Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-12

773 Az Országgyűlés 12. ülése 1964 lembe veszi a lakosság érdekeit is. Ilyen intézkedések például a következők. A kisajátításokkal kapcsolatban az 1937 : VI. sz. törvény — hasonlóan több külföldi állam jogszabályához — úgy rendelkezett, hogy a telek igénybe vett részéért nem jár kártalanítás akkor, ha az a telek egyharmadát nem haladja meg. À jelenlegi törvényjavaslat 18. paragrafusa ezt a mértéket a telek egyötödére csökkenti, az ezt meghaladó többletterületért kártalanítást biztosít. Változást hoz a törvényjavaslat a cseretelkek tekintetében is, ahol az eddigi gyakorlattól eltérően akkor is adható cseretelek, ha arra többszintes lakóház épül. Ez kedvezően fogja befolyásolni a társasházak építésének ütemét. Eredménynek tekintjük, hogy a törvényjavaslattal egyidőben elkészült a végrehajtási rendelettervezet is, ami lehetővé teszi, hogy a törvény elfogadása esetén a végrehajtást szabályozó rendelkezés kiadása nem fog késlekedni, ami biztosítja a törvény gyors végrehajtását. A bizottságok együttes ülésén az a megállapítás született, hogy a törvény hatékonyságát az dönti el, vajon a végrehajtás során mennyire lesz kapcsolatban az élettel, megtörténik-e időben azoknak az akadályoknak az elhárítása, amelyek késleltethetik a törvény végrehajtását. Ezért engedjék meg, hogy csak egy-két olyan kérdésre hívjam fel a törvény végrehajtóinak figyelmét, amelyek mellőzése esetleg veszélyeztetné a törvény hatékonyságát. Bár a törvénynek nem célja — és nem is foglalkozik azzal —, hogy megoldja az építőipar operatív irányításának problémáit, mégis az a vélemény, hogy a törvény helyes végrehajtása esetén közvetve befolyásolni fogja pozitív irányban magának a kivitelezésnek a munkáját is. A törvénynek ilyen paragrafusai a következők. A törvény 43. §-a nemcsak az állami szervek számára teszi kötelezővé a típustervek használatát, hanem lehetővé teszi az építésügyi hatóságoknak azt, hogy más szervek számára is kötelezővé tegyék a típustervek alkalmazását. Ez kétségkívül gyorsítaná és olcsóbbá tenné az építkezéseket. Fel szeretném hívni azonban a figyelmet arra, hogy a típustervek elterjesztésének akadálya jelenleg az, hogy nem készül kellő választékban és mennyiségben típusszerkezet, aminek hiánya sok esetben a típustervek alapján elindított kivitelezési munka áttervezéséhez, ideiglenes leállításához vezet. Ilyen esetben természetesen nem érvényesülnek a típusépítkezés gazdasági és időbeli előnyei. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés a típusszerkezetek nagyobb ütemű gyártására és választékának kibővítésére, úgy véleményünk szerint a törvény ide vonatkozó paragrafusa nem lesz végrehajtható. A törvény 45. §-a foglalkozik a tervező felelősségével és utal arra, hogy a tervező köteles a tervezés során a leggazdaságosabb megoldásokat alkalmazni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezővállalatok részére kiadott gazdasági mutatók nem ösztönzik a tervezőt olyan irányban, hogy mindenkor a leggazdaságosabban tervezzen, hanem éppen ellenkezőleg: , november 19-én, csütörtökön 774 minél drágábban tervez, annál hamarabb teljesíti az előírt mutatókat. Helyesnek látszik a tervezőintézetek mutatóinak összhangba hozása a törvény szellemével. A tervező művezetői tevékenységénél a végrehajtási utasításban nagyobb jogot kell biztosítani a tervezőnek. Ma az a helyzet, hogy a tervtől való eltérés esetén a beruházó ellenőre és a tervező hiába tesz a munka leállítását elrendelő bejegyzést, azt a kivitelező sok esetben nem veszi figyelembe és saját felelősségére folytatja a munkát. Ez utólag igen sok bonyodalomhoz vezet és sok népgazdasági kár okozója volt. Elveszi a tervező felelősségét, lehetetlenné teszi később a felelősség megállapítását. A törvény végrehajtása során oda kell hatni, hogy a tervező által leállított munkát senkinek se legyen joga folytatni, még saját felelősségére sem, csak a tervező hozzájárulásával. A törvény végrehajtásában nagy szerepe van a tanácsoknak, elsősorban az építésügyi szakigazgatás körébe tartozó hatósági feladatok ellátásában és a tanácsi vállalatok irányításának vonalán. Ehhez arra van szükség, hogy a tanácsok építési szakigazgatási vezetését megfelelően megerősítsük szakkáderekkel. Itt arra gondolunk, hogy az ösztöndíj rendszerét helyes lenne a tanácsi vállalatokra is kiterjeszteni és a fiatal mérnököket nagyobb számban a tanácsokhoz irányítani. Népgazdasági érdek, hogy a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok megerősödjenek és el tudják látni fontos feladataikat. Ezért meg kell szüntetni a ma még fellelhető megkülönböztetéseket, amelyek az anyagellátás, a szállítóeszközök és a gépesítés vonalán fennállnak. Tisztelt Országgyűlés! Ez a néhány, megállapítás azt a célt szolgálja, hogy segítsük a törvény minél gyorsabb és jobb végrehajtását. A bizottságok együttes ülése a törvényjavaslatot a maga részéről a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslathoz nyolc képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Dr. Harrer Ferenc képviselőtársunkat illeti a szó. DR. HARRER FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésünk nem első ízben foglalkozik a most eléje került törvényjavaslat és végrehajtási rendelettervezet tárgyával: az építésügy újjászervezésével. Miután az Országgyűlés 1956. évi 1. számú határozata kimondotta, hogy igénybe kell venni bizottságai segítségét, különösképpen biztosítani kell, hogy már az előkészítés során foglalkozhassanak a törvényekre vonatkozó javaslatokkal, és e munkájukba vonják be legjobb szakértőiket, jogi és igazgatási bizottságunk napirendre tűzte az építésügy újjászervezésének kérdését, ezt hivatott szakértők bevonásával behatóan megtárgyalta és véleményét a kormányhoz eljuttatta. - A vélemény három alapvető követelményt állított fel. Ezek: az építésügyi általános igazga-