Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-11
753 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 754 belül elhatároztuk azt, hogy a kénsavgyártás nyersanyagát megváltoztatjuk, piritről elemi kén elégetésére térünk át. Ez lehetővé teszi a teljesen higiénikus gyártást. Megjegyzem, hogy az új nyersanyagra való átállás körülbelül hatvanmillió forintba kerül, a szükséges berendezéseket importálni- kell, és így csak a harmadik ötéves terv időszakában valósítható meg. Gondoskodni fogok arról, hogy a piritpörkölés megszüntetése egyike légyen a legelső végrehajtandó feladatoknak. összefoglalva tehát: a fluóros gázok, klór és sósavszennyezők szabadba bocsátása — a folyamatba levő beruházások gyorsított befejezése után — jövő év végén megszűnik, a piritről kénbázisra való átállásra a harmadik ötéves terv első éveiben kerülhet sor. Kérem a tisztelt Országgyűlést és az interpelláló képviselőtársamat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjenek. ELNÖK: Kérdem Háner József képviselő társunkat, egyetért-e a válasszal? HÁ NER JÖZSEF: Azzal a megjegyzéssel és kéréssel Lévárdi elvtárs felé, hogy az eddig kiadott intézkedések legszigorúbb betartására legyen szíves az eddiginél is nagyobb gondot fordítani, s így a választ tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Háner József képviselőtársunk interpellációja az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat kitelepítése tárgyában — a földművelésügyi miniszterhez. Háner József képviselőtársunkat illeti a szó. HÁNER JÖZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A levegő szennyeződésével összefüggésben interpellációt kívánok intézni a földművelésügyi miniszter elvtárshoz is. A minisztérium felügyelete alá tartozó Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalattól rendkívül bűzös gőzök áramlanak ki, amelyek igen sok kellemetlenséget okoznak a környék lakosságának. A bűzös gőzök a meteorológiai viszonyoktól függően 3—4 kilométernyire is eljutnak és ködszerűen megülik a környéket. Értem alatta Pesterzsébet tekintélyes részét, Wekerle-telepet és az újonnan épülő gyönyörű szép Üllői úti lakótelepet is. Ezen üzem szennyező hatását is tanulmányozták az illetékes szervek és a helyszíni szemlék alapján az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat a kitelepítendő üzemek közé lett sorolva. Természetesen ezt a tényt az érdekelt lakosság megelégedéssel fogadta, de ennek megtörténtéig sem lehet közömbös, hogy a meghozott határozatok alapján milyen intézkedésekkel kívánják az illetékes szervek a lakosságra veszélyes, bűzös gázok fertőzés veszélyét előidéző hatásfokát csökkenteni. Ezért felteszem a kérdést a földművelésügyi miniszter elvtárshoz: 1. A meglevő határozat alapján, melyik évben kerül sor az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat kitelepítésére? 2. A kitelepítésig milyen intézkedések történnek a bűz megszüntetése érdekében? ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs válaszol. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Előttünk is ismeretes, hogy az állati fehérje takarmányokat előállító vállalat budapesti üzeme bűzös, a környék levegőjét, más szomszédos üzemekkel együtt, erősen szennyezi, és ezért Budapest területéről mielőbb ki kell telepíteni. A budapesti állati hulla- és hulladékfeldolgozó üzem több évtizeddel ezelőtt települt jelenlegi helyére, amikor a környéken még kevés lakóház állt. Azóta azonban a jellemző elnevezésű Illatos út környéke beépült, anélkül, hogy az új lakótelepek tervezésével egyidőben a környező gyárak bűzforrásainak megszüntetésére intézkedés történt volna. Ezt az üzemet a budapesti vágóhidak hulladék- és melléktermékeinek feldolgozására építették, s nyersanyagának 99 százaléka, mintegy 3000 vagon, a Budapesti hús- és feldolgozó üzemekből kerül ki. Az új telepek lakóinak panaszát figyelembe véve, a gazdasági bizottság hozzájárult az üzemnek vidékre telepítéséhez, annak ellenére, hogy a nyersanyag szállítása jelentős többletköltséget okoz. Azóta a beruházási kódex előírásai alapján a kitelepítés tanulmánytervét és beruházási céljavaslatát már elkészítettük, s a folyó hó végére jóváhagyása is megtörténik. Ezután kerülhet sor a beruházási program, majd a kiviteli tervek elkészítésére és a kivitelezés megkezdésére. A kitelepítés mintegy 130 millió forintba kerül. Ilyen nagy beruházás programjának és terveinek elkészítéséhez tapasztalataink szerint legalább egy évre, a kivitelezéshez pedig legalább három évre van szükség. így a kitelepítés csak 1969 elején valósulhat meg. A Földművelésügyi Minisztérium mindent megtett a beruházás meggyorsítására. A határidők lerövidítéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy a terveket készítő Élelmiszeripari Tervező Intézet és a kivitelező vállalatok felügyeleti szervei a beruházás soronkívüliségét biztosítsák. A KÖJÁL és a többi érdekelt szervek bevonásával egyébként megvizsgáltuk annak lehetőségét is, hogyan lehetne a kitelepítés megvalósításáig az üzemekből kiáramló bűzöket csökkenteni. Ennek érdekében a húsliszt-üzemekben bűzleválasztó kondenzátorok, a tápkocsonyaüzemben pedig zárt besűrítők beépítését már megkezdtük. Ezek a berendezések a folyó évben elkészülnek. Remélhető, hogy a vállalat által terjesztett bűz így jelentősen csökken addig is, amíg kitelepítésre kerül az üzem. Kérem Háner elvtársat és a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdem Háner József képviselőtársunkat, hogy egyetért-e a válasszal? HÁNER JÖZSEF: Egyetértek, tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Sárfi Rózsi
