1949. évi 19 százalékos arányról napjainkig 39 százalékra növekedett, de ezen belül a falu lakóinak ellátottsága csak mintegy 14 százalék. Ez messze elmarad a fejlett iparral rendelkező európai országok lakosságának vízellátásától. Ennek megvalósítása a városi vízkészletek tervszerűbb felhasználását, a hálózat bővítését, a falvakban pedig a helyi vízkészletek fokozott feltárását és közműves hasznosítását igényli. A városokban fokozott figyelmet kell fordítanunk a lakosság és az ipar vízellátásának helyes egyeztetésére. Elsősorban az ipari üzemek mentesítsék a helyi vízkészletük fokozottabb felhasználásával a közművek vízkészleteit és így javítható a lakosság vízellátása. Természetesen a városi lakosság vízellátását a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsítésével is elő kell segítenünk. A szocialista falu fejlődése, termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülményeinek javulása, új igényeket támaszt a vízellátássál szemben. A falvak lakóinak korszerűbb, egészségesebb vízellátását — amint azt a törvényjavaslat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezdeményezésének fokozottabb felkarolásával, állami támogatásával érhetjük el. A falusi lakosság erőinek, kezdeményezésének összefogása a vízmű társulatok keretében, az állam által biztosított kedvezmények célszerű felhasználása, az olcsóbb előregyártott törpe vízmű-gépházak és hidroglóbusok, mind meggyorsíthatják a falu jogos vízigényének kielégítését. A beterjesztett törvényjavaslat intézkedései ezen feladatok sikeres megvalósítását szolgálják. Azt tervezzük, hogy — erőnkhöz mérten — .1980-ig a lakosság több mint 75 százaléka közműveken keresztül részesüljön vízellátásban, és legalább 50 százalékát szennyvíz-csatornázással látjuk el. Kedves Képviselőtársaim!. A vízfogyasztás ugrásszerű növekedéséről szóló rövid összefoglalóban rá kívántam mutatni, hogy most és a jövőben is, az igényeknek megfelelő vízellátás egyik központi kérdése gazdasági életünknek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a vízkészletek tervszerű felhasználása, hanem azok védelme, illetve a víz-vagy on növelése, vízgazdálkodásunk fontos feladata. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban fontos helyet foglal el vízkincsünk minőségének védelme. Sajnos, egyes üzemi vezetők ennek veszélyét és káros következményeit még a legutóbbi időkig sem ismerték fel. Ennek az a következménye, hogy a legutóbbi felmérések szerint a vízhozamoknak már csak 32 százaléka természetes tisztaságú. Ez a jelenség veszedelmesen emlékeztet az egyes fejlett iparral rendelkező országok vízhelyzetére, ahol ma már csak költséges ráfordításokkal tudják a higiénia szempontjából megfelelő, legszükségesebb vízmennyiséget biztosítani. A víz-szennyeződés káros folyamatát a törvényjavaslatban foglalt védőintézkedések következetes végrehajtásával megállíthatjuk, sőt a jelenlegi helyzetet javíthatjuk is. Ügy vélem, hogy