Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-12
^95 Az Országgyűlés 12. ülése 1964. november 19-én, csütörtökön 796 tását és parkosítását egységesen irányítanák és ellenőriznék. Ha ezt a fontos feladatot illetékes szerveink vizsgálat tárgyává teszik, akkor egyetértenek azzal minden bizonnyal, hogy ezt a feladatot is szervezettebbé és szakszerűbbé kell tenni. A törvényjavaslat 25. §-a szabályozza az építésügyi feladatok társadalmasítását annak szellemében, hogy az építésügyi állandó bizottságok munkájára jobban kell támaszkodni. A helyi szakemberek nagy segítséget nyújthatnak a szakigazgatási szerveknek. A helyi kezdeményezés jobban érvényesülhet. Gondoskodni kell azonban arról, hogy törvényeinket és rendeleteinket az állandó bizottságok tagjai kellően ismerjék, mert ezeknek ismerete nélkül a szakszerűség kívánalmai nem érvényesülhetnek. A törvény 43. §-a a típustervek előmozdítását célozza. Ebben a körben a mezőgazdasági építkezések típusterveire szeretnék utalni. Azt tapasztaltam, hogy a mezőgazdasági építmények típusterveinek gyakori változtatása nem segíti elő a beruházások lebonyolítását, sőt gyakran az állattenyésztés fejlesztését akadályozza. Az új típustervek anyagszükséglete nem minden esetben kerül helyesen megtervezésre, koordinációs hiányosságok mutatkoznak ezen a téren. A tervezők újabban főleg hullámpalás fedéseket alkalmaznak. A kivitelezés gátlójává vált a nagy méretű hullámpala-hiány. A hullámpala-hiány miatt most Somogy megye területén 11 tehénistálló építése az 1965. évre húzódik át. Jelenleg a hullámpala-hiány eléri a húszezer négyzetmétert. Helyes koordinációval olyan típusok kiválasztását kellene elrendelni, amelyekhez építőiparunk anyagot tud biztosítani. Sajnálattal kell megállapítanom, mint a mezőgazdaságban dolgozó embernek, hogy a nagymérvű építőipari kapacitáshiány a mezőgazdasági építkezéseknek is fékezőjévé vált. Az építőipari vállalatok az igényeket nem tudják kielégíteni. Kívánatosnak tartjuk, hogy a központi szervek a mezőgazdasági építkezések részére hatékonyabb intézkedést tegyenek, a mezőgazdasági építkezésekhez kapacitást biztosítsanak. Ezek a mezőgazdasági építkezések a nagyüzemi termelés előfeltételét képezik. Egyebek között megemlítem, hogy nagykereskedelmi vállalataink nincsenek felkészülve olyan korszerű létesítményekkel a termények átvételére, hogy az a gyorsabb, könnyebb és olcsóbb átvételt biztosítaná. Ma már kombájnokkal aratunk, tehergépkocsik, vontatók ömlesztve szállítják a gabonát az aratás után. Az átvevő helyen a vállalatoknak nincs lehetőségük másként, csak zsákolt formában a gabonát átvenni. Korszerű berendezésekre és eljárásokra van szükség, szállítóeszközeink jobb kihasználására az amúgy is hiányos munkaerő megtakarítása, nem különben a költségek csökkentése érdekében. Szocialista gazdasági és társadalmi rendszerben élünk, azt építjük. A legelemibb dolog, hogy szocialista mezőgazdasági építkezéseknél az emberre is gondoljunk. Sok szövetkezeti gazdaságban még nem gondolt a tervező arra, hogy majorokban dolgozó emberek részére kedvezőtlen időjárás esetén, vagy étkezés céljára kielégítő védett hely álljon rendelkezésre. Igen jó lenne, ha a tervezés ezeket a szempontokat szem előtt tartaná. Például jobb körülmények biztosításával, bekötőutak létesítésével, egészségvédelmi, tisztálkodási és kulturális berendezések létesítésével. A tsz munkaerőhelyzet is kedvezőbbé válhat, talán még az elvándorolt tsz-tagjaink sem . idegenkednének a visszatérés gondolatától, ha az ipari munkásokhoz hasonló, megfelelő feltételekben és megbecsülésben részesülnének. Azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági építkezések keretének jóváhagyása általában késedelmesen történik. Ez a körülmény az előkészítést is hátráltatja, de befolyással van a beruházások kivitelezésére is. Lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági osztályok kellő időben ismerjék a fejlesztési számokat, mert csak ezek ismeretében tehetnek eredményes intézkedéseket. Ügy gondolom, ha főhatóságaink a megoldandó feladatokat összehangolják, akkor kevesebb probléma merül fel a kivitelezés folyamán és a mezőgazdasági termelést is jelentősen elősegíti. Ha túltekintek a mezőgazdasági építkezések problémáin, meg kell állapítanom, hogy lakásépítési programunk megvalósítása ugyancsak a nagymérvű építési kapacitás hiányon múlik. Számos lakásépítés a tervezettnél hosszabb időre elhúzódik. Jól tudjuk, hogy a lakásépítések elhúzódása mellett nálunk a Balaton-parton sok más olyan közérdekű építési program is elhúzódik, amelyek megvalósítása szintén építési kapacitáson múlik. Utalok a siófoki járási kórház építésére, amely helyi és idegenforgalmi sürgőssége ellenére belátható időn belül nem készül el, hanem évekre elhúzódik. Azt hiszem, az új törvényjavaslat tervszerűbb beosztást tesz lehetővé és építkezéseinket minden vonalon a megfelelő kapacitás biztosításával tervszerűbben tudjuk megvalósítani. A törvényjavaslat gazdasági életünk és dolgozó népünk érdekét szolgálja, így a magam részéről azt elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs kíván szólni. DR. TRAUTMANN REZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem nagyon röviden az elhangzottakra válaszolni. Mindenekelőtt szívből megköszönöm tisztelt képviselőtársaimnak a törvényjavaslathoz fűzött igen értékes észrevételeit. Örülök, hogy valamennyi felszólaló képviselőtársam időszerűnek tartotta az építésügyi törvényjavaslat tervét és azt elfogadásra ajánlotta. Megígérem, hogy az elhangzott megállapításokat, a munkánk megjavítását célzó bírálatokat és javaslatokat, még akkor is, ha most azokat külön nem sorolom fel, feltétlenül figyelembe veszszük, természetesen a törvény végrehajtása során is. Ezt ígérem külön-külön Bondor József képviselőtársamnak, a törvényjavaslat előadójának, továbbá Hever Lajos, Inokai János, Reszegi Ferenc, Gergely Lajos, Szepesik Rezső, és Valter Imre képviselőtársamnak. Külön öröm volt meg-