Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-12
797 Az Országgyűlés 12. ülése 1964. november 19-én, csütörtökön 798 hallgatni dr. Harrer Ferenc képviselőtársunknak, az építésügy veteránjának mélyen szántó hozzászólását, valamint az arra történt hivatkozást, hogy az új építésügyi törvény igényével a jogi és az igazgatási bizottság már évekkel ezelőtt is foglalkozott. Néhány kérdésre legyen szabad részletesebben válaszolnom. Az Inokai képviselőtársam által felyetett vasútépítés miatti kisajátítással, illetve területigénybevétellel kapcsolatban tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy arra a kisajátításról készülő törvényjavaslat megfelelő szabályokat fog tartalmazni, ezért nem szükséges és nem is kívánatos az építésügyi törvényben ezt a kérdést szabályozni. Inokai elvtárs két kérésének igyekezni fogok eleget tenni. Kovács Pál képviselőtársam a 30. §-hoz tett módosító javaslatot: hogy a „szükséghez képest" helyett „illetve" szerepeljen a szövegben. Ezt magamévá teszem és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A 27. §-hoz és a 44. § 2. bekezdéséhez tett javaslatokat véleményem szerint nem szükséges az építésügyi törvényjavaslatban rögzíteni, mert ezek lényegében eljárási kérdések, a végrehajtási jogszabályokban a mindenkori követelményeknek megfelelően rugalmasan rendezhetők. A 39. §-sal kapcsolatban tett javaslattal öszszefüggésben utalok arra, hogy ilyen esetekben a használó lényegében a tulajdonost megillető jogokat élvez és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket teljesít. Ebből következőleg a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is teljesítenie kell. Erre figyelemmel nem javaslom a törvényjavaslat e rendelkezésének módosítását, és kérem, hogy az elmondottakat Kovács Pál képviselőtársam is tegye magáévá. Hálára köteleznének az igen tisztelt képviselőtársak, ha a jövőben is rendszeresen foglalkoznának az építésügy, az építőipar problémáival és segítenének a törvényt végrehajtani. Kérem, hogy válaszom után az Országgyűlés a törvényjavaslatot az általam is javasolt módosítással fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A vita során Kovács Pál képviselőtársunk módosítási javaslatot terjesztett be a törvényjavaslat 30. §-ához, amellyel Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs is egyetért. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e Kovács Pál képviselőtársunk módosító javaslatát? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat 30. §-át Kovács Pál képviselőtársunk módosító javaslatával fogadta el. Most pedig kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslatot a megszavazott módosítással együtt elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a 30. § módosításával együtt elfogadta. Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 15,29—15,55.) (Elnök: POLYÁK JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik a vízügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs kíván szólni. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Gazdasági életünk fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglévő vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk nem növekszik az igények arányában. Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszonyaink eléggé szélsőségesek. A Duna-völgy térségében a környező államokhoz mérten országunk és főként a Tisza völgye a helyben keletkező vizekben is a legkedvezőtlenebbül ellátott terület. Növeli nehézségeinket, hogy felszíni vízkészletünknek 96 százaléka a szomszédos orsások területéről, többnyire szennyezetten érkezik hazánk területére. A folyókból és kevés állóvízből származó vízkészletünk időszaki alakulása nincs összhangban az egyes meghatározott időpontokban felmerülő igényekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy felszíni vízkészletünk a július— augusztusi időszakban a legkisebb, pedig ebben az időben a mezőgazdaság öntözővíz-, az ipar hűtővíz-igénye és a lakosság vízfogyasztása a legnagyobb. Vízellátási helyzetünket nem enyhíti az sem, hogy a kevés felszín alatti vízkészlet helyenkint kedvezően elégíti ki a helyi öntözővíz- és az ipari vízigényeket, a lakosság vízfogyasztását. Gyógyés termálvizeink nagy nemzeti kincset jelentenek és az eddiginél nagyobb megbecsülést érdemelnek. Vízkészletünk korlátozottsága, az igények állandó növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodási munkát követel meg. A tervszerű vízgazdálkodás kettős, de összehangoltan megoldandó feladatot jelent. Ennek megfelelően a hasznosítható vízkészletet, figyelembe véve az igényeket, tervszerűen és gazdaságosan kell fedezni. Meg kell védeni vízkészletünket és előrelátó intézkedéseket kell tennünk a hasznosítható vízvagyon növelésére. A felszabadulás után a vízhasználók köre és igénye megnövekedett a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és a lakosság vízfogyasztása terén egyaránt. A mezőgazdaságban a vízgazdálkodás a belvíz-, az árvízvédelem és az öntözés vonatkozásában régi hagyományokra tekint vissza. Mégis a szocialista mezőgazdaságban a víz kérdése fokozottan újszerűen vetődik fel, mint a termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az öntözés terén az elmúlt öt év alatt jelentősek a számszerű eredmények, hiszen az öt év 34*
