Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

751 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 752 lem, megoldását kutatóintézeti vonalon maximálisan támogatom. A gyári termelés jelen szakaszában azonban a technológiai fegyelem megszigorítása és a műszaki előírásoknak megfelelő nagyblokkok gyártása az elsődleges cél. Ha mennyiségi és minőségi szempontból sikeres lesz a termelés, ezt a terméket is figyelembe vesszük a lakásépítés szerkezeti elemeként. A termelékenységet fokozó további tényezőként megemlítem, hogy a korszerű termelésszervezési módok kiterjedtebb alkalmazásával számottevő eredményeket lehet elérni. E téren a borsodi beruházók és építők az előfeltételek megteremtésével, illetve azok folyamatos biztosításával eredményes munkát végezhetnek. A hozzám elküldött írásos anyag a mostanig tervidőszak lakásépítési tevékenysége kapcsán számos tapasztalatot és hiányosságot is felvet. Kétségtelen, hogy a beruházások előkészítésénél a fogyatékos koordináció, valamint az e térségben gyártott és felhasznált új építési anyagok és szerkezetek bevezetésének akadozása tetézte a nehézségeket. Véleményem szerint a második ötéves terv lakóépületeinek típustervei általában kellő időben elkészültek. Az építőipari anyagok és szerkezetek fejlődésével párhuzamosan azonban e terveket időközben meg kellett változtatni, újakkal kiegészíteni. Ezt nem tudtuk, és a jövőben sem tudjuk elkerülni. Az új szerkezetek bevezetése elsősorban az építés fokozatos iparosítását és ezen keresztül éppen a termelék ekenyebb módszerek érvényesülését jelentik. Jogosan felvethető azonban, hogy a kiadott intézkedések ellenére sem sikerült az átmeneteket zavartalanul lebonyolítani. Ennek tanulságait levonva, most már biztosítottuk az új anyagok és szerkezetek bevezetésével kapcsolatos koordinációs tevékenység szervezettebbé tételét. Az interpelláció a borsodi beruházásokat a lakásépítés tükrében kívánta érzékeltetni. A válaszban magam is elsősorban azokat a legfontosabb problémákat igyekeztem kiemelni, amelyek révén a tisztelt Országgyűlés tájékoztatást kaphat hazánk egy rendkívüli fontos térségének lakásépítési gondjáról és a teendőkről. A távfűtésre és egyes konkrét létesítményekkel kapcsolatos észrevételekre vonatkozólag — hogy részletkérdésekkel ne vegyük igénybe a tisztelt Országgyűlés idejét — javaslom az ülésszakon kívüli személyes tájékoztatást. E tekintetben bármikor tisztelt képviselőtársaim ren- > delkezésére állok. Befejezésül a magam részéről az Országos Tervhivatal elnöke nevében is köszönetet mondok azért a munkáért, amiért a Borsod megyei képviselőcsoport a kérdés mélyreható vizsgálatával, a tapasztalatok sok irányú feltárásával végzett. Kérem az interpellációra adott válaszom elfogadását. ELNÖK: Kérdem, Varga Gáborné képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? VARGA GÁBORNÉ: A válasszal egyetértek, azzal a megjegyzéssel, hogy a kétezer lakás megépítésére vonatkozó problémát a miniszter elvtárs szíveskedjék még egyszer megvizsgálni. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Háner József képviselőtársunk interpellációja a Budapesti Vegyi Művekből kiáramló, levegőt szennyező gázok megszüntetése tárgyában a nehézipari miniszterhez. Háner József képviselőtársunkat illeti a szó. HANER JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Interpellációmban a Budapesti Vegyi Művekkel, korábban Kénsavgyár . néven ismert üzemmel, mint a levegő szennyezés legfőbb okozójával kívánok foglalkozni. Már számos vizsgálat és határozat született, de javulás nem mutatkozik. Az emberre, növényre, állatra egyaránt káros levegő terjedése nem csökken, sőt fokozódik. Ahogy épülnek az új lakóházak az Üllői úti telepen, úgy (Szaporodik az elkeseredett emberek száma. Ezért kérdésem tehát a nehézipari miniszter elvtárshoz: Milyen intézkedést tesz a Budapesti Vegyi Művekből kiáramló gázokból eredő bűzök lehetőleg azonnali vagy gyors megszüntetésére? ELNÖK: Az interpellációra dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elvtárs válaszol. DR. LÉVÁRDI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Háner József képviselő elvtársnak a Budapesti Vegyi Művek levegő szennyezésével kapcsolatos interpellációja olyan kérdést érintett, amellyel az Országgyűlés folyó év januári ülésszaka is foglalkozott, ez pedig: a Vegyipari üzemek víz- és levegő szennyező hatásának megszüntetése. Az ülésszak után a kormány idevonatkozó határozatát is figyelembevéve, intézkedéseket tettem a vegyipari üzemek víz- és levegő szennyező hatásának gondos felmérésére és a helyzet gyökeres megjavítását célzó intézkedések kidolgozására. A felülvizsgálat eredményeit és a megteendő intézkedéseket jóváhagyás céljából folyó év októberében a gazdasági bizottság, illetve a kormány elé terjesztem. A Budapesti Vegyi Művek vonatkozásában megjegyzem, hogy az Budapest erősen szennyezett levegőjű övezetében helyezkedik el, s valóban évtizedek óta rontja a város levegőjét. Az is igaz, hogy ä levegőszennyeződés csökkentésére évtizedekig nem történt semmi, s csak az utóbbi egy-két évben történtek ilyen irányú kezdeményezések. A szuperfoszfát műtrágyagyártás melléktermékei a klór és a sósav, a DDT-gyártás melléktermékei, végül a kénsavgyártás nyersanyagát képező pirit pörkölésénél keletkező gázok és szállópor szennyezik a környéket. A szuperfoszfát gyártás melléktermékei, a fluóros gázok megkötésére az intézkedések már megtörténtek, és épül az az üzem, amely ezeket leköti és hasznosítja. Ilyen gázok a jövő év végén már egyáltalán nem kerülnek a levegőbe. Lényegesen csökkent máris a klór és a sósav szabadba bocsátása, az elektrolízis üzem korszerűsítése első ütemének befejeztével. Folyamatban van a DDT üzem átépítése. Ezeknek az intézkedéseknek eredményeként ilyen gázok a jövő esztendő végén ugyancsak nem fogják a levegőt rontani. A legnehezebb kérdés a pirit pörkölésének megszüntetése. Az előkészületek itt is megindultak. A Budapesti Vegyiművek korszerűsítésén