Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

755 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 756 képviselőtársunk interpellációja az 1964. évi egészségügyi beruházások tervszerű ütemének biztosítása tárgyában az építésügyi miniszterhez. Sárfi Rózsi képviselőtársunkat illeti a szó. SÁRFI RÓZSI: Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy iránt az igények egyre fokozottabban jelentkeznek, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság egészségügyi intézmény ellátottsága nem kielégítő, így leginkább a kórházi ágyak és a rendelőintézetek tekintetében. A fokozott igényeknek megfelelő beruházási lehetőségeket a folyó évben sem tudtuk a tervben biztosítani. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy még az adott lehetőségeket sem tudják az egészségügyi szervek felhasználni az építőipar lemaradásai miatt. Az építőipar általános problémái az egészségügyi beruházások területén még súlyosabban jelentkeznek, mint általában. Amíg az építési beruházások teljesítése a Beruházási Bank adatai szerint az 1963. évben népgazdasági szinten 93,5 százalékos volt, addig az egészségügyi beruházásoknál csak 84,9 százalékot értek el. Az 1964. évi első negyedévi teljesítésnek körülbelül 17—18 százalékosnak kellene lennie ahhoz, hogy az évi építési beruházási terveket teljesíteni tudják. Ezzel szemben az első negyedévi adatoknak egy jó részét ismerjük, amely szerint az építkezésekből szép számmal ennél sokkal alacsonyabb beruházási eredményeket produkáltak. Az általam ismert építkezések számadataiból mindössze hármat szeretnénk itt ismertetni. A budapesti Korányi tbc gyógyintézet építésénél 2,6 százalékos eredmény volt az első negyedévben, a kisvárdai kórháznál 4,9 százalékos, a dunaújvárosi kórháznál 8,2 százalékos volt a tervteljesítés. Ezért intézek kérdést az építésügyi miniszter elvtárshoz: hogyan látja a miniszter elvtárs az 1964. évben az egészségügyi építkezések helyzetét és milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az egészségügyi építkezések a tervben megállapított ütemben folytatódjanak? ELNÖK: Az interpellációra dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs válaszol. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott interpellációra most, a -munkák folyamatában csak azt tudom válaszolni, hogy a nemrég felülvizsgált, és minden részletében véglegesített ez évi beruházási tervben szereplő építési feladatokat, köztük az egészségügyi célok eléréséhez szükséges építési feladatokat is, az Építésügyi Minisztérium vállalatai kötelesek az év során végrehajtani, az év eleji lemaradásokat pótolni. Hozzátehetem azonban, hogy nagy és szinte állandósult nehézséget jelent vállalatainknak a munkáslétszám elégtelensége, illetve csökkenése, bizonyos anyagféleségek átmeneti . vagy tartós hiánya, és a szállítási problémák. Ezeken a nehézségeken, ha tovább nem fokozódnak, az irányító-vezető munka tökéletesítésével, a belső szervezési feltételek javításával, és más intézkedések megtételével kívánok segíteni, remélem, eredményesen. ígérem tisztelt interpelláló képviselőtársamnak, hogy az egészségügyi építkezéseket, köztük a . példaként megemlített három gyógyintézet építését, a népgazdaság fejlesztése, a fizetési mérleg javítása szempontjából kiemelt építkezések mellett külön is személyesen figyelemmel fogom kísérni, és mindent el fogok követni az ez évi feladatok teljesítése érdekében. Megragadva az alkalmat, szabadjon egy egészen friss értesülés alapján, erről a helyről felkérnem a hódmezővásárhelyi egészségügyi berendezéseket gyártó vállalatok vezetőit és dolgozóit, hogy a dunaújvárosi kórház részére megrendelt, beépítésre kerülő berendezéseket mihamarább bocsássák a kivitelező vállalat rendelkezésére, hogy ezzel is elősegítsék az építkezések zavartalan folyamatát, a részünkre előírt határidők betartását. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Sárfi Rózsi képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? SÁRFI RÓZSI: Igen. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Szobek András képviselőtársunk interpellációja következik az egyes építési alapanyagokban időszakonkint fellépő hiány megszüntetése tárgyában az építésügyi miniszterhez. Szobek András képviselőtársunkat illeti a szó. SZOBEK ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! A tégla- és betonkavicshiány ez évben is késleltette, különösen a mezőgazdaságban az építkezések megkezdését és befejezését is, hogy a magánépítkezésekről ne is szóljak. Ezért kérdést intézek az építésügyi miniszter elvtárshoz: mit tett és mit kíván tenni az Építésügyi Minisztérium a már szinte állandósult építkezési alapanyaghiány, úgy mint a tégla-, betonkavics- stb. -hiány megszüntetésére? Az import-nyersanyag nehéz ellátásával sok építési anyaghiányt lehet indokolni, de a tégla-, betonkavics anyaghiányt nem lehet indokolni. Ebből van az országban elég. Téglának való agyag van, a tégla égetéséhez szükséges gyengébb szén is akad az országban. Kinek a javaslatára, és kiknek a számításai alapján lettek leépítve, különösen az ország külső, a főközlekedési vonalaktól távoleső részein, sokszor nagyon jó anyagot adó téglagyárak, az érdekeltek, a tanácsok határozott tiltakozása ellenére? Ezzel az amúgy is közismerten túlterhelt szállítási nehézségeket fokoztuk. Nem interpellálás feladata, mégis javasolom, törekedjék az Építésügyi Minisztérium arra, hogy ezen hazai alapanyagokból megfelelő átmenő készletek legyenek, s ezzel a szinte állandó zavart szüntessük meg. Miniszter Elvtárs! Nincs semmi nagyobb romboló hatással a munkafegyelemre, mint az anyaghiány miatti várakozás, átállás, munkaátszervezés. ELNÖK: Az interpellációra dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs válaszol. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Szobek András képviselőtársamnak igaza van abban, hogy elvileg nem indokolt sem a tégla-, sem a betonkavics