Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-12

79,9 Az Országgyűlés 12. ülése 1964. november 19-én, csütörtökön 800 előtti 165 000 holddal szemben jelenleg kereken félmillió holdat öntözünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság vízhaszná­lata 840 millió köbméterről 1400 millió köbmé­terre növekedett. Ez jelenleg — számításaink szerint — holdanként 300—3600 forint többlet­jövedelmet jelent. Az a célunk, hogy tovább nö­veljük az öntözött területeket a még hasznosít­ható vízkészletek felhasználásával. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy sok még a teendő a már öntözött területek korszerűsí­tése és gazdaságos kihasználása terén. A mezőgazdaság területét érintő másik fon­tos vízgazdálkodási tevékenység a belvízrende­zés és az árvízvédelem. Kétségtelen: a mezőgaz­daság elsőrendű érdeke, hogy minél több hasz­nosítható vizet tartson vissza a talajban. Erre lehetőséget nyújt a korszerű gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víztározók területi növelése. To­vábbra is feladat azonban a károsító, felesleg vizek elvezetése. A belvízvédelem javult az el­múlt évek során. Tizenöt évvel ezelőtt 30 nap kellet a víz elvezetéséhez, jelenleg 25—26 nap alatt mentesíthető a mezőgazdasági terület a víz­elöntés alól. Tizenöt-húsz év távlatában azt ter­vezzük, hogy a talajok hasznos vízkészletének növelése mellett a víz alóli mentesítést 10—12 napra csökkentsük. Ezt a munkát azért sem sza­bad elhanyagolni, mert még jelenleg is összes mezőgazdasági területünk kereken 50 százalékát veszélyezteti a vízborítás. A mezőgazdaság mellett ugrásszerűen nőtt a szocialista ipar vízhasználata is. Az utóbbi idényben az ipar vízhasználata félmilliárd köb­méterről másfél milliárd köbméterre nőtt. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában, s jelentősen növelte a vízgazdálkodás ügyeivel foglalkozó irányító, ellenőrző szervek munkáját is. Ilyen vonatkozásban a beterjesztett törvény­tervezet lényegében először összegezi az ipari vízhasználattal kapcsolatos gazdálkodási-jogi te­vékenységet. A víz, mint energiahordozó is nagy szerepet játszik gazdasági életünkben. Igaz, energia-ter­melésre alkalmas vízkészlettel sem vagyunk bő­ségesen ellátva. Az a három és félmilliárd kilo­wattóra energiamennyiség azonban, amelyet vizeink, mint lehetőséget tartalmaznak, nem le­becsülendő a mi — ismerten szűk — energia-el­látottságunk mellett. Ezért törekszünk — nem­csak önállóan, hanem országok közötti együtt­működésben is — a vízenergia-lehetőségek ki­használására. Ezen a téren kedvező előrehaladást .jelent majd a Csehszlovákiával közös beruházás­ként tervezett dunai erőműrendszer megépítése. Tisztelt Országgyűlés! A dolgozók szociális és kulturális helyzetének állandó javulása jelen­tősen megnövelte a lakosság vízigényét. Ez ter­mészetszerű, hiszen a városokban, de a falvak­ban is, mind nagyobb számban épülnek közmű­vesített lakások, több a közműves vízellátású fürdőszobás lakás, és jelentősen nőtt a lakosság kulturáltabb életét biztosító vízfogyasztó közös létesítmények — fürdő stb. — száma is. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt tíz évben a lakosság vízfogyasztása kétszeresére növekedett. A lakosság vízellátásának kedvezőbb alaku­lása mellett sem tudtuk még megszüntetni a múlt hanyagságából adódó lemaradást. Kétség­telenül előrehaladást jelent, hogy a lakosság köz­műves vízellátása az 1949. évi 19 százalékos arányról napjainkig 39 százalékra növekedett, de ezen belül a falu lakóinak ellátottsága csak mint­egy 14 százalék. Ez messze elmarad a fejlett ipar­ral rendelkező európai országok lakosságának vízellátásától. Ennek megvalósítása a városi víz­készletek tervszerűbb felhasználását, a hálózat bővítését, a falvakban pedig a helyi vízkészle­tek fokozott feltárását és közműves hasznosítá­sát igényli. A városokban fokozott figyelmet kell fordí­tanunk a lakosság és az ipar vízellátásának he­lyes egyeztetésére. Elsősorban az ipari üzemek mentesítsék a helyi vízkészletük fokozottabb felhasználásával a közművek vízkészleteit és így javítható a lakosság vízellátása. Természetesen a városi lakosság vízellátását a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsítésével is elő kell segítenünk. A szocialista falu fejlődése, termelőszövet­kezeti parasztságunk életkörülményeinek javu­lása, új igényeket támaszt a vízellátássál szem­ben. A falvak lakóinak korszerűbb, egészsége­sebb vízellátását — amint azt a törvényjavaslat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezde­ményezésének fokozottabb felkarolásával, állami támogatásával érhetjük el. A falusi lakosság erőinek, kezdeményezésének összefogása a víz­mű társulatok keretében, az állam által biztosí­tott kedvezmények célszerű felhasználása, az ol­csóbb előregyártott törpe vízmű-gépházak és hidroglóbusok, mind meggyorsíthatják a falu jo­gos vízigényének kielégítését. A beterjesztett törvényjavaslat intézkedései ezen feladatok sikeres megvalósítását szolgálják. Azt tervezzük, hogy — erőnkhöz mérten — .1980-ig a lakosság több mint 75 százaléka köz­műveken keresztül részesüljön vízellátásban, és legalább 50 százalékát szennyvíz-csatornázással látjuk el. Kedves Képviselőtársaim!. A vízfogyasztás ugrásszerű növekedéséről szóló rövid összefogla­lóban rá kívántam mutatni, hogy most és a jö­vőben is, az igényeknek megfelelő vízellátás egyik központi kérdése gazdasági életünknek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a vízkészletek terv­szerű felhasználása, hanem azok védelme, illetve a víz-vagy on növelése, vízgazdálkodásunk fon­tos feladata. Ennek megfelelően a törvényjavas­latban fontos helyet foglal el vízkincsünk mi­nőségének védelme. Sajnos, egyes üzemi vezetők ennek veszélyét és káros következményeit még a legutóbbi időkig sem ismerték fel. Ennek az a következménye, hogy a legutóbbi felmérések szerint a vízhozamoknak már csak 32 százaléka természetes tisztaságú. Ez a jelenség veszedel­mesen emlékeztet az egyes fejlett iparral ren­delkező országok vízhelyzetére, ahol ma már csak költséges ráfordításokkal tudják a higiénia szempontjából megfelelő, legszükségesebb víz­mennyiséget biztosítani. A víz-szennyeződés káros folyamatát a tör­vényjavaslatban foglalt védőintézkedések követ­kezetes végrehajtásával megállíthatjuk, sőt a je­lenlegi helyzetet javíthatjuk is. Ügy vélem, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents